A KözBeszéd legújabb adásában Magyar Péter, vagyis Peety, a Társas Szocprobléma YouTube csatorna alapítója beszél a szociológiáról, a magyar társadalom mentális állapotáról. Vendégünk szól Sulyok Tamás leváltásának kérdéséről, a kultúrharc kifáradásáról, valamint arról, hogyan kapcsolódik össze nála a társadalmi érzékenység, a rap és az online tartalomgyártás.
Peety szerint a szociológiával kapcsolatban az egyik legnagyobb tévhit, hogy az csak kérdőívekről, statisztikákról és száraz kutatásokról szól. Úgy látja, a szociológia ennél jóval tágabb terület, mert „minden, amiről beszélünk, társadalmi is”. Szerinte az egyén mentális állapota, a gazdasági folyamatok, az online terek és a politikai kommunikáció ugyanannak a társadalmi működésnek a részei.
A Társas Szocprobléma ötlete is ebből indult: Peety olyan társadalmi jelenségekről akart beszélni, amelyek jelen vannak a közbeszédben, de szerinte sokszor csak felszínesen tárgyaljuk őket. Mint mondja, a célja az volt, hogy ezeket „egy eggyel mélyebben”, szociológiai szemüvegen keresztül mutassa meg. Első videója például a véleménybuborékokról szólt, mert szerinte erről sokan beszélnek, de jóval kevesebben arról, hogyan lehetne meghaladni őket, és valójában milyen veszélyeket hordoznak.
A magyar társadalom állapotáról Peety azt mondja: „az elmúlt tíz év összehasonlíthatatlan bármi azelőttivel”. Szerinte a politikai kommunikáció mára nemcsak az online térben, hanem szinte minden életszférában jelen van, és ez erősen befolyásolja a magyar mentális állapotot.
A beszélgetésben szóba kerül Sulyok Tamás és a közjogi szereplők leváltásának kérdése is. Peety szerint kiállni mindig érdemes, ha emberek úgy érzik, hogy egy lépés demokráciasértő precedenst teremthet. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a magyar társadalom annyira átpolitizált és megosztott lett, hogy az ilyen ügyeket is nagyon nehéz nem valamelyik oldal logikáján keresztül megítélni.
A lemondásra való felszólítást önmagában nem tartja károsnak, mert szerinte ilyesmire korábban is volt példa, és ennek mára nincs valódi súlya. Arról viszont már sokkal kritikusabban beszél, ha egy konkrét személy miatt írnának át törvényeket. „Ezt semmilyen szempontból nem tartom előremutató, jó, etikus és a magyar társadalom moráljára jó hatást gyakorló dolognak” – fogalmaz.
Peety szerint Magyar Péter célja ebben az ügyben nem pusztán az, hogy saját embert ültessen a köztársasági elnöki székbe. Úgy látja, „mindennek a médiapolitizálás a célja”: szerinte ezzel a volt fideszes elhagyókat és a nagy Tisza-tábort akarja megtartani, illetve azt a választói réteget kiszolgálni, amely azt várja, hogy az előző rendszer szereplői bűnhődjenek. Peety szerint ez érthető indulatokra épít, de veszélyes, ha túl lesz húzva.
A társadalmi feszültségek csökkentéséről Peety azt mondja: az első lépés az lenne, hogy a közélet visszavegyen a kampánytempóból. Szerinte ki kellene venni a politikát azokból a terekből, ahol az elmúlt években állandóan jelen volt, és „el kellene engedni a kultúrharcos dolgokat”. Példaként említi a Pride-zászlók körüli vitákat is, amelyek szerinte újra és újra elviszik a figyelmet azokról a témákról, amelyekről valóban beszélni kellene.
Peety szerint a közéleti viták szintjét az emelné, ha az ország végre nem csak szimbolikus ügyekről beszélne, hanem az oktatásról, az egészségügyről, a gyermekvédelemről és a szociális kérdésekről is. Úgy látja, önmagában nem elég kimondani, hogy legyen jobb oktatás vagy erősebb gyermekvédelem: valódi társadalmi párbeszédre és átgondolt szociális tervre lenne szükség. „Az embereknek kell az, hogy megbecsülve érezzék magukat” – mondja.
Peety arról is beszél, hogyan kapcsolódik össze nála a szociológia és a rap. Azt mondja, számára fontos a szolidaritás, az empátia, a nyitottság és az egyenlőségre való törekvés, de közben az önkifejezés is meghatározó része az életének.
Ez az írás mit sem ér olvasóink nélkül. Ha fontos neked, hogy maradjon kritikus jobboldali hang is a nyilvánosságban, támogass minket Patreon-on, Donably-n, vagy a KözTér alapítványán! Köszönjük!
