3 inkább Fidesz-KDNP, 1 inkább Tisza mandátum
A megyéről
Nemcsak a Viharsarok miatt, amúgy is inkább a nehéz emberek megyéje a mi Békésünk: Bajcsy-Zsilinszky Endrétől egészen Simonka Györgyig – bár utóbbiról nem valószínű, hogy valaha utcát neveznek el.
A századelőn Békéscsaba politikai fenegyerekének az Ady Endre által „paraszt Apollónak” nevezett Áchim L. András számított. Az agrárszocialista parasztpolitikus, gazdálkodó és hírlapszerkesztő összeférhetetlen és lobbanékony természete miatt még életében megkapta a „parasztkirály” becenevet, amelyre számos konfliktusa során rá is szolgált. Sőt, egy verekedés során – helyi riválisának fiai – békéscsabai lakásán két pisztolylövéssel halálosan meg is sebesítették – másfél nappal később halt meg, egy hasi lövés következtében. A gyilkosok, akiket jogos önvédelem címén később az esküdtszék felmentett, a fiatal ügyvéd Bajcsy-Zsilinszky Endre és öccse voltak.
„Csak a vihar mutatja meg, milyen erősen kapaszkodnak a gyökerek.”
A századfordulón és a két világháború között a Viharsarok a parasztmozgalmak, agrárszocialista megmozdulások egyik gócpontja volt. Tehát a „Viharsarok” nem extrém meteorológiai jelenségekre utal – sokkal inkább a társadalmi és politikai „viharokra”. A nagybirtok–kisparaszti struktúra, a földhiány, a cselédség és zsellérség tömegei, a tanyavilág szegénysége erős társadalmi feszültségeket eredményeztek egy időben. Ám aztán jött a kommunizmus és 1945 után a kollektivizálás, a termelőszövetkezetek létrehozása, majd a szocialista iparosítás olyan mélyreható átalakulást hozott, hogy a viharok jó időre szögre akasztották a dühöngő felhőiket. Pedig a falusi–városi különbségek, a periférikus helyzet sok tekintetben még a mai napig megmaradtak. Igaz az a fajta mélyszegénység és elmaradottság, ami annak idején Féja Gézát, Illyés Gyulát, Darvas Józsefet megihlette már rég a múlté.
Politikatörténeti szempontból azonban a megye hagyományosan agrárjellegű társadalma megmaradt. A XX. században azonban tovább élt az erős kisgazda, agrárszocialista (Áchim L. Andrástól Mezőfi Vilmosig) és parasztpárti befolyás. A kommunista diktatúra időszakában viszont a kollektivizálás mélyen átalakította a társadalmi szerkezetet, amely eredményeképpen a rendszerváltástól egészen 2010-ig az MSZP-SZDSZ kormányok erős fellegvárának is számított. A 106 lépés című műsorunk Békés megyéről szóló részében Pelyach Gergely dr. Takács Árpáddal a vármegye 1-es választókerületének Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselőjelöltjével arról beszélgetett, hogy Békés jövőjét több pillérre kell építeni: egyebek mellett az ipari beruházások bővítésére, az oktatás és a felsőoktatás fejlesztésére, a sport támogatására. A tervek között szerepel új felsőoktatási képzések elindítása is a térségben, például jogászképzés és mérnöki képzések, amelyek hosszabb távon a helyben maradást erősíthetik. A képviselőjelölt kiemelte: „Következő pillérünk az agrárium az ipar és az oktatás, felsőoktatás után a turizmus fejlesztése ehhez természetesen ikonikusként a szabadkígyósi Wenckheim kastélyt említeném, amit sikerült megmenteni.”
Karsai Józseftől és Simonka Györgyig
Körülbelül 75 évvel Bajcsy-Zsilinszky után egy újabb karizmatikus, öntörvényű politikus tűnt fel Békésben. Karsai József MSZMP-s agrármérnökből lett, némi kisgazda kitérő után Battonya polgármestere (2006-2014), aztán MSZP-s országgyűlési képviselő (2002-2010). Karsai mindig nehezen kezelhető politikus hírében állt. Korábban Torgyán Józseffel viaskodott, akinek miniszteri eskütétele napján tiltakozásul még búzát is égetett. Később dinnyét borogatott, orvosi igazolással lemondott a „mártírhaláltól”, de 2012-ben aztán öngyilkosságot kísérelt meg a kistermelők érdekeinek oltárán – módos nagygazdaként, egyfajta érdekvédőként.
Nem kevésbé problémás képviselő volt Karsai utódja, a medgyesegyházi Simonka György, aki villanyszerelő és hegesztő képzettséggel lett üzletember, és Pusztaottlaka polgármestere (2006-2014). Később a térség országgyűlési képviselőjének választották (2010-2022), mígnem költségvetési csalással és más bűncselekményekkel meg nem vádolta az ügyészség. Ezután a pusztaottlakai szafaripark alapítója lett alpakkák, lámák, tevék és kenguruk társaságában. De idén úgy támadt a kedve, hogy az országgyűlési választásokon újra elinduljon Békés 4-es választókerületben független jelöltként.
„Van valami a levegőben”
Nem így tanítják az iskolában, de valami van itt Békésben, ami máshol nincs. Olyan ihletett erő, ami nem sétál velünk szemben a világ egyetlen pontján sem. Megfogalmazni is nehéz, mégis Erkel Ferenctől Mező Misiig, id. Ajtósi Albrecht Dürertől, Bay Zoltán fizikusig, és a világvégi tájaival és posztapokaliptikus hangulatú regényeivel a békési tanyavilágot is megidéző, friss irodalmi Nobel-díjasunk, Krasznahorkai László is e vármegye szülötte. És még sokan mások.
Van, aki szerint hazánk hetedik legnagyobb vármegyéje (5600 km²) szomorú vidék, de mégis, ott forgatva és az emberekkel beszélgetve nem ezt tapasztaltuk. Nyugalmat és higgadtságot éreztünk: akik nem „szomorúak” voltak, hogy utolsó előttiként ért el ide a sztráda a megyeszékhelyek közül, hanem éppen ellenkezőleg, elégedettek: „a kis örömöt is meg kell becsülni.” Nem volna butaság felnőtt budapestieknek, mentális feltöltődés céljából időről-időre pár hetet eltölteni Békésben az internet vívmányai nélkül.
Történelmileg a térség már az Árpád-korban is lakott volt, de a török hódoltság idején jelentős pusztulást szenvedett el. A XVIII. századi újratelepítések során az osztrák báróból lett békési főispán, Harruckern János György hatalmas birtokadományai nyomán magyar, szlovák, román, német és szerb telepesek érkeztek ide, gyakran zárt nemzetiségi falvakat alkotva (pl. Tótkomlós szlovák, Kétegyháza román jelleggel), ami máig meghatározza a megye etnikai sokszínűségét. A dualizmus időszakában a mezőgazdasági termelés fellendült, és kialakult a nagybirtok–kisparaszti gazdaság kettőssége. 1920 után a trianoni határok periférikus helyzetbe sodorták az addig az ország közepén elhelyezkedő Békést – amit a szocialista iparosítás (pl. baromfifeldolgozó ipar) csak részben tudott ellensúlyozni.
A rendszerváltás után a megye gazdasági lemaradása növekedett, így Békés az országos átlagnál nagyobb munkanélküliséggel, alacsonyabb átlagjövedelemmel és elvándorlással szembesült. Szociográfiai szempontból Békés az ország egyik leginkább elöregedő és fogyó népességű térsége lett. A fiatalok jelentős része elvándorol a fejlettebb régiókba vagy külföldre. Az utóbbi években kezdett csak el újra pislákolni a fény az alagút végén, ami jelentősen lelassított a negatív folyamatokat. A határ menti együttműködések és a kisebb ipari beruházások már most javítottak a megye helyzetén. És persze nem mehetünk el a legfőbb kedélyjavítók mellett sem. A kulturális élet fontos pillérei a fesztiválok és hagyományőrző rendezvények: a Csabai Kolbászfesztivál, a Gyulai Várszínház, a Gyulai Pálinkafesztivál, a Szarvasi Vízi Színház programjai, valamint a helyi néptánc- és népzenei mozgalom.
Mandátumbecslés: Békés 01. OEVK (székhely: Békéscsaba)
A választókerület a megyeszékhely Békéscsaba városát fedi le, Csorvás, Kondoros és Újkígyós városait, továbbá 1 nagy és öt kisebb községet.
A választókerület lakosságának 32%-a érettségizett, 19,5%-uk szakmunkás végzettségű, 17,7%-uk diplomás míg 13,7%-uk csak az általános iskola 8 osztályát járta ki (a statisztika azonban a 18 év alatti diákokat is tartalmazza). Országos átlaghoz képest továbbra is jelentősebb a szlovák nemzetiség jelenléte, akiket még a török kiűzése után telepítettek be, illetve a románságé. A választókerületben a legnagyobb vallási csoportot a vallás nélküliek alkotják, utánuk a reformátusok, majd a római katolikusok következnek.
Békéscsaba a vármegye székhelye, a „Viharsarok fővárosa”, melyet sokan a csabai kolbászról, a kolbászfesztiválról, illetve a török kiűzését követő betelepítések okán jelentős szlovák kulturális örökségéről ismernek. Ipari és kereskedelmi szerepe kiemelkedő a térségben, emellett híres gasztronómiai rendezvényeiről, például a kolbászfesztiválról. Kulturális szempontból kiemelkedő még az evangélikus nagytemplom, a Csabagyöngye Kulturális Központ szlovák hagyományokat ápoló intézmények, valamint a Munkácsy Mihály Múzeum.
Bodóczi István vs. dr. Takács Árpád
A Fidesz-KDNP jelöltje a 2026-os országgyűlési választásokon a pártpolitikában újonc, ámde nyugalmazott dandártábornok dr. Takács Árpád Békés vármegyei főispán, aki út-hídépítő és jogász végzettségekkel is rendelkezik. A kormányhivatali munka előtt pedig több, mint két évtizedet szolgált a polgári védelemnél, ahol a legmagasabb beosztása a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának hatósági főigazgató-helyettesége volt.
A választókerületet 2014-ben Vantara Gyula távozó békéscsabai polgármester 41,1%-kal hozta a kormánypártoknak. Utódja, Herczeg Tamás medgyesegyházi népművelő és szociálpolitikus 2018-ban 44,7%-kal, 2022-ben pedig már 48,27% vs. 40,05% arányban tudta legyőzni jobbikos ellenfelét, aki 2022-ben az ellenzéki összefogás színeiben induló Stummer János volt, aki azóta a Momentum országgyűlési képviselője és a Mi Folyik Itt c. műsorunk törzsvendége.
A Tisza jelöltje Bodóczi István vállalkozó, aki már 18 évesen helyi diákpolgármesterré választottak. 2020-tól egy ifjúsági civil szervezetet vezetett, 2024-ben pedig egyéni önkormányzati képviselővé választották a Patrióta Békéscsaba Mozgalom egyesületi színeiben. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 39,9%-ot, a Tisza pedig 34,1%-ot kapott.
Békéscsabát a rendszerváltástól 2006-ig az SZDSZ-es Pap János, 2006 és 2014 között pedig a fideszes Vantara Gyula vezette polgármesterként. 2014-ben aztán némileg váratlanul a Kőrös-Volán egykori vezérigazgatója, Szarvas Péter közgazdász független jelöltként legyőzte a fideszes Hanó Miklóst és a baloldali összefogás jelöljét is a polgármester választáson. Viszont itt jön a csavar 2019-ben és 2024-ben Szarvas Pétert már a kormánypártok támogatásával választották újra a békéscsabaiak – ráadásul igen nagy többséggel.
A választókerület többi városában Csorvást és Újkígyóst független városvezetők irányítják. Kondorost azonban 1999-től kezdve folyamatosan fideszes polgármester vezeti, aki 1999 és 2014 között nem más volt, mint a szomszédos Békés 02. választókerületet az Országgyűlésben jelenleg képviselő Dankó Béla volt.
Békés 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a közvélemény-kutatások alapján inkább a Tisza jelöltje lehet a befutó. Ám Takács Árpád személyében egy helyben beágyazott és népszerű jelöltet indít a Fidesz, így a meglepetés egyáltalán nem zárható ki. (2026.03. havi becslés)
Mandátumbecslés: Békés 02. OEVK (székhely: Békés)
Ehhez a választókerülethez tartozik három járásközpont: Békés, Gyomaendrőd és Szarvas, három további város (Dévaványa, Körösladány, Mezőberény), illetve 12 kisebb-nagyobb község, köztük a kisüzemi, kézműves söreiről híres Békésszentandrás.
A választókerület lakosságának 25,9%-a érettségizett, 24,6%-a szakmunkás 11,45%-uk diplomás, 18,9% -uk viszont az általános 8 osztálya után kiesett az iskolapadból, mely országos összehasonlításban inkább gyenge középmezőnynek számít az iskolázottságot, és így a munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségeket illetően is. A lakosság legnagyobb csoportja itt is felekezet nélküli, utánuk a reformátusok és a katolikusok következnek. A nemzetiségek közül a szlovákok mellett a cigányság létszáma még számottevő.
A Körösök mentén fekvő Békés nyugodt kisvárosi karakterét a történelmi épületek és a Kettős-Körös vízparti környezetének harmóniája adja. Történelmi vármegyeszékhely, amely a Körösök vidékének központjaként már a középkorban jelentős szerepet játszott, majd a kálvinista reformáció egyik alföldi centruma lett Debrecen után.
Szarvas a Hármas-Körös holtágánál fekvő egyik legszebb alföldi városunk. Arborétumáról, a Vízi Színházról és a Mini Magyarország makettparkról vált országosan ismertté. Természeti környezete és nyugodt hangulata miatt kedvelt turisztikai célpont. A település szlovák betelepítésű mezővárosként alakult ki, ma is erős szlovák kulturális hagyományokkal, kétnyelvű oktatási és kulturális intézményekkel.
Dankó Béla vs. Gombár Dávid
A Fidesz-KDNP jelöltje idén is Dankó Béla agrármérnök, aki 1999-2014 között Kondoros polgármestere volt, és 2010-től a szarvasi, 2014-től az új választási rendszerben pedig a békési székhelyű egyéni választókerületet képviseli az Országgyűlésben. Dankó 2014-ben 47,8%-kal, 2018-ban 52%-kal győzte le a jobbikos Samu Tamás Gergőt. 2022-ben pedig már 57,71% vs. 29,37% arányú győzelmet aratott az ellenzéki összefogás jelöltjével, dr. Kondé Gáborral szemben.
A Tisza jelöltje Gombár Dávid szarvasi vállalkozó, műszaki alkalmazott lesz, aki szerint a „térség legégetőbb problémája a munkahelyek hiánya”. A 2024-es EP-választáson a kormánypártok 48%-ot, a Tisza pedig 27,6%-ot kapott.
A választókerület városai közül Szarvast 1998, Békést pedig 2006 óta vezetik fideszes polgármesterek. Ezzel szemben Gyomaendrődöt 2014, Körösladányt pedig 2024 óta irányítja egy-egy olyan független polgármester, aki legyőzte korábbi fideszes elődjét. Dévaványa és Mezőberény politikai élete kevésbé izgalmas, e két kisvárost a rendszerváltás óta független polgármesterek vezetik.
Békés 02. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a közvélemény-kutatások alapján kis többséggel inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, Dankó Béla lehet a befutó. Érdemes hozzátenni, hogy pl. Szabolcs 02. OEVK-hoz hasonlóan ez is egy olyan körzet, amit, ha a Fidesz nem tudna megnyerni, akkor országosan sem nyerik meg a választásokat. (2026.03. havi becslés)
Mandátumbecslés: Békés 03. OEVK (székhely: Gyula)
A választókerület székhelye Gyula, de itt található a szintén járásközpont Sarkad és Szeghalom, illetve Elek, Füzesgyarmat és Vésztő városai, valamint további 15 kisebb-nagyobb község.
A lakosság 26,8%-a érettségizett, 22,2%-a szakmunkás, 19,6-uk% csupán az általános iskolát végezte el, míg 12,8%-uknak sikerült csak lediplomázniuk. A lakosság legnagyobb csoportja nem tartozik egyik vallási közösséghez sem, utánuk a reformátusok és a katolikusok következnek. A nemzetiségek közül a románok mellett a cigányság létszáma még számottevő. Gyula városa a magyarországi románok oktatási és kulturális központjának számít, míg Méhkeréken a lakosság 65,3%-a román a 2022-es népszámlálás adatai alapján.
Gyula másik alföldi kincsestárunk. Történelmi és turisztikai szempontból kiemelkedő város, amely híres középkori váráról és fürdőjéről, egyben a hazai román nemzetiségiek oktatási és kulturális központja. Kulturális élete pezsgő, számos fesztivál és színházi esemény helyszíne. Békéscsabától keletre fekszik, és mára gyakorlatilag a megyeszékhely „ikervárosaként” funkcionál, a vármegyei törvényszék is itt található – csak Nógrádban fordul elő még, hogy Salgótarján helyett a polgárosodottabb Balassagyarmaton van a törvényszék. Gyula szalámi és kolbászkészítésben is Békéscsaba fő versenytársa.
Kónya István vs. Ráki Zsolt
A választókerületet 2014 óta képviselő, idén 75 éves dr. Kovács József belgyógyász-gasztroenterológus három országgyűlési választáson át folyamatosan javított az eredményein, 2014-ben 46,83%-kal, 2022-ben pedig már 55,76%-kal tudott győzni. A Fidesz-KDNP azonban egy új jelöltet, Kónya István gyulai alpolgármestert, térségi városi tanácsnokot indítja az idei országgyűlési választásokon. Kónya régi-friss emberként, a Békés Vármegyei Közgyűlésnek is tagja, korábban pedig alelnöke is volt.
A Tisza jelöltje az 59 éves, kétgyermekes Ráki Zsolt agrárvállalkozó, szakközgazdász, a gyulai Körös–Maros Biofarm tulajdonosa. A bemutatkozása szerint „jogbiztonságot, kiszámítható gazdasági környezetet és olyan országot szeretne, ahonnan a jó minőségű magyar tejet nem kényszerből kell kiexportálni, hanem itthon is találni rá piacot és feldolgozóipart.” A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 49,4%-ot kapott, a Tisza pedig 29,4%-ot.
A választókerület városai közül Gyulát 2010 óta vezeti a fideszes dr. Görgényi Ernő, aki az MSZP korábbi megyei erős emberétől, a Gyulát két cikluson (2002-2010) át irányító dr. Perjési Klára orvostól vette át a városvezetést. Eleken 2019, Sarkadon 2014 óta van hivatalában fideszes polgármester, ezzel szemben Füzesgyarmaton és Vésztőn 2019-ben civil ellenzéki városvezetők váltották a korábbi kormánypárti polgármestereket, Szeghalmot pedig 2002 óta irányítja az MSZP-sből lett független Macsári József polgármester.
Békés 03. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények alapján inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, Kónya István lesz a befutó. Ám, ahogy Takács Árpád esetében Békéscsabán, itt sem zárható ki a meglepetés, tekintve, hogy Ráki Zsolt személyében egy helyben beágyazott és népszerű jelöltet indul. (2026.03. havi becslés)
Mandátumbecslés: Békés 04. OEVK (székhely: Orosháza)
Békés vármegye 04. választókerületének székhelye a vármegye harmadik legnagyobb települése, Orosháza. Itt található még a járásközpont Mezőkovácsháza, továbbá Battonya, Medgyesegyháza, Mezőhegyes Tótkomlós városai, valamint 19 kisebb-nagyobb község.
A lakosság 26%-a érettségizett, 24,3%-uk szakmunkás, 10,6%-uk, diplomát szerzett, 20,6%-uk viszont csak az általános iskolát tudta befejezni, mely adat megyei és országos átlagban igen rossz statisztikának számít. A nagyobb nemzetiségek közé itt is a románok és a szlovákok tartoznak. A vallási közösséghez nem tartozók aránya pedig kicsivel magasabb, mint a római katolikusoké, akik Békés vármegye választókerületei közül egyedül itt vannak relatív többségben a többi még vallásos felekezet közül.
Orosháza a vármegye délnyugati részén található, és fontos mezőgazdasági valamint ipari központ. A város fejlődését a XIX–XX. században a vasút, az iparosodás (pl. üveg és gépipar) és a mezőgazdasági feldolgozóipar határozta meg – most jelentkezzen, aki még nem kóstolta volna az Orsi májkrémet. Idegenforgalmi vonzerejét pedig a közeli Gyopárosfürdő adja.
Erdős Norbert vs. dr. Gurzó Mária Magdolna
A Fidesz-KDNP jelöltje idén is a vármegye legnagyobb politikai veteránja, a középiskolai töritanárként végzett Erdős Norbert. 2002 és 2014 között három cikluson és két MSZP-SZDSZ választási győzelem ellenére egyéniben képviselte Békés várost és térségét az Országgyűlésben – 2014-2019 között pedig Magyarországot az Európai Parlamentben. Emellett 2006-2010 között Békés város alpolgármestere is volt, 2011-14-ben a megye kormánymegbízottja, 2020-2022-ben pedig az Agrárminisztérium államtitkáraként szolgált. Impozáns politikai, közigazgatási karrier, melyet azzal koronázott meg, hogy 2022-ben a több mindennel megvádolt Simonka György egykori pátriájában 49,82% vs. 39,67% arányban győzte le a – nem könyvtáros, de – jobbikos Szabó Ervint, az ellenzéki összefogás jelöltjét.
A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 44,9%-ot kapott, a Tisza pedig 28,2%-ot. A Tisza jelöltje dr. Gurzó Mária Magdolna méhkeréki születésű, orosházi két szakvizsgás fogorvos. Gurzó egyben az Országos Román Önkormányzat képviselője is, illetve a bemutatkozása szerint büszke két felnőtt gyerekére és a több, mint három évtizede tartó boldog házasságára.
A választókerület székhelyét, Orosházát 2006 óta fideszes polgármesterek irányították, ám 2024-ben a baloldali összefogás jelöltje, Raffai János legyőzte a 2014 óta hivatalban lévő Dávid Zoltán addigi polgármestert. Medgyesegyházán 2024-ben, míg Mezőkovácsházán és Tókomlóson 2019-ben váltotta le független polgármester az addigi fideszes városvezetőt. A 2018 és 2022 között Lázár János által kormánybiztosként igazgatott, ménesbirtokáról híres Mezőhegyesen 2024-ben már kormánypárti színekben választották újra az öt évvel előtte még függetlenként győztes polgármestert. A választókerület nagyközségei közül pedig Gádorosnak és Kevermesnek van fideszes polgármestere.
A Fidesz számára itt szó szerint sorakoznak a viharfelhők. Simonka György független jelöltként történő elindulása önmagában nem segíti Erdős újrázását. A 21 Kutatóközpont idén január 19-20-án 800 fős mintán végzett felmérése szerint ráadásul a választókerületben 48-42%-os arányban vezet a Tisza jelöltje, Fidesz-KDNP előtt. Azonban mi ott jártunkkor és a kutatásaink során nem ezt tapasztaltuk.
Békés 04. országgyűlési választókerületében a közvélemény-kutatások alapján, ha kis különbséggel is, de Erdős Norbert személye miatt inkább a Fidesz jelöltje, lesz a befutó. Hol máshol lenne az egyik legnagyobb égzengés az országban, ha nem épp a Viharsarokban? (2026.03. havi becslés)
Figyelem! A cikksorozat az Index és a KözTér közös együttműködésében mutatja be a 2026-os parlamenti választásokra hangolódva a 106 egyéni országgyűlési körzetet. Ha pedig egyben szeretnétek megnézni az összes tippünket, itt tehetitek meg a legkönnyebben.
