A délkelet-ázsiai országokat tömörítő ASEAN-hoz hasonlóan Közép- és Kelet-Európa (KKE) is a kontinens megkerülhetetlen gazdasági, logisztikai és védelmi motorjává, valamint stratégiai súlypontjává vált – olvasható az Emerging Europe portálon megjelent elemzésben. A cikk teljes szövege angol nyelven itt olvasható.
Bár a KKE-régió nem rendelkezik az ASEAN-hoz hasonló egységes intézményrendszerrel, földrajzi és strukturális adottságai révén nélkülözhetetlenné vált. A gazdasági fellendülés egyik kulcstényezője a gyártási folyamatok közelebbi áthelyezése (nearshoring), amelyben a régiónak és azon belül Magyarországnak is kiemelt, egyedi szerep jut. Miközben Lengyelország, a balti államok és Románia igyekeznek csökkenteni a Kínától való függőséget, Magyarország Kína legfontosabb európai hídfőállásává vált.
A cikk rámutat, hogy Magyarország vonzotta be a Kínából Európába érkező közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) 31 százalékát 2024-ben, immár a második egymást követő évben. Ennek legfőbb pillérei a Debrecenben épülő, 7,3 milliárd eurós CATL akkumulátorgyár – amely Magyarország történetének eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása –, valamint a BYD Szegedre tervezett, négymilliárd eurós üzeme, amely az első kínai személyautó-gyár Európában. Ez a belső megosztottság a cikk szerint nem hiba, hanem a régió sajátossága: a globális hatalmak nem tervezhetnek európai stratégiát a KKE-régió önálló szerepének elismerése nélkül.
A térség legsúlyosabb strukturális kihívása a demográfiai hanyatlás, amely veszélyezteti a hosszú távú pozíciók megtartását. Ugyanakkor a régió kulcsszerepe megkérdőjelezhetetlen az Ukrajna újjáépítéséhez szükséges – a 2026 februári hivatalos adatok szerint 588 milliárd dollárra becsült – folyamatokban, amelynek elkerülhetetlen logisztikai és műveleti kapujaként a környező államok szolgálnak.
