Hatalmas amerikai nyomás alatt gyűlnek össze az Európai Unió vezetői csütörtökön Brüsszelben, hogy megvitassák Ukrajna finanszírozását. A csúcstalálkozó fő tétje, hogy a blokk képes-e egységes maradni, vagy Donald Trumpnak sikerül megosztania azt. A vita középpontjában a Vlagyimir Putyin inváziója óta befagyasztott, mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyon felhasználása áll Ukrajna újjáépítésére. Bár Belgium hivatalosan ellenzi a tervet adófizetői védelmére hivatkozva, uniós tisztviselők szerint a valódi probléma Trump befolyása, aki a háttérben a terv elutasítására ösztönzi az európai kormányokat. A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
Friedrich Merz német kancellár figyelmeztetett: ha az EU nem tud megállapodni, az évekre súlyosan károsíthatja a blokkot, és a világ előtt is bizonyítaná cselekvőképtelenségét egy ilyen kritikus pillanatban. Ukrajna helyzete kritikus, jövőre 71,7 milliárd eurós költségvetési hiánnyal küzd, és ha áprilisig nem érkezik pénz, kénytelen lesz csökkenteni a közkiadásokat, ami a védekezést is veszélyeztetheti.
A cikk kiemeli, hogy egyre több európai vezető – köztük Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor és a cseh Andrej Babiš – utasítja el Brüsszel bevett álláspontját. Az amerikai befolyásolási kampány hatására Olaszország, Bulgária, Málta és Csehország is csatlakozott a különutas országok csoportjához. Evika Siliņa lett miniszterelnök élesen bírálta a belga ellenállást, hangsúlyozva: „Nem kívánom Belgiumnak, hogy egy második Magyarországgá váljon”. Diplomaták szerint Belgium ezzel azt kockáztatja, hogy elszigetelődik az uniós döntéshozatalban.
A patthelyzet miatt felmerült a „nukleáris opció” is: a minősített többségi szavazás alkalmazása az ellenzők megkerülésére, bár ez tovább mélyítheti a törésvonalakat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pragmatikusan nyilatkozott: számára mindegy, hogyan jutnak a forráshoz, a lényeg, hogy megkapják a támogatást, amelyet „sorsdöntőnek” nevezett.
