A Politico beszámolója szerint az Európai Unió keleti és északi határvidékén fekvő államok összefogtak, hogy jelentős uniós forrásokat követeljenek védelmi kiadásaik fedezésére. A „frontországok” vezetői szerint az orosz fenyegetés nem átmeneti, hanem hosszú távú stratégiai kihívás, amely közös európai választ és finanszírozást igényel. A cikk teljes szövege angol nyelven ITT itt érhető el.
A kezdeményezés mögött felsorakozó országok – köztük Lengyelország, a balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia), Finnország, Svédország, valamint Románia és Bulgária – vezetői Helsinkiben egyeztetnek a decemberi uniós csúcstalálkozó előtt. Céljuk, hogy egységes álláspontot képviseljenek: az EU-nak sokkal mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, ha garantálni akarja a kontinens biztonságát.
A követelések középpontjában egy nagyszabású, akár 135 milliárd eurós uniós védelmi alap létrehozása áll a következő, 2027-től induló költségvetési ciklusban. A frontországok érvelése szerint a nemzeti költségvetések önmagukban nem elegendőek olyan kritikus képességek kiépítésére, mint a közös légvédelem, a határvédelem megerősítése vagy a drónelhárító rendszerek fejlesztése.
A cikk kitér a magyar vonatkozásokra is, kiemelve, hogy Magyarország szerepe továbbra is különutas a térségben. Míg a többi keleti tagállam Oroszországot egzisztenciális fenyegetésként kezeli és a NATO-jelenlét erősítését sürgeti, addig a magyar kormány gyakran akadályozza az uniós döntéshozatalt, például az Ukrajnának szánt támogatások vagy az orosz vagyon befagyasztása kapcsán. Orbán Viktor miniszterelnök stratégiája inkább a „hídépítésre” és egy új EU-Oroszország biztonsági megállapodásra fókuszál, ami éles ellentétben áll a most formálódó északi-keleti blokk céljaival.
