A Politico birtokába jutott dokumentum szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok egy nagyszabású, mintegy 800 milliárd dolláros (kb. 760 milliárd eurós) fejlesztési stratégiát dolgozott ki Ukrajna háború utáni talpra állítására. A terv célja nem csupán az újjáépítés, hanem az ország gazdasági szerkezetváltása és EU-csatlakozásának felgyorsítása. A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
A brüsszeli lap által ismertetett 18 oldalas tervezet, amelyet az Európai Bizottság a január 22-i csúcstalálkozó előtt küldött szét a tagállami fővárosokba, egy 2040-ig tartó keretrendszert vázol fel. A „jóléti terv” (prosperity plan) alapvető szemléletváltást tükröz: Washington és Brüsszel a jövőben nem segélyezőként, hanem stratégiai befektetőként és gazdasági partnerként tekintene Kijevre.
A dokumentum pénzügyi pillérei szerint a terv a következő évtizedben összesen 500 milliárd dollárnyi tőkét mozgósítana nemzetközi pénzintézetek (például az IMF és a Világbank), valamint a magánszektor bevonásával. Ehhez az Európai Bizottság a 2028-ban induló következő hétéves költségvetési ciklusban további 100 milliárd eurót tenne hozzá költségvetési támogatások és beruházási garanciák formájában, amely további mintegy 207 milliárd eurónyi beruházást generálhat.
Az amerikai fél a forrásokat egy újonnan létrehozandó „Amerikai-Ukrán Újjáépítési Befektetési Alapon” keresztül folyósítaná. Az Egyesült Államok elsősorban a kritikus ásványkincsek kitermelésében, az energetikai szektorban, az infrastruktúra-fejlesztésben és a technológiai iparban vállalna „kiemelkedő szerepet”.
A tervezet ugyanakkor rámutat a kockázatokra is: a dokumentum szerint a legnagyobb kihívást a külső befektetők bevonzása jelenti mindaddig, amíg a háború nem zárul le „megbízható” módon – amit a szerzők a közeljövőben nem tartanak valószínűnek. A támogatások folyósítását szigorú feltételekhez kötik, beleértve a jogállamisági reformok végrehajtását és a korrupció elleni határozott fellépést.
