2 biztos Fidesz-KDNP, 1 inkább Fidesz-KDNP mandátum
A megyéről
3784,11 km2-es területével hazánk 5. legkisebb vármegyéje, emellett közel 260 ezer fős lakosságával csak a 15. legnépesebb vármegyénk, népsűrűsége pedig jóval az országos átlag alatt van. Mint megtudtuk a zalaiak legnagyobb örömére: „itt akkor is nyugalom van, ha máshol nincs.”
A Török Hódoltság idején a térség határvidékké vált, és jelentős szerepet játszott a nyugati határvédelemben. Számos végvára közül Kanizsa volt a legnagyobb jelentőségű. Előbb az osztrákoknak Bécs védelmében, majd a törököknek Bécs 1683-as ostromához. A törökök kiűzése után Zala lassú újratelepítésen ment keresztül sok horvát és német nemzetiségű betelepülővel.
Megy a gőzös Kanizsára
A XIX. századtól a vasút megérkezésével Zala gazdasága igencsak ráerősített az iparra is főleg Nagykanizsa térségében. A „Principális” vonzásában sörgyár, pótkávé-gyár, városi szeszgyár, illetve kefe és seprűgyár is létesült. A XXI. századot azonban csak a Tungsram zalaegerszegi alkatrészgyára, illetve nagykanizsai fényforrásgyára érte meg.
Az éghajlat mérsékelten nedves, az országos átlagnál magasabb csapadékmennyiséggel, ami kedvez az erdőgazdálkodásnak és a mezőgazdaságnak. A természeti adottságok jelentős szerepet játszanak a turizmusban, különösen a gyógy- és wellness-turizmus, valamint az ökoturizmus területén.
Deák, dödölle, kivi és kőolaj
Zalában született a haza bölcse, Deák Ferenc, a „nemzet csótánya”, Nagy Feró, de a dödölle is – bocsánat Vas megye. Sőt már kivitermesztés is folyik Becsehely környékén, elsőként Magyarországon. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Kis-Balaton természetvédelmi területe pedig messze földön híres gazdag élővilággal rendelkezik.
Ha már a lisztes-hagymás krumpli gombóc, Nagykanizsa beelőzve a többieket a „dödölle fővárosának” is hívja magát. Amin persze Vasváron jót mosolyognak, ott egyébként is olaj vagy zsír helyett jellemzően tepsiben sütőbe teszik a dödöllét, ami valaha a legszegényebbek eledele volt. Mára pedig igazi gasztro-csata folyik érte. Főleg egy jó pohár cserszegi fűszeressel megtámogatva, hogy a Balaton-felvidéki szőlőkultúrát is megemlítsük.
A XX. századra Zala gazdasági szerkezete teljesen átalakult: a mezőgazdaság és az ipar (főleg fa és gép) mellett megkezdődött az olajmezők kiaknázása is, de azért nem lett Zalából a magyar Dubai se. A rendszerváltás az ipari termelést itt is részben visszavetette, de a turizmus viszonylag jól pótolta a kieső munkahelyeket, különösen Hévíz gyógyfürdője, a Balaton térsége és a termálvízkincs miatt. Ráadásul a határ menti elhelyezkedés kedvez a logisztikai és kereskedelmi tevékenységeknek is.
Aprófalvak paradicsoma
A valaha Csáktornyától, Alsóőrsig tartó vármegye aprófalvas településszerkezetét a XXI. század se rendezte még át. A települések több mint fele 1000 fő alatti, ami sajátos kihívásokat jelent az infrastruktúra, a közszolgáltatások és a gazdasági fejlődés szempontjából. A városhálózat viszonylag ritka, a települések között jelentős különbségek figyelhetők meg fejlettség tekintetében. Zalaegerszeg közigazgatási és gazdasági központ, Nagykanizsa pedig közlekedési és ipari szempontból tölt be kiemelkedő szerepet.
Az időskorúak aránya magas, az elöregedés országos összevetésben is jelentős, mely a fiatalok elvándorlása, illetve nagyobb városokba költözése miatt csak erősíti az aprófalvas településszerkezetet. Csakúgy, mint a déli és nyugati részeken tapasztalható munkaerőhiány és alacsonyabb jövedelmi szint.
„Zalaegerszeg erőssége a stabilitás”
A megye kulturális identitását a hagyománytisztelet, a dunántúli katolikus tradíciók és a vidéki életforma erős jelenléte határozza meg. Politikatörténetileg ez azt jelenti, hogy Zala a rendszerváltás óta mindig is a jobboldal egyik bástyája volt még a megyeszékhelyen is, a munkásság baloldali hagyományait egyfajta zalai szigetként csak Nagykanizsa képviselte.
Könnyedén előfordulhat, hogy Magyarország egyetlen egy megyeszékhelye szavaz majd a kormánypártokra. Bár ezt úgyis mondhatnánk, hogy egy biztosan. Ennek a ragaszkodásnak a történelmi előzményeken felül a helyi Fidesz is letéteményese. Leszámítva ’90-94 közt egy kis szdsz-es kalandot, Egerszeg végig Fideszes honatyát választott magának. Legutóbb Balaicz Zoltán személyében ráadásul már 73% fölötti támogatással, ami egészen elképesztő egy nyugati demokráciában. A 106 lépés című műsorunk visszatérő blokkjában, a KözTOUR-ban külön kitértünk a polgármester népszerűségére, és konkrétan nem volt ember, aki ne dicsérte volna a munkásságát. Tehát Tiszától a DK-n át a Mi Hazánkig, mindenki elégedett a Fidesz helyi vezetésével. Kíváncsi vagyok mikor kezd egy politológus tanulmánykötetbe a város egerszegi vezetéséről.
Mandátumbecslés: Zala 01. OEVK (székhely: Zalaegerszeg)
A választókerület a megyeszékhely Zalaegerszegből, a járásközpont Lenti városából, továbbá 74 kistelepülésből áll össze, köztük olyan törpefalvakból, mint a 29 lelkes Ramocsa vagy a 71 főnyi lakosságú Csöde.
Zalaegerszeg ugyan már a XV. században mezővárosi rangot kapott, de jelentőségre csak Kanizsa várának török kézre kerülését (1600) követően tett szert. A XVIII. században vált Zala vármegye székhelyévé, a kiegyezést követő polgárosodás pedig a holokauszt miatt torpant meg. Miközben az épületállomány a vasútállomást leszámítva viszonylag szerencsésen átvészelte a második világháborút. A göcseji falumúzeum (skanzen) mellett az egyik fő látnivalót az országban egyedülálló Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum jelenti, mely a zalai kőolajkitermelésnek állít emléket. A város ipari parkja mellett ma is jelentős az erdő és vadgazdálkodás és a mezőgazdaság (pl. állattartás) szerepe Zalaegerszeg vonzáskörzetében.
A választókerület a megyeszékhelyen kívül erősen rusztikus, falusias jellegű. A legnagyobb nemzetiséget a németek adják, a cigányok csak utánuk következnek. A vallási felekezetek közül illeszkedve a Dunántúlhoz, a római katolikus hívek vannak többségben, utánuk következnek a felekezet nélküliek, majd a szűk 2,5 ezer lelkes református gyülekezetek.
A lakosság 30,1%-a érettségivel rendelkezik, szakmunkás 21,7%-uk, 18,3%-uk diplomás, viszont 13%-uk csak az általános iskola 8 osztályát tudta befejezni.
Nagy Márta vs. Szilasi Gábor
A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 50,6%-ot, a Tisza 28,4%-ot kapott. A Tisza párt jelöltje Dr. Nagy Márta zalaegerszegi gyógyszerész lesz.
A Fidesz-KDNP a ’18-ban 52,8%-kal, majd ’26-ban 56.8%-kal győztes Vigh László helyett ’26-ban a 37 éves, sportszervező végzettségű Szilasi Gábort indítja. Szilasi jelenleg önkormányzati képviselő és az Új Nemzedék Központ helyi vezetője is volt, valamint a Zalaegerszegi Ifjúsági Kerekasztal elnöke, ’19 óta pedig frakcióvezető-helyettes a városi közgyűlésben.
Zalaegerszegen minimális félni valója azért akad a Fidesz-KDNP-nek. Hiszen hiába a történelmi jelentőségű győzelmek sorozata, a ’24-es EP-választáson ennél azért szorosabb volt a verseny a városban, a kormánypártok listája 47,25%-ot, a Tiszáé 31,16%-ot kapott.
A választókerület második legnagyobb települése a határmenti kisváros Lenti. Horváth László fideszes polgármester 2010 óta irányítja Lentit, de fideszes vezetése már 2002 óta tart. Ráadásul a képviselő-testületben csak egy ellenzéki tag van. Nem kifejezetten ellenzéki tehát a város.
Zala 01. országgyűlési választókerületében biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje, Szilasi Gábor lehet a befutó. (2026.01. havi becslés)
Mandátumbecslés: Zala 02. OEVK (székhely: Keszthely)
A választókerület székhelye a kulturálisan és történetileg jelentős Balaton-parti járásközpont, Keszthely. Itt található még a járásközpont Zalaszentgrót és Hévíz, illetve a gyógy- és wellnessturizmus egy másik népszerű központja, Zalakaros.
Ezen kívül 96 kisebb település (köztük az 1453 lakosú kisváros, Pacsa) alkotja ezt az aprófalvas szerkezetű választókerületeket, köztük Sármellék, melynek területén található a Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér. De itt van Söjtör is, mely Deák Ferenc híres szülőháza után a söjtöri lakomáról vált hírhedtté, melybe kis híján belebukott Medgyessy Péter akkori miniszterelnök kormánya. Finoman megjegyeznénk, hogy míg 2003-ban a 100 fő részére 734 ezer Ft-ért megrendelt kormányebéd keltett nagyobb hullámokat, addig 2026-ban már boldogok lennénk, ha fejenként 7340 Ft-ért ehetnénk mandulával töltött angolnát pácolt fogassal és Rigó Jancsival megfejelve. Csak úgy rohan az idő.
Meghatározó ágazatok a térségben a turizmus és a szőlőgazdálkodás a Balaton-felvidéki borvidék Zala vármegyének meghagyott településein (pl. Gyenesdiás, Vonyarcvashegy).
Keszthely fellendülése sokat köszönhet a horvát származású Festetics családnak. Festetics Kristóf választotta uradalma központjául a várost, ahol kastély építésébe kezdett 1745-ben. Festetics György pedig 1797-ben itt alapította meg a Georgikont, hazánk első felsőfokú agrár és gazdálkodási akadémiáját. Keszthelyt a nyári turistaszezonon kívüli állandó lakossága
(17 455 fő) alapján hihetnénk egy kis-közepes városnak, mégis Siófok után – megelőzve Balatonfüredet – a Balaton második legnépesebb üdülővárosa.
A Hévízi-tó Európa legnagyobb gyógyvizes tava, a hévíziek és a többnyire odalátogató osztrák-német, orosz turisták legnagyobb örömére.
Nagy Bálint vs. Varga Balázs
A Fidesz-KDNP jelöltje a közgazdászként végzett Nagy Bálint lesz, aki korábban Keszthely polgármestere volt (2019-2022), ’22-ben pedig a leadott szavazatok 59,84%-val választották meg a keszthelyi székhelyű választókerület egyéni országgyűlési képviselőjévé. Nagy Bálint ’22 óta közlekedési államtitkár is a Lázár János vezette minisztériumban
A Tisza jelöltje az eredetileg agrármérnök végzettségű Varga Balázs informatikai
rendszertervező, aki mikroelektronikai rendszerek fejlesztésével foglalkozik, ha nem éppen a három gyermekével. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 52%-ot, a Tisza pedig csak 27,1%-ot kapott.
Keszthelyen 2006-tól a Fidesz-KDNP adta a polgármestert, ez a személy ’19-től ugye épp az a Nagy Bálint volt, akit ’22-ben országgyűlési képviselővé választottak a veterán Manninger Jenő helyett –, aki azt megelőzően mintegy 20 évig (2002-2022) képviselte Keszthelyt és vidékét a Parlamentben. Ezután Manningert Keszthely díszpolgárává, majd egy érdekes barbatrükkel Nagy Bálint helyére a város polgármesterévé választották egyedüli indulóként. ’24-ben azonban az önkormányzati választásokon Manningert legyőzte egy helyi civil egyesület képviseletében Dr. Tóth Gergely – ráadásul a Vártak Egyesület a 8 egyéni önkormányzati képviselői körzetből hetet be is söpört. Manninger Jenő ezután a Válasz Online-nak azzal magyarázta a bizonyítványt, hogy „szóltam a Fideszben, hogy így elveszthetjük a választást.” Manninger amúgy akkora veterán, hogy az első Orbán-kormányban (1998-2002) közlekedési és vízügyi minisztériumi politikai államtitkárként szolgált, de két cikluson át (2006-2014) még a Zala Megyei Közgyűlés elnöke is volt.
A helyi vereség mellett is, de a keszthelyiek relatív többsége (45,15%) a kormánypártok EP- listáját támogatta ’24-ben, míg a Tisza párt listájára a helyiek 33,32%-a szavazott.
Hasonló történt Hévízen is, ahol a 2010 óta tartó fideszes városvezetésnek vetett véget a függetlenként induló Naszádos Péter ’24-ben. Míg az EP-listák tekintetében 45,79% - 34,11% tudott győzni a Fidesz-KDNP a Tisza párttal szemben.
Zala 02. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási számok alapján biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Bálint lesz a befutó. (2026.01. havi becslés)
Mandátumbecslés: Zala 03. OEVK (székhely: Nagykanizsa)
A választókerület Zala vármegye sajátos településszerkezetét tükrözi, a megyei jogú város Nagykanizsa és a kisvárosi járásközpont Letenye mellett 80 kisebb község alkotja.
Nagykanizsa többször is megszenvedte a történelem viharait. Kanizsa várát 1600-ban elfoglalták a törökök, melyet tartományi vilajet központtá tettek, és a várat Zrínyi Miklós sikertelen próbálkozása után csak 90 évvel később tudta felszabadítani gróf Batthyány II. Ádám főgenerális. Ezért lett Zalaegerszeg a vármegye székhelye, miközben Nagykanizsa az 1850-es évekre Zala megye legnagyobb és leginkább polgárosodott városává vált részben az itt megtelepedő görög és zsidó kereskedőknek köszönhetően. A vasút 1860-as „megérkezését” bankok, iskolák és gyárak alapításának sora követte, 1892-ben Zalában először itt vezették be a telefont, a XX. század fordulójára pedig elterjedt az utcai villanyvilágítás. A trianoni békediktátum ezt a fejlődést akasztotta meg, amikor határvárossá tette Nagykanizsát, a második világháború és a holokauszt pedig elhozta a város legsötétebb napjait, az 1956-os nagykanizsai sortűz pedig máig hírhedt. A kádári konszolidációt követő gulyáskommunizmus itt is hozott némi fellendülést, de a rendszerváltozás hamar zárójelbe is tette mindazt. „Mostanában, az elmúlt 10 évben kezdett Kanizsa magára találni.” Mesélték nekünk a helyiek.
A népesség 27,7%-a érettségizett, 22,5%-uk szakmunkás, 12,8%-uk diplomás, viszont 19,4%-uk nem tudott vagy akart tovább tanulni az általános iskola 8 osztálya után.
A lakosság 42%-a római katolikus, de a második legnagyobb közösséget már a felekezet nélküliek teszik ki a kisszámú református mellett. A nemzetiségek közül a cigányság és a németek aránya számottevő.
Cseresnyés Péter vs. Lovkó Csaba
A Fidesz-KDNP idén is Cseresnyés Pétert indítja, aki 2002 óta parlamenti képviselő, 2010 óta pedig egyéniben is képviseli Kanizsát és környékét. 2010-14 között pedig a város polgármestere is volt. De ezután sem hagyták tétlenül, hiszen Cseresnyés 2015-2022 között államtitkárként is szolgált előbb a nemzetgazdasági, majd pedig az innovációs és technológiai tárcánál. Cseresnyés a választókerületét ’18-ban 48,79 %-kal, ’22-ben pedig 52,98 %-kal hozta.
A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 46,5%-ot kapott, a Tisza pedig 29,3%-ot. A Tisza jelöltje Lovkó Csaba üzleti menedzser, szenior beszerzési vezető lesz, aki munkája során beutazta a fél világot, gyökerei mégis Nagykanizsához és környékéhez kötik a bemutatkozása szerint.
’19-ben a DK színeiben, az egyesült óellenzék támogatásával induló Horváth Jácintot választották meg polgármesternek, ezzel 1994-2006-ot követően ismét baloldali irányítója lett Kanizsának. Mondhatnánk azt is, hogy Nagykanizsa az egyetlen baloldali bástya az amúgy turbójobbos Zalában, ám a 2024-es EP-választásokon még így is a kormánypártok listája kapta a több szavazatot (39,64%) a Tiszával (34,81%) szemben, igaz a DK vezette baloldali blokk is az országos átlaga felett szerepelt (12,55%). Nagykanizsára mondaná Marty Mcfly, hogy „nehéz ügy!”
A választókerület másik városában, Letenyén viszont ’24-ben a fideszes jelölt Vida László több, mint 2/3-al győzte le a hivatalban lévő független polgármestert.
Zala 03. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények alapján inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, Cseresnyés Péter lehet a befutó, a Tiszának akkor lehet csak esélye, ha országosan is meg tudná előzni a kormánypártokat. (2026.01. havi becslés)
Figyelem! A cikksorozat az Index és a KözTér közös együttműködésében mutatja be a 2026-os parlamenti választásokra hangolódva a 106 egyéni országgyűlési körzetet. Ha pedig egyben szeretnétek megnézni az összes tippünket, itt tehetitek meg a legkönnyebben.
