1 inkább és egy biztos Fidesz-KDNP, 1 inkább TISZA mandátum
A megyéről
Egy vármegye, amely két fontos városáról kapta a nevét, ám egyik sem a megyeszékhely; a Kuny Domokos Megyei Múzeum pedig egy negyedik város, Tata várában található.
Szabad a gazda?
Ha ennyiből nem találnák ki, javallott a Köztér 106 lépés című műsorának a megyéről szóló részének megtekintése, melyben Czunyiné Bertalan Judit, Komárom országgyűlési képviselője és Molnár Attila, a város polgármestere beszélgetnek Pelyach Gergely műsorvezetővel többek között arról, hogy hiába nehezített pálya a Bécs és Pozsony uralta gazdasági térségekkel versenyezni befektetőkért, a vármegye gazdasági fejlettsége az elmúlt másfél évtizedben felzárkózott Fejér és Győr-Moson-Sopron mellé.
A jelenlegi „kompozit” Komárom-Esztergom vármegye a trianoni békediktátum következményeként jött létre, melynek egyenes előzménye az volt, hogy a Csehszlovák Légió csapatai 1919 első hónapjában megszállták a Csallóközt, Párkányt és részben Komáromot is. Pedig 70 évvel korábban a Klapka György által védett komáromi erőd volt az utolsó magyar hídfőállás, amely csak 1849. október 2-án, négy nappal az aradi vérengzés előtt tette le a fegyvert a hóhér Haynau ostromló hadai előtt –, de azt is Klapka akaratából.
Trianon alkalmával a történelmi Esztergom vármegyétől a párkányi járást, Komárom vármegyétől pedig a csallóközi és az udvardi járásokat csatolták el, no és persze a Duna bal partján az észak-komáromi városrészt.
Samutól, Pintér Tibor Nemzeti Lovasszínházáig
A térség nemcsak a magyarság, hanem az emberiség szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Ugyanis Vértesszőlős őskőkori előembertelepén bármikor megcsodálhatjuk Samut, a homo erectus (a félreértések elkerülése végett: egy felegyenesedett ember) – mármint 350.000 éves földi maradványait.
A térség a honfoglalás után gyorsan a magyar államszervezés központja is lett. Esztergom királyi székhellyé és érseki központtá fejlődött, ma is a magyar katolikus egyház szimbolikus szívcsakrája (micsoda képzavar). A török hódoltság idején a megye jelentős része hadszíntérré vált, majd a XVIII. században újra benépesült. Az iparosodás a XIX–XX. században gyors fejlődést hozott, különösen a bányászat (Dorog, Oroszlány és Tatabánya vidékei elsősorban) és a nehézipar területén.
Nem mellesleg a Hartvik-féle legenda szerint Szent István királyunk Esztergomban született Géza fejedelem udvarában. De III. Béla királyunk legendák nélkül is egészen biztosan esztergomi, ahogy a Habsburg-házi V. Utódszülött László is. Kálnoky Gusztáv után a leghosszabb ideje külügyminiszterként szolgáló Szijjártó Péter pedig Komáromban látta meg a napvilágot, ahogy a 251 éve született Jókai Mór is. Ma pedig itt található Pintér Tibor „Tenya” Nemzeti Lovas Színháza. Esztergomban talált új otthonra az egykori viszkis rabló, Ambrus Attila is, hogy a népi kézművesség jegyében új életet kezdjen.
Panel, panel, Duna, panel, panel, várromok,
Komárom-Esztergom a legkisebb vármegyénk, de mégis Pest és Budapest után a legnagyobb népsűrűségű az országban. Lakossága ugyan több mint 300 ezer fő, de a népesség eloszlása egyenetlen: a Tatabánya környéki ipari térség kifejezetten sűrűn lakott, míg a kisebb falvakban elöregedés és népességcsökkenés figyelhető meg. A lakosság etnikailag viszonylag homogén, de kisebb nemzetiségi közösségek – romák, németek és szlovákok – is jelen vannak. Érdekesség, hogy az országban itt épült Budapesten kívül a legtöbb panellakás.
Kulturális szempontból a megye gazdag örökséggel rendelkezik. A történelmi múlt emlékei, mint például erődök, várak (Esztergom, Tata) és azok romjai (Várgesztes, Vitányvár), vagy a szemlélődő szerzeteseket nem kedvelő II. József király által feloszlatott majki kamalduli remeteség fontos turisztikai vonzerőt jelentenek.
„a Duna partján nő az ipar”
Gazdaságilag Komárom-Esztergom vármegye az ország egyik fejlettebb ipari térsége. A rendszerváltás után jelentős külföldi befektetések érkeztek, különösen az autóipar és az elektronikai ipar területén. Tatabánya és Komárom így fontos gazdasági központok maradtak.
Szociológiai szempontból a megye társadalma erősen átalakulóban van. Az ipari szerkezetváltás következtében megváltoztak a foglalkoztatási viszonyok, és nőtt a szolgáltató szektor szerepe. Ugyanakkor egyes térségekben még mindig jelen van a munkanélküliség és a társadalmi leszakadás problémája.
Urbanisztikai adottságait tekintve a megye városhálózata viszonylag sűrű. A legnagyobb város, Tatabánya, ipari központként fejlődött ki, csakúgy, mint Dorog, Nyergesújfalu vagy Oroszlány. Ám Esztergom, Komárom, Tata – a számottevő ipar ellenére – inkább történelmi és turisztikai szerepet töltenek be. A közlekedési infrastruktúra kedvező: az M1-es autópálya, továbbá a vasútvonalak biztosítják a gyors kapcsolatot Budapest és Győr felé, illetve a Duna menti fekvés szintén fontos logisztikai előnyt jelent.
Mandátumbecslés: Komárom-Esztergom 01. OEVK (székhely: Tatabánya)
A választókerület a megyeszékhely Tatabányából, a megyében harmadik legnépesebb járásközpont, Tata városából, továbbá három községből áll a tatai és tatabányai járásokban. A választókerület népességének 30%-a érettségizett, 20%-uk szakmunkás, 17,7%-uk diplomás, 14%-uk viszont nem tudott vagy akart továbbtanulni az általános iskola 8 osztálya után.
A vallási közösséghez nem tartozók a választókerületben a legnagyobb csoportot alkotják 19%-kal, csak utánuk következnek a római katolikusok (17,7%). Ennek ellenére a helyi lakosság többsége mégis a katolikus teológus végzettségű Bencsik János neve mellé teszi le a voksát polgármesterként, majd országgyűlési képviselőként – a rendszerváltás óta.
Tatabánya a vármegye székhelye és legnagyobb városa. A város 1896-tól kezdve egy közeli patakról – és nem pedig Galla Miklósról – elnevezett Alsógalla és Felsőgalla beolvasztásával szénbányászati központként fejlődött fel, majd a bányák bezárása után sikeres ipari szerkezetváltáson ment keresztül. Ma modern ipari parkjai, logisztikai központjai és szolgáltatási szektora révén az ország egyik legdinamikusabb gazdasági központja. A város jelképe a Turul-emlékmű és a Szelim-barlang környéke a Vértesben, de vannak benne csemegék a sztálinbarokk, szocreál építészet kedvelőinek is.
Tata a „vizek városa”, festői környezetével és történelmi emlékeivel megmaradt ritka kincseink egyike. Az Öreg-tó és a Tatai vár meghatározó elemei a város arculatának. A város legfontosabb látnivalói közé tartozik még az Esterházy-kastély és a gazdag vízi madárvilág. Tata kulturális élete pezsgő, fesztiváljai (pl. Víz, Zene, Virág Fesztivál) országos hírűek.
Bencsik János vs. dr. Sopov Ildikó Éva
A Fidesz-KDNP idén is a teológus, szociális munkás és településfejlesztő végzettségű Bencsik Jánost indítja, akit már nyugodtan nevezhetünk politikai veteránnak is. 1990-től 2010-ig öt cikluson át volt a megyeszékhely Tatabánya polgármestere, 1998-ig SZDSZ-es, majd független színekben. Bencsik 1998-ban még az SZDSZ országos listájáról került be az Országgyűlésbe, de még ugyanabban az évben kilépett a pártjából és lemondott a parlamenti képviselőségéről is. Bencsik 2004-től a Fidesz tagja lett, 2006-tól előbb a Komárom-Esztergom területi listáról került vissza az Országgyűlésbe, majd 2010-től a tatabányai székhelyű Komárom-Esztergom 1. országgyűlési választókerület egyéni képviselője lett. A második Orbán-kormányban rövid ideig a Nemzetgazdasági, majd pedig 2012-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkáraként szolgált.
Ami a rendszerváltás utáni rozsdaövezeteket jellemezte szerte az országban Ózdtól Dunaújvárosig, jórészt elkerülte Tatabányát – részben Bencsiknek is köszönhetően. Talán ezért is maradt Bencsik János helyben népszerű, és vált az amúgy helyben erős ellenzék mumusává. 2018-ban 44,43% vs. 26,86% arányban, 2022-ben pedig 48,18% vs. 41,16% arányban tudta legyőzni az ellenzéki összefogás jelöltjét.
A Tisza jelöltje dr. Sopov Ildikó Éva tatai jogtanácsos, aki nemzetközi vállalati szektor-szabályozási területen dolgozik, és mindemellett két gyermek édesanyja. Legfőbb kampányígérete, hogy fejlesztené a tatabányai vasútállomást. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 38,8%-ot, a Tisza pedig 33,8%-ot kapott.
Tatabányát a Bencsik-éra után, 2010-től 2019-ig a fiatalon elhunyt Schmidt Csaba (1979-2023) vezette. 2019-ben Schmidtet győzte le az ellenzéki összefogás jelöltjeként Szücsné Posztovics Ilona, akit 2024-ben is újraválasztottak a fideszes ellenfelével szemben. Tatát 1998 óta vezeti jobboldali polgármester, 2006 óta pedig a KDNP-s Michl József, aki Bencsik Jánoshoz hasonlóan katolikus teológus és szociális munkás. A tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodaberuházás miatti tiltakozások okán Michlt 2024-ben egészen kis többséggel, mindössze 97 szavazatnyi különbséggel választották újra. Úgy tűnik tehát, hogy szálloda nem fog állni ebben az életben az Öreg-tó partján.
Komárom-Esztergom 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények dacára az országos közvélemény-kutatási számok alapján inkább a Tisza jelöltje, dr. Sopov Ildikó Éva lehet a befutó. (2026.03. havi becslés)
Mandátumbecslés: Komárom-Esztergom 02. OEVK (székhely: Esztergom)
A választókerület székhelye a vármegye második legnagyobb települése, a megyei jogú város, katolikus főegyházmegyei székhely és járásközpont Esztergom, amely az államalapítás idején még az ország első királyi székhelye is volt. Ide tartozik még a bányászhagyományairól híres kis-közepes iparváros Dorog és három másik kisváros (Nyergesújfalu, Lábatlan, Tát), ahogy egy nagyközség és 24 kisebb falu az esztergomi, a tatai és a tatabányai járásokból – köztük a tésztagyáráról ismert Gyermely, és a díszmészkövéről híres Süttő, amelynek süttői mészkőborítását többek között az Országházon, a Halászbástyán és a gödöllői Grassalkovich-kastélyon is megcsodálhatjuk.
A választókerület népességének 28,6%-a érettségizett, 21,6%-uk szakmunkás, 14,9%-uk diplomás, 15,2%-uk viszont nem jutott túl a tanulmányaiban az általános iskola 8 osztályán.
Erdő Péter esztergomi-budapesti bíboros, érsek, hercegprímás székhelyén és vonzáskörzetében a lakosság 27,5%-a római katolikus, viszont 11,57%-uk nem tartozik egyik vallási felekezethez sem.
Esztergom Magyarország egyik legrégebbi városa. A legismertebb nevezetessége az esztergomi bazilika, mely az ország legnagyobb temploma, valamint a Várhegy és a királyi vár romjai. A gazdag történelmi örökségen túl, kulturális programokkal rendelkezik, a Mária Valéria híd pedig összeköti a várost a felvidékre szakadt Párkánnyal. És arról se feledkezzünk meg, hogy a város legnagyobb adófizetőjének jóvoltából Esztergomban gyártják a magyar Suzukit.
Erős Gábor vs. Radnai Márk
A kormánypártok jelöltje 2026-ban is Erős Gábor, aki 2022-ben „ugrott be” a korrupciós ügyekbe keveredett Völner Pál egykori államtitkár helyére. A műszerész végzettségű Erős Gábor karrierje pékként indult, majd 2001-től 2016-ig magyar NB I-es és nemzetközi ifjúsági (U17-es és U20-as) labdarúgó mérkőzéseken volt játékvezető – 2019-től 2022-ig pedig már Esztergom alpolgármestere volt. Erős 2022-ben jó 10%-ot vert rá az ellenzéki összefogás jelöltjeként induló jobbikos Nunkovics Tiborra (49,96% vs. 38,8%), ami Völner Pál dicstelen visszavonulása után erős teljesítménynek számított.
A Tisza jelöltje a párt alelnöke, Radnai Márk egykori színész-rendező. Az esztergomi ferences gimnáziumban tanulhatott a keresztény felebaráti szeretetről, ám 2015-ig nem sok sikerrel viselte a kritikát. Radnai Márk édesapja, Radnai László reklámszakember 2016-tól a cukiságkampánnyal néppártosodó Jobbik tanácsadója, majd kommunikációs igazgatója lett, mely pozíciójáról csak a párt 2018-as veresége után mondott le. A ’24-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 46,5%-ot, a Tisza pedig csak 31,5%-ot kapott.
Esztergomban a jobboldali városvezetést csak a független építészmérnök és festőművész Tétényi Éva tudta egy cikluson át (2010-2014) megtörni, miután Meggyes Tamás polgármestersége dicstelen véget ért. Esztergom polgármestere 2019 óta a 2024-ben újraválasztott Hernádi Ádám, akinek a nagybátyja, Hernádi Zsolt MOL vezér. Dorogot 1994 óta az MSZP-s jelöltből függetlenné lett Tittmann János pszichiáter vezeti, mely végzettség napjainkban semelyik lakóközösségben sem hátrány. Nyergesújfalun és Táton az addig fideszes színekben szereplő polgármestereket függetlenként választották újra, míg Lábatlant a rendszerváltás óta végig független polgármesterek vezetik.
Komárom-Esztergom 02. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvélemény-kutatási számok alapján inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, Erős Gábor lesz a befutó. (2026.03. havi becslés)
Mandátumbecslés: Komárom-Esztergom 03. OEVK (székhely: Komárom)
A választókerület székhelye a trianoni békediktátum után a Duna mentén kettévágott Komárom (1920 előtt Dél-Komárom), ami így is a vármegye névadója, és egyben a megye negyedik legnépesebb települése. De ide tartozik még a járásközpont Kisbér, a szintén város Ács, Bábolna (én a lovakkal vagyok) Oroszlány, egy nagyközség (Nagyigmánd) és 35 kisebb község. Ezzel az amúgy elég urbanizált vármegye legrusztikusabb, vidékiesebb választókerülete a 03-as OEVK.
A választókerületi népesség 27,3%-a érettségizett, 24,4%-uk szakmunkás, 16,6%-uk viszont nem jutott tovább az általános iskola 8 osztálya után, diplomát pedig csak a népesség bő 12%-a szerzett. A lakosság 21%-a római katolikus, de jelentős a reformátusok aránya is (10,6%), akik csak kicsivel vannak kevesebben, mint a vallási közösséghez nem tartozók (12,8%)
Komárom szinte mindig fontos katonai és kereskedelmi központ volt. A város különlegessége a szép állapotban ránk maradt erődrendszere (a Csillagerőd, az Igmándi Erőd, és a Monostori Erőd), amely Közép-Európa egyik legnagyobb újkori katonai építménye. A Liget Budapest projektnek köszönhetően pedig a Szépművészeti Múzeum híres gipszreplikáinak kiállítóhelye is itt található. Komárom kulturális élete a határ két oldalának magyar-magyar/szlovák együttműködéséből is sokat táplálkozik – szorosan ragaszkodva a folyó túloldalán fekvő Révkomáromhoz. A város ipari parkja pedig nem igazán hátrányos helyzetű: egy logisztikai csomópontban fekszik.
Czunyiné dr. Bertalan Judit vs. dr. Árvay Nikolett
A történelem-magyar szakos tanári és jogász diplomával is rendelkező Czunyiné dr. Bertalan Judit politikai pályafutása 2006-ban Bokod község önkormányzati képviselőjeként indult. 2010-től aztán Kisbér, majd 2014-től a Komárom székhelyű egyéni választókerület országgyűlési képviselőjévé választották. 2011-2014 között Komárom-Esztergom megye kormánymegbízottjaként szolgált (ma már korszerűen főispánnak hívnánk). A harmadik Orbán-kormányban, a tanártüntetések miatti 2016. februári távozásáig köznevelési államtitkárként dolgozott, majd 2025-től tért vissza az aktuális, immáron az ötödik Orbán-kormányba – a Navracsics Tibor közigazgatási miniszter területfejlesztési államtitkáraként. Czunyiné 2018-ban 50,99%-kal, 2022-ben pedig már 55,1%-kal győzte le ellenzéki ellenfelét az országgyűlési választásokon.
A Tisza jelöltje dr. Árvay Nikolett komáromi ügyvéd és kétgyermekes édesanya, aki bemutatkozása szerint „Komárom és környéke jövőjéért dolgozna: erősebb egészségügyi ellátásért, megbecsült tanárokért és diákokért, átlátható önkormányzati működésért.” A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 47%-ot kapott, a Tisza pedig 28,2%-ot.
A választókerület városai közül Komáromot a rendszerváltástól 2010-ig MSZP-s polgármesterek vezették; azóta a fideszes Molnár Attila ügyvédet négyszer választották meg polgármesterré – legutoljára 2024-ben majdnem kétharmados többséggel (64,32%). Ácsot 2010, Kisbért 1998 óta vezeti fideszes polgármester, Oroszlány vezetését pedig két ciklus kihagyás (2014-2024) után szerezte vissza 2 éve a fideszes Takács Károly. Ezzel szemben a nemzeti ménesbirtokáról híres Bábolnát 2006 óta az egykor MSZP-s Dr. Horváth Klára vezeti, 2010 óta független színekben.
Tolna 03. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények alapján biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje, Czunyiné dr. Bertalan Judit lesz a befutó. (2026.03. havi becslés)
Figyelem! A cikksorozat az Index és a KözTér közös együttműködésében mutatja be a 2026-os parlamenti választásokra hangolódva a 106 egyéni országgyűlési körzetet. Ha pedig egyben szeretnétek megnézni az összes tippünket, itt tehetitek meg a legkönnyebben.
