2 biztos Fidesz-KDNP, 3 inkább Fidesz-KDNP, 1 biztos TISZA mandátum
A megyéről
Szabó Magda, Svetits, Tankcsapda, Déri Múzeum, Sajó István, Dzsudzsák, debrecziner kolbász, hortobágyi húsos palacsinta, Csontváry, Kilenclyukú híd, a végtelen rónaság pásztorokkal, hajdúk, hajdúszoboszlói termálfürdő, Csokonai, Csuja Imre, a „kálvinista Róma” és a „hajdúk fővárosa”. Ennyit címszavakban Hajdú-Bihar vármegyéről, mely hazánk negyedik legnagyobb területű (6210,56 km2), egyben negyedik legnagyobb népességű (kb. 519 ezer fő, 2022) megyéje.
„Lenn az alföld tengersík vidékin. Ott vagyok honn, ott az én világom Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom.” Ha bele-beleolvasunk Petőfi Sándor Az Alföld című versébe vagy magunk elé képzelünk egy gémeskutat a pusztaságban, már nem vagyunk messze a megyétől. Az alföldi síkságtól, melyet lassú folyású vizek (Berettyó, Hortobágy, Keleti-főcsatorna, Tisza) szegélyeznek, és a legmagasabb pontja egy 170,5 m magas domb Fülöptől északra lényegében már a nyírségi részeken.
„Ez itt az Alföld itt nincsen semmilyen hegy. Itt az indulj el úgy van, hogy öcsém eredj, oszt ha Bármi kell, hát menj és szerezz magadnak. Ha adnak…” Lukács László a Tankcsapda 2016-os, Alföldi gyerek c. slágerében így foglalja össze az itt élők túlélési ars poeticáját a végtelen pusztaságban.
Magyar kézen
Az egykori Bihar vármegyéből egy kis túlzással csak Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Derecske és Geszt vidéke maradt magyar kézen. A vármegye háromnegyedét – beleértve a Partium központját és Ady városát, Nagyváradot – a románok kapták meg 1920-ban a trianoni békediktátum után.
Hajdú vármegye teljes területe viszont Magyarország része maradt, központja Debrecen lett. A névadó hajdúkat, a marhapásztorokból verbuvált harcedzett irreguláris haderőt még a Habsburgokkal háborúzó Bocskai István erdélyi fejedelem telepítette be a tiszántúli vidékre. Érdekesség, hogy a hajdúk a balkáni népeknél is megjelentek, hol a törökök oldalán, hol ellenük harcolva, gondoljunk csak a horvát HNK Hajduk Split focicsapatra.
Szabolcs-Szatmár-Bereg mellett Hajdú-Bihar az egyetlen olyan vármegye, ahol a reformátusok alkotják a relatív többséget. Debrecen nemcsak a Tiszántúli Egyházkerületnek, hanem a magyarországi reformációnak is a központja. Itt található ugyanis a Nagytemplom és a Református Kollégium is. Ezzel összefüggésben Hajdú-Biharban a Habsburg-ellenes, kurucos nemzeti függetlenségi érzetnek is komoly hagyományai vannak. Egyébként mind a mai napig, amit a 106 lépés során teszteltünk is.
„Debrecen nem város, hanem világ.”
Nyilas Misi hányattatásainak a színhelye, nem véletlenül kapta a „civisváros” nevet a „kálvinista Róma” mellett. Debrecen már Nagy Lajos királytól mezővárosi rangot kapott, de a törökdúlás megviselte, lévén, hogy sem vára, de még városfala sem volt. A török kor után I. Lipóttól szabad királyi város címet kapott, mely a dualizmus alatt nehezen vette fel a versenyt a szomszédos Bihar székhelyével, Nagyváraddal. A második világháborúban pedig súlyos veszteségeket szenvedett. A trianoni békediktátum és Nagyvárad elcsatolása tette Debrecent a Tiszántúl és Kelet-Magyarország valódi fővárosává. A református vallásból fakadó puritán morális értékrend és a pragmatikus vállalkozószellem jelentik a civismentalitás alapjait mind a mai napig.
Debrecen lakossága 2024-ben meghaladta a 200 ezer főt, így nemcsak a Tiszántúl központja, hanem az ország második legnagyobb, dinamikusan fejlődő városa is. 1849-ben és 1945-ben is az ország ideiglenes fővárosa volt, amikor Budapest idegen megszállás alatt állt, 1998 óta a Fidesz egyik fő fellegvára. Ekkor választották meg először Kósa Lajost Debrecen polgármesterévé, majd országgyűlési képviselőjévé. Azóta Pestről gyakran csak narancsvidéknek hívják a környéket. A többi pedig már történelem.
Mandátumbecslés: 01. OEVK (székhely: Debrecen)
A választókerület Debrecen nyugati részét foglalja magában. Hozzá tartozik a belváros nagy része a Nagytemplom a Déri Múzeum, valamint kertvárosok (pl. Hatvan utcai kert, Köntöskert), lakótelepek (pl. Nyulas) és némi külterület is.
A lakosság közel fele aktív foglalkoztatott, több mint 88%-uknak van internet elérhetősége. A népesség 31%-a diplomás, további 32,4% érettségizett, és 11%-uknak van legalább szakmunkás képzettsége. A legnagyobb felekezeti csoportot a reformátusok teszik ki (19%), utánuk következnek szoros versenyben a vallási felekezet nélküliek (16,5%).
1998-tól kezdve hét alkalommal választották meg Kósa Lajost Debrecen egyéni országgyűlési képviselőjévé, aki 1998 és 2014 között a város polgármestere is volt. Ám miután a 2014 óta hatályos választási rendszerben a polgármesterek nem lehetnek többé parlamenti képviselők, Kósa az Országgyűlést választotta. Regnálása alatt a 2000-es években a legsikeresebb vidéki polgármesterek között emlegették. Bár a városban forgatva Papp Lászlót se nagyon érte érdemi kritika, sőt még a nyíltan ellenzéki szavazók is elismerően beszéltek róla.
Kósa Lajosra visszatérve a Fidesz 2006-os második választási veresége után rövid ideig még Orbán Viktor egyik potenciális utódjaként is cikkeztek róla. Aztán valaki megírta az ominózus „Schmidt Mária ante portas?” című cikket, és minden visszakerült az eredeti kerékvágásba. 2015-17-ben később Kósa, a Fidesz frakcióvezetője, 2017-18-ban pedig tárca nélküli miniszter is volt. ’18-ban számszerűen több szavazattal is megtartotta a ’14-es 47%-os választási többségét annak ellenére, hogy a „csengeri örökösnő” körüli botrány kellemetlen pillanatokat okozott neki. ’22-ben pedig már kis híján (49,73%) abszolút többséggel lett újra egyéniben parlamenti képviselő.
Kósa Lajos után
Debrecen rohamos gazdasági fejlődése (pl. a német BMW, valamint a kínai CATL akkumulátorgyártó beruházásai) az új betelepülőkkel járó lakhatási gondok (pl. lakásbérleti és ingatlanár emelkedés) és az akkumulátorgyártást kísérő környezetvédelmi aggodalmak jelentős feszültségeket is hoztak a városba. Erre jelentenek bizonyítékot a 2023-as debreceni önkormányzati közmeghallgatás durva vitái, vagy a Debrecen mellett lévő mikepércsi édesanyák civil tiltakozó mozgalma. Ezek azok a ritka kivételnek számító „vidéki ügyek” voltak az elmúlt évtizedből, amikor a Fidesz-KDNP akarata ellenére az ellenzék sikeresen tudott napirenden tartani egy-egy számára kedves témát.
Talán nem véletlenül Magyar Péter az egyik első vidéki nagygyűlését is a kormánypártok számára szimbolikusan fontos Debrecenben tartotta. Sokan úgy vélték, hogy mindezek együtt állása miatt sem indul újra egyéniben Kósa Lajos 2026-ban, ám ők nem ismerik Debrecent. Kósa, ha elindul szinte biztosan nyer. Sokan egészségügyi problémákat sejtenek inkább a háttérben.
Barcsa Lajos vs. Tárkányi Zsolt
A Fidesz-KDNP jelöltje Barcsa Lajos jogász lesz, aki 2014 óta Debrecen egyik alpolgármestere. Az ő egyéni sikere csak egy újabb 2/3-os fideszes országos győzelem esetén lenne valószínű.
A TISZA jelöltje a 40 éves, helyi származású Tárkányi Zsolt, aki az RTL után a TISZA sajtókapcsolati vezetőjeként, Magyar Péter sajtófőnökeként is tevékenykedik. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 40%-ot, a TISZA párt pedig 38,1%-ot kapott listán a választókerületben.
Hajdú-Bihar 1. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a helyi közvéleménykutatás alapján a TISZA jelöltje, Tárkányi Zsolt lehet a szinte biztos befutó. (2026.01. havi becslés)
Mandátumbecslés: 02. OEVK (székhely: Debrecen)
A választókerülethez Debrecennek a városközponttól délre és északkeletre elhelyezkedő negyedei tartoznak, köztük több nagy lakótelep (pl. Tócóskert, Tócóvölgyi lakótelep), a reptér környéke, valamint hozzájuk csatlakozik több kertvárosi rész (pl. Bozzay-telep, Szabadságtelep).
A körzet lakosságának majdnem fele itt is aktív foglalkoztatott, érettségizett 31,7%-uk, további 23,6% pedig diplomával is rendelkezik, szakmunkás képzettsége 16%-nak van.
Dr. Pósán László középkortörténész, egyetemi tanár a Fidesz városi szervezetét is vezette. Debrecen egyik veterán országgyűlési képviselője, 1998-ban Kósa Lajossal együtt választották meg. 2014-ben még 45%-kal, 2022-ban viszont már 55,61%-kal tudott győzni.
Széles Diána vs. Tompa Enikő
A kormánypártok 2026-ban azonban mégsem őt, hanem Széles Diána alpolgármestert (2014-től) fogják indítani, aki jogász és politikai elemző. 2005-től Kósa Lajos kampányfőnöke volt, 2006-tól pedig egyéni önkormányzati képviselő is.
A TISZA a politikában újonc Tompa Enikő közigazgatási menedzsert indítja, kampányának középpontjában az akkumulátorgyárak elleni tiltakozás áll. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 41,9%-ot, a TISZA párt 36,2%-ot szerzett listán a választókerületben.
Ezeket az eredményeket árnyalja és Széles Diána esélyeit növelheti, hogy a 2024-es önkormányzati választásokon Papp László címvédő polgármestert 48,39 %-al választották újra, igaz ez az eredménye jócskán elmarad a 2019-estől 61,77 %-tól. A Fidesz-KDNP-nek azonban mind a 23 önkormányzati egyéni választókerületben sikerült győznie, így 2/3-os többsége van a debreceni Közgyűlésben.
Ha pedig Debrecen teljes városát nézzük, ott a Fidesz-KDNP 2729 szavazattal és 40,69 %-al tudott győzni a 2024. évi EP választáson, miközben a Tisza párt listája 37,49%-al a második lett kálvinista Rómában.
Hajdú-Bihar 2. (debreceni) országgyűlési választókerületében várható az egyik legkiélezettebb csata országosan. A korábbi eredmények, valamint Széles Diána személyes népszerűsége, valamint az országos közvéleménykutatási számok alapján inkább a Fidesz jelöltje, lesz a befutó. (2026.01. havi becslés)
Mandátumbecslés: 03. OEVK (székhely: Debrecen)
Bár a választókerület székhelye Debrecen, ez azonban csalóka, mert a városnak csak a 4-es úttól keletre, és a 48-as úttól északra elhelyezkedő negyedei (Csapókert, Júliatelep, Meggyes) tartoznak hozzá. Ezen kívül Hajdú-Bihar vármegye északi, földrajzilag és kulturálisan is a Nyírséghez tartozó települései alkotják Hajdú-Bihar 3. OEVK-ját. Ide tartozik a járásszékhely Hajdúhadház, Nyíradony, Hajdúsámson és Létavértes, valamint 11 további kistelepülés.
A Debrecen székhelyű választókerületek közül ez a legvidékiesebb, de a vármegyén belül itt a kis közepes városok dominálnak.
A választókerület országgyűlési képviselője Tasó László, aki húsz évig a választókerülethez tartozó Nyíradony polgármestere volt (1994-2014), 2004 óta parlamenti képviselő, a harmadik Orbán-kormányban pedig közlekedési államtitkárként (2014-2017) is szolgált.
Lakossága Hajdú-Biharon belül főleg Debrecen többi részéhez képest kevésbé számít tanultnak, az itt élők 20 %-a csak az általános iskola 8 osztályát tudta elvégezni, velük szemben 12,6% diplomás, 24% érettségizett, és 19%-uk rendelkezik szakmunkás végzettséggel. A nemzetiségek közül jelentős a cigányság, a legnagyobb vallási felekezetet (19%) a reformátusok alkotják, de a nyírségi területek miatt jelentős a görögkatolikusok jelenléte is.
Csák László vs. Antal Szabolcs
A 2024-es önkormányzati választáson a korábbi eredményeihez képest gyengébben teljesített a Fidesz-KDNP, Nyíradonyban és Vámospércsen sem tudtak nyerni a kormánypártok.
A 2022-ben még 63,51 %-al komoly győzelmet arató Tasó László helyett Antal Szabolcs hajdúsámsoni polgármester indul egyéniben 2026. április 12-én.
A TISZA párt jelöltje Csák László matematika-fizika szakos tanár lesz, aki 10 évig iskolaigazgatóként is dolgozott. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 51,4%-ot, a TISZA párt 28,2%-ot kapott.
Hajdú-Bihar 03. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási számok alapján inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, Antal Szabolcs lesz a befutó. (2026.01. havi becslés)
Mandátumbecslés: 04. OEVK (székhely: Berettyóújfalu)
Az 1978-ban városi rangot kapott Berettyóújfalu még Hajdú-Biharon belül is narancsvidéknek számít. A járásközponton kívül a szintén járásszékhely Derecske, továbbá Biharkeresztes és Komádi, illetve 37 kisebb település tartozik a körzethez. Erősen falusias vidék olyan kisközségekkel, mint például a 282 lelkes Bedő. Ártánd és Biharkeresztes pedig jelentős határátkelőhelynek számítottak Románia schengeni csatlakozásáig.
A választókerület határos Romániával, ezért a cigányság mellett a román nemzetiség is jelentős. Trianon előtt Bihar vármegyéhez tartoztak a választókerület települései, 1920-1950 között Berettyóújfalu volt a csonka magyarországi megmaradt Bihar megyeszékhelye.
A lakosság 9,6%-a diplomás, míg 22,4%-uk csak általános iskolát végzett, további 23% az érettségi vizsgát is sikerrel tette le, illetve 21,6% szakmunkás képzettséget szerzett. A lakosság közel 30%-a református vallású.
Dr. Vitányi István vs. Kovács Petra Judit
A rendszerváltás után az SZDSZ-ből indult Vitányi István 1998 óta a Fidesz országgyűlési képviselője. Hiába múlt el 73 éves, a fideszes szokásjog nem fogott rajta – miszerint 70 év fölött át kell adnia a lantot másnak. Vitányi jogász, született berettyóújfalusi és egy ’14-es kivétellel bőven 50% fölött hozza a körzetét, sőt legutóbb ’22-ben már 61,66%-kal.
A Tisza párt jelöltje Kovács Petra Judit közgazdász, tejipari szakmérnök lesz, aki jelenleg bazsarózsa őstermelőként dolgozik. Berettyóújfalun nőtt fel, de élt az Egyesült Államokban is. 2024-es EP-választáson a Fidesz 58,5%-ot, a Tisza pedig csak 22,5%-ot ért el.
Hajdú-Bihar 04. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási eredmények alapján biztosan a Fidesz-KDNP jelöltjéé, Vitányi Istváné lesz a győzelem. (2026.01. havi becslés)
Mandátumbecslés: 05. OEVK (székhely: Hajdúszoboszló)
Kevesen tudják, hogy a fürdőkomplexumáról híres Hajdúszoboszlót, egy szerencsés véletlen tette fel az egészségturisztikai térképekre. A Horthy‑korszakban (1925) kőolaj és földgáz után kutatva tőrt fel 1090 m mélyről a 73–75 °C‑os termálvíz. Azóta is több ezer embernek munkát adva a víz által.
Szoboszló, Hajdú-Bihar harmadik legnépesebb települése egyben a választókerület székhelye. Ide tartozik még a járásközpont Püspökladány, továbbá három másik kisváros, köztük a tejtermékeiből országosan ismert márkát építő Nádudvar is. Sőt Magyarország legnagyobb területű községe, Hortobágy is ide szavaz. Ami egyébként nemcsak az UNESCO-t ihlette meg, hanem Csontváry Kosztka Tivadart is – a híres neves kilenclyukú híd által.
A választókerület lakosságának 80%-nak van internet elérhetősége, és bár 45% az aktív foglalkoztatottak aránya, sok a nyugdíjas is. A nemzetiségek közül a romák száma jelentős. Aki vallásos, az főként református, de jelentős a felekezetnélküliek aránya is. A népesség 24%-a rendelkezik érettségivel, 23%-uk szakmunkás képzettséggel, 20% csak általános iskolai végzettséggel, míg 11,5%-uk le is diplomázott.
Bodó Sándor vs. Ruszin-Szendi Romulusz
A városnak ugyan a rendszerváltás óta jobboldali vezetése van, a 2024-es önkormányzati választási eredmények alapján azonban itt mégsem lesz teljesen esélytelen az ellenzék.
A Fidesz-KDNP-s Bodó Sándor tanító, Sárrétudvari korábbi polgármestere 2011-ben, az addigi országgyűlési képviselő Arnóth Sándor tragikus halálával végződő autóbalesete után nyerte meg az időközi választást. Bodó ’18-tól a negyedik Orbán-kormány munkaügyi államtitkára is volt. ’18-ban 51,5%-al, ’22-ben már több, mint 60%-al tudott nyerni.
A TISZA párt jelöltje a miskolci születésű Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, tüzértiszt és nyugalmazott altábornagy lesz, aki Magyar Péter egyik legismertebb igazolása. Ugyanakkor személyét a kormánypárti média több botránnyal is összefüggésbe hozta, ami nem tett jót a népszerűségének. Ráadásul a 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 50,8%-ot, a TISZA párt pedig csupán 26,9%-ot kapott.
Hajdú-Bihar 05. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási számok alapján biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje, Bodó Sándor lesz a befutó. (2026.01 havi becslés)
Mandátumbecslés: 06. OEVK (székhely: Hajdúböszörmény)
A választókerület székhelye a járásközpont Hajdúböszörmény, a „hajdúk fővárosa”, a vármegye második legnépesebb és legnagyobb települése Debrecen után. Balmazújváros szintén járásszékhely, Hajdú-Bihar negyedik legnagyobb települése. Majdnem 16 ezer lakosával Hajdúnánás is kis közepes városnak számít, Hajdúdorog város jelentőségét az adja, hogy a magyarországi görögkatolikus metropolita székhelye. Ezen felül még Polgár városa és 5 kisebb település tartozik a választókerülethez.
Amíg Hajdúböszörmény régóta jobboldali bástyának számít, Balmazújvárosban mindig erős maradt a baloldali ellenzék. 2024-ben azonban mindkét város vezetőt cserélt, Hajdúböszörmény egy TISZA párti, míg Balmazújváros egy fideszes polgármestert választott magának. Polgárt 2006 óta az MSZP-s Tóth József irányítja – úgy tűnik, ha valaki MSZP-s és Tóth Józsefnek hívják ő ma Magyarországon polgármester. Végül Hajdúdorognak ’19 óta van kormánypárti polgármestere.
Ha már Hajdúdorog érdekesség, hogy hiába székel ott a görögkatolikus metropolita, a legnagyobb felekezetet itt is a kálvinisták adják. A nemzetiségek közül pedig a romák száma jelentősebb. A lakosság 80%-ának van internet elérhetősége, de csak 11%-uk diplomás, ám negyedük leérettségizett, 23%-uk pedig szakmunkás képzettséget tudott szerezni.
Papp Zsolt György vs. Göröghné Bocskai Éva
A Fidesz helyi erősemberének sokáig Dr. Tiba István fogorvos számított, aki 2006 és 2024 között Balmazújváros polgármestere volt – 2002 óta pedig két év megszakítással parlamenti képviselő. Idén áprilisban a kormánypártok azonban Papp Zsolt György agrármérnököt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új elnökét indítják, aki 2020-2022 között az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára is volt.
A TISZA párt jelöltje Göröghné Bocskai Éva hajdúböszörményi polgármester lesz, aki 2024-ben váltotta a várost 2006 óta irányító fideszes Kiss Attilát. A 2024-es EP választásokon a kormánypártok 46,4%-ot, a Tisza párt pedig 29,6%-ot kapott.
Hajdú-Bihar 06. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási számok alapján inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, Papp Zsolt György lesz a befutó. Ugyanakkor a korábbiaknál sokkal szorosabb csatára számíthatunk. (2026.01. havi becslés)
Figyelem! A cikksorozat az Index és a KözTér közös együttműködésében mutatja be a 2026-os parlamenti választásokra hangolódva a 106 egyéni országgyűlési körzetet. Ha pedig egyben szeretnétek megnézni az összes tippünket, itt tehetitek meg a legkönnyebben. Ne maradjatok le a hétről-hétre frissülő 106 lépés című közéleti-elemző műsorról sem!
