A KözBeszédben Varga Márton, közéleti tartalomkészítő, vagyis „Vekker úr" beszélget Kurucz Dániellel a jobboldali online tér állapotáról, az értelmiség felelősségéről, a nemzeti minimumról, saját értékrendjéről, valamint arról, milyen jövője lehet a konzervatív közösségépítésnek és a jobboldali médiának.
Varga Márton szerint a közbeszéd ma végletes irányba tolódott, és ebben az értelmiségnek lenne felelőssége. Úgy látja, nem egyszerűen az lenne a feladat, hogy „visszahúzzák” az ingát, hanem hogy kijelöljék annak egészséges ívét. Szerinte a magyar történelem nehéz időszakaiban, a felvilágosodástól a kiegyezésen át 1956-ig, az értelmiség vállaltan, pártosság nélkül tudott kiállni alapvető kérdésekben amellett, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen.
A beszélgetésben szóba kerül az is, honnan ered a Vekker úr név. Varga Márton a 2006-os események után döntött úgy, hogy szeretne megszólalni a nyilvánosságban. Elmondása szerint gumilövedékes találat érte a lábát, majd amikor hazakerült, bekapcsolta a televíziót, ahol éppen a Hány az óra, Vekker úr? című film ment. „Engem ez a vekker szó annyira megfogott, minden áthallásával együtt: az ébresztő benne van, a szemek felnyitása benne van, a rend benne van” – mondja. Hozzáteszi: ekkor döntötte el, hogy meg akar nyilvánulni.
Varga Márton arról is beszél, hogy saját közéleti szerepvállalását nem pártlogókból vezeti le. „Ha fel kellene építenem egy piramist, ami a Vekker úr, vagy ami a Varga Márton, akkor nekem a piramis csúcsán az értékrendem van” – fogalmaz. A következő szintre az „Isten, haza, család, ország, nemzet” ötösét helyezné, és csak ezután következne az, hogy politikailag kivel találja meg azt a partnerséget, amely ezt az értékrendet képviseli.
„A nemzeti minimum mindenkiben benne van, csak nem beszéljük ki” – mondja Varga Márton. Úgy látja, mindenkiben ott van a kérdés, miért érzi hazájának a hazáját, miért fontos számára a családja, a hite vagy meggyőződésbeli világnézete, és hogyan kapcsolja mindezt a nemzethez.
Az interjúban Varga Márton jövőbeli tervei is előkerülnek. Elmondja: létrehoztak egy Hitvallás nevű közösséget, amelyben olyan civilek vesznek részt, akik nem pártlogó mögé szeretnének beállni, hanem tenni akarnak a saját értékrendjük alapján. Úgy fogalmaz: nem tudják, két hónap vagy három év múlva lesz-e szükség konzervatív közösségekre, de szerinte már az is nagy lépés, ha valaki nemcsak beszél az értékrendjéről, hanem fizikailag is tesz érte.
A jobboldali média jövőjéről szólva Varga Márton úgy látja, nagy átalakulás várható, de ez lassú folyamat lesz. Szerinte a jobboldali tábornak magából kell kitermelnie azokat az új véleménynyilvánítókat, tartalomkészítőket és közösségeket, akik képesek lesznek visszaépíteni a megingott hitelességet. Úgy véli, sok új közösség és új szereplő jelenik meg, akik nem feltétlenül „megmondóemberek”, inkább olyanok, akik saját hangon, saját tapasztalatból szólalnak meg.
