A brüsszeli folyosókon ezen a héten két téma dominál: az Oroszország elleni legújabb büntetőintézkedések és Szíria humanitárius helyzete. Azonban a leglátványosabb változás mégis az Európai Tanács asztalánál tapasztalható, ahol az új magyar kormány végleg szakított a korábbi évek vétópolitikájával.
A teljes cikk angol nyelven itt olvasható.
Az Európai Unió tagállamai ezen a héten véglegesítik a 15. szankciós csomagot, amely minden eddiginél szigorúbb fellépést ígér az orosz árnyékflotta ellen. Ezzel párhuzamosan a külügyminiszterek tanácsa napirendre tűzte a szíriai helyzetet is. Brüsszel új stratégiát dolgoz ki, amely a humanitárius segélyek hatékonyabb elosztását célozza, miközben fenntartja a diplomáciai nyomást az Aszad-rezsimen. Az uniós források szerint a cél egy stabilabb közel-keleti környezet megteremtése, amely hosszú távon csökkentheti az Európára nehezedő migrációs nyomást.
A hírlevél kiemelt figyelmet szentel a magyarországi politikai átalakulásnak. A május 11-i lapszám hangsúlyozza, hogy a Magyar Péter vezette új kabinet beiktatása óta Budapest és Brüsszel kapcsolata 180 fokos fordulatot vett. A „New Hungary” (Új Magyarország) néven emlegetett jelenség nemcsak a retorikában, hanem a konkrét döntésekben is megmutatkozik.
A magyar delegáció a héten jelezte, hogy minden ponton támogatja az új uniós szankciókat, és nem gördít akadályt az Ukrajnának szánt további pénzügyi segélycsomagok elé sem. „Magyarország visszatért az európai családba” – idézi a hírlevél az egyik név nélkül nyilatkozó uniós diplomatát, aki szerint a magyar hozzáállás megváltozása alapjaiban gyorsította fel a közös döntéshozatalt.
A budapesti fordulat részeként a kormány megkezdte az igazságügyi reformok végrehajtását is, hogy felszabadítsák a korábban befagyasztott kohéziós források utolsó részleteit. Az Euronews elemzése szerint ez a pragmatikus és együttműködő politika nemcsak Magyarország gazdasági stabilitását szolgálja, hanem megerősíti az Európai Unió egységét is egy olyan kritikus időszakban, amikor a kontinensnek egyszerre kell szembenéznie az ukrajnai háború és a közel-keleti válság kihívásaival. Az „Orbán-korszak utáni” Magyarország így mára a konfliktusok forrásából a megoldások támogatójává vált az uniós színtéren.