Bár most sokan a Tisza előválasztásával vannak elfoglalva, és permanens kampányhangulatban ég a mi hazánk évek óta, a hivatalos választási kampány csak akkor indul el, amikor a köztársasági elnök az országgyűlési képviselőválasztások kiírásával elsüti a startpisztolyt.
Az Alaptörvény rendelkezik arról, hogy a parlamenti képviselők általános választását az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. 2002 óta minden parlamenti választást áprilisban tartottak meg, annak időpontja csak 1994-ben és 1998-ban esett májusra, így már csak a „szokásjog” alapján is 2026 áprilisa tűnik a valószínű időpontnak.
Minden egyes választás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. A választást úgy kell kitűzni, hogy az itthoni szavazás napja a kitűzés napját követő 70. és 90. nap közé essen. A szavazást vasárnap kell megtartani, ugyanakkor annak napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra (ünnepnapok), továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Jövőre a húsvétvasárnap április 5.-ére fog esni, így a választások legkorábbi napja 2026. április 12 lehet. Az országgyűlési választások 2014 óta egyfordulósok.
Minden szem Sulyok Tamáson
Ahhoz, hogy 2026. április 12-én a választásokkal reálisan tudjunk számolni, Sulyok Tamás köztársasági elnöknek jövőre a január 12.-ei vagy a 19.-ei héten ki kell tűznie a választás időpontját. Ha nem teszi abból az következik, hogy mégis később lehet majd jövőre választani, április 19-én vagy 26-án vasárnap.
A határidőket naptári (nem munka!) napokban kell számítani, amely annak utolsó napján 16:00-kor jár le. A választási bizottság döntésére éjfélig van lehetőség. A határidők jogvesztők, ami annyit jelent, hogy elmulasztásuk esetén nem lehet elhalasztani az indulást igazolási kérelemmel egy későbbi időpontra, még akkor sem, ha a mulasztás valamelyik jelölt (pl. kéz és lábtörés) vagy a jelölő szervezet (pl. bombariadó, hacker támadás) önhibáján kívül történt.
A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a választás napján a szavazás befejezéséig tart.
Az egyéni választókerületekben induló max. 106 jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 37. napon kell bejelenteni a Nemzeti Választási Irodánál (NVI). Az országos listát legkésőbb a szavazást megelőző 36. napon kell bejelenteni.
Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább 500 nagykorú, a választójogból nem kizárt (pl. jogerősen elítélt bűnöző vagy gondnokság alatt álló szellemi fogyatékos) magyar választópolgár ajánlása szükséges. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, mely ideális táptalajt jelent a visszaélésekre és a kamupártoknak. Különösen akkor, ha meghamisítják a jelölő személy ajánlását. Egy személy csak egy egyéni választókerületben fogadhat el jelölést, ahol függetlenként egy, kettő (pl. Fidesz-KDNP) vagy akár több párt jelöltjeként is indulhat (pl. a 2022-es ellenzéki összefogás pártjai).
Kopogtatócédulák úgy hiányoztok
2014 óta a kopogtatócédulákat, melyeket az egyes választópolgároknak postáztak ki, kivonták a forgalomból. Ezután már a választási iroda a jelölt/jelölő szervezet igénylését követően haladéktalanul, de legkorábban a szavazást megelőző 50. napon átadja az igénylő részére az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet, amire úgymond feliratkozhatnak a választópolgárok. Az ajánlásokat aztán a választási iroda ellenőrzi.
Ki állíthat országos listát?
Országos listát az a párt állíthat, amely – legalább 14 vármegyében és a fővárosban – a 106-ból legalább 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet indított. Két vagy több párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján – azonos pártok részvételével – közös pártlistát is állíthat. Egy párt viszont csak egy önálló vagy közös pártlista állításában vehet részt.
Azt a választópolgárt, aki legkésőbb a szavazás napját megelőző 67. napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda postai értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. Magyarán arról is, hogy fizikailag hol szavazhat (általában óvoda és iskolaépületek) és melyik szavazókörben.
Külföldön szavazás
A külföldön élő, dolgozó vagy akár csak ott nyaraló magyar állampolgárok a külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemmel tudnak a külképviseleteken (nagykövetség, főkonzulátus) szavazni. Az erre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző 9. napon kell megérkeznie. A külképviseleti szavazás egy bécsi vagy berlini magyarnak nyilván sokkal kisebb és olcsóbb kihívás lehet, mint mondjuk egy magyarnak Alaszkában, Hawaiiin, esetleg az ausztráliai Perthben.
Persze az a külföldön élő magyar állampolgár, akinek Magyarországon lakcíme van, haza is tud jönni, hogy helyben élhessen a választójogával. Sokan egyébként ünnepként kezelik már a mindenkori magyar választásokat. Apropó, készült a KözTér weboldalára egy interaktív választási szimulátor, amelyben mindenki saját maga tippelheti meg a választások kimenetelét.
Kárpát-medencében szavazás
A kárpát-medencei magyar kettős állampolgárok állandó magyarországi lakóhely híján csak az országos listákra szavazhatnak, de ezt levélben is megtehetik. Sőt, át is lehet jelentkezni az ország egy bármely másik szavazókörébe is (pl. kollégisták, belföldi vendégmunkások). Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző 9. napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.
A szavazóhelyiségben szavazni a választás napján 6:00-tól 19:00-ig lehet egy országos listára és egyéni választókerületi jelöltre a nevük, valamint a pártlogójuk mellett lévő körben két egymást metsző vonallal. Minden más érvénytelen szavazatnak számít.
2014 óta a kampánycsend korábbi intézményét eltörölték, amit amúgy az internet, a közösségi média és az okostelefonok korában nehéz is volna betartatni. A szavazóhelyiségben és annak közvetlen közelében ettől függetlenül nem zaklathatják a pártaktivisták a választópolgárokat. Elvileg.
Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Az országos listás mandátumokat egy belga matematikusról elnevezett D’Hondt-módszer segítségével osztják ki, ami van annyira bonyolult, hogy nem terhelnénk vele a kedves olvasót. A szavazás eredményét megállapító választási bizottság az eredmény jogerőssé válását követő öt munkanapon belül átadja a megbízólevelet a megválasztott képviselőnek. Minden további már egy másik történet.
Mi számít választási hirdetésnek?
A választási eljárásról szóló törvény szerint választási hirdetésnek számít a plakát, a jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, a politikai reklám és politikai hirdetés. Sőt még a választási gyűlés is – ide tartozhat az országjárás, a Harcosok Klubja köztéri találkozó vagy egy digitális polgári kör (DPK) által szervezett összejövetel is.
A kampányfinanszírozást az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felügyelete mellett a Magyar Államkincstár (MÁK) folyósítja a sikeres jelölt és listaállítást követően. Abban az esetben, ha egy baráti vállalkozó, oligarcha, sugardaddy, Soros György vagy éppen Elon Musk pénzel egy jelöltet, illetve pártot, az illegális kampányfinanszírozásnak számítHAT (!). Érdemes az érintetteknek ezért jó alaposan utánanézni, mielőtt ki nem kényszerített hibát követnek el.
Izgalmas 2026-nak nézünk elébe, de nem árt azért, ha tisztában vagyunk a minket körülvevő jogainkkal és kötelezettségeinkkel. Hajrá Magyarország, hajrá Demokrácia!
