Politico: Uniós vizsgálat indult a szlovén miniszterelnök és az izraeli Black Cube titkos kampánymódszerei miatt

Köztér 2026. 03. 19. 10:16
4 perc olvasás 115 megtekintés

A Politico jelentése szerint az Európai Unió vizsgálatot indított Robert Golob szlovén miniszterelnök ellen, akit azzal vádolnak, hogy az izraeli Black Cube magánhírszerző céget vette igénybe politikai ellenfelei lejáratására a választási kampány során. Az ügy rávilágít a közép-európai demokráciákban elszaporodó, árnyékban működő megfigyelési taktikákra, amelyek a magyarországi választási küzdelemben is megjelentek.  A cikk teljes szövege angol nyelven itt  érhető el.

A brüsszeli lap cikke szerint az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös vizsgálata azt hivatott feltárni, hogy a szlovén kormányfő környezete használt-e tiltott állami forrásokat a hírhedt izraeli hírszerző ügynökség szolgáltatásainak kifizetésére. A vádak szerint a Black Cube ügynökei fedősztorikkal kerestek meg politikusokat és újságírókat, hogy kompromittáló információkat gyűjtsenek róluk, vagy gyanús üzleti ügyekbe keverjék őket a 2022-es szlovén választások előtt.

Magyarországi párhuzamok és vonatkozások A Politico kiemeli, hogy a „szlovén módszer” nem egyedi eset a régióban. A cikk párhuzamot von a jelenleg zajló magyarországi választási kampánnyal, megjegyezve, hogy a magyar ellenzék, különösen a Tisza Párt, hasonló „piszkos módszerek” alkalmazásával vádolja a kormányt. A tudósítás szerint Brüsszelben aggodalmat kelt, hogy a magánkézben lévő hírszerző cégek bevetése a politikai küzdelmekbe rendszerszintű fenyegetést jelent a közelgő, április 12-i magyar választások tisztaságára is.

Az uniós vizsgálat egyik kulcskérdése, hogy ezek a hálózatok határokon átnyúlóan működnek-e. A cikk megemlíti, hogy a magyarországi kampányban megjelent AI-generált lejárató videók és a politikusok elleni titkos megfigyelések technikai háttere kísérteties hasonlóságot mutat azzal a módszertannal, amelyet a Black Cube korábban más országokban alkalmazott.

Brüsszeli diplomaták a Politicónak úgy nyilatkoztak: a szlovén és a magyar példa egyaránt azt jelzi, hogy az autoriter tendenciákat mutató vezetők egyre gyakrabban nyúlnak „kiszerevezett” hírszerzési eszközökhöz a demokratikus verseny korlátozása érdekében. Az EU vizsgálatának eredménye alapvetően befolyásolhatja a tagállami kampányokra vonatkozó jövőbeli szabályozást.