A Politico beszámolója szerint az Európai Unió vezetői, élükön Ursula von der Leyennel, végül egy 90 milliárd eurós közös hitelcsomag mellett döntöttek Ukrajna megsegítésére, miután az orosz állami vagyon közvetlen felhasználására irányuló tervek jogi és politikai falakba ütköztek. A döntés célja, hogy stabil finanszírozást biztosítsanak Kijevnek a következő két évre, függetlenül az amerikai belpolitikai változásoktól.
A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
Az Európai Bizottság eredeti terve az lett volna, hogy a befagyasztott orosz jegybanki eszközöket használják fedezetként egy nagyszabású hitelhez. Ezt azonban több tagállam – különösen Belgium és Németország – megvétózta, tartva a nemzetközi pénzügyi stabilitás megingásától és az Euroclear elszámolóházat érintő esetleges orosz perektől. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csalódottságának adott hangot, hangsúlyozva, hogy az agresszor pénzét kellene a védekezésre fordítani, nem az európai adófizetőkét.
Magyar vonatkozásban a cikk kiemeli, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország közösen lépett fel a közös adósságvállalás ellen. A tárgyalások eredményeként Magyarország és szövetségesei mentességet (opt-out) kaptak a mechanizmus alól. Ez azt jelenti, hogy Magyarország nem vesz részt a 90 milliárd eurós hitel garantálásában, és nem járul hozzá annak kamatterheihez sem. A magyar kormány álláspontja szerint ez a megoldás elkerüli a közös európai eladósodást, miközben lehetővé teszi a többi tagállam számára a támogatás folyósítását egy megerősített együttműködés keretében.
A 2026-ban és 2027-ben lehívható keret így egyfajta „B-tervként” lép életbe. Bár a hitelt az EU veszi fel a piacokról, a cél továbbra is az, hogy a törlesztést hosszú távon az orosz vagyonból származó bevételekből fedezzék, amennyiben a jogi keretek ezt később lehetővé teszik.
