A Politico jelentése szerint az Egyesült Királyság kormánya teljes mellszélességgel támogatja az orosz kőolajszállításhoz kapcsolódó tengeri szolgáltatások – például a biztosítás és a technikai segítségnyújtás – teljes körű betiltását. A brit lépés célja az orosz „árnyékflotta” végleges felszámolása, azonban a javaslat az Európai Unióban éles ellenállásba ütközött Magyarország és Szlovákia részéről. A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
Az orosz invázió negyedik évfordulójára időzítve Yvette Cooper brit külügyminiszter bejelentette az eddigi legnagyobb szabású szankciós csomagot, amely 175 vállalatot és a „2Rivers” néven ismert árnyékflotta-hálózatot veszi célba. London üzenete egyértelmű: „az orosz olajnak el kell tűnnie a piacról”. A brit kormány a tengeri szolgáltatások tilalmát tartja a leghatékonyabb eszköznek arra, hogy elvágják Moszkvát a háború finanszírozásához szükséges bevételektől.
Magyar vétó és az energiaügyi patthelyzet A Politico kiemeli, hogy miközben London és Brüsszel többsége a szigorítás mellett érvel, Magyarország és Szlovákia megakadályozta az EU 20. szankciós csomagjának elfogadását. A két közép-európai ország attól tart, hogy a tengeri szolgáltatások tilalma és az olajársapka kivezetése beláthatatlan következményekkel járna az energiaellátásukra és a globális üzemanyagárakra nézve.
A diplomáciai feszültség középpontjában a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomag áll, amelyet Magyarország továbbra is blokkol. Budapest ezt az összeget használja tőkeként a Barátság (Druzsba) vezeték körüli vitában: Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön nyílt levélben szólította fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a január vége óta szünetelő olajszállítás azonnali helyreállítására. A magyar kormány „olajblokáddal” vádolja Kijevet, és addig nem hajlandó hozzájárulni sem az újabb szankciókhoz, sem a pénzügyi segélyhez, amíg Magyarország energiabiztonsága nem garantált.
A Politico megjegyzi, hogy a brit és uniós diplomaták most azon dolgoznak, hogyan lehetne áthidalni a magyar ellenállást, mivel a 90 milliárdos hitel elmaradása áprilisra fizetésképtelenséggel fenyegetheti az ukrán államot. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője sajnálatát fejezte ki az egység hiánya miatt, hangsúlyozva, hogy a szankciók és a támogatások késlekedése közvetlenül az agresszort segíti.
