Alkotmány és szuverenitás címmel tartottak nemzeti kerekasztal-beszélgetést 2026. május 30-án Budapesten, a Szabadság tér 2. szám alatt, a Hazatérés Temploma alagsorában működő Katakomba Színházban. Az esemény középpontjában a nemzeti önrendelkezés, a magyar államiság alkotmányos alapjai, valamint a történeti alkotmány és a Szent Korona-eszme jelenkori jelentősége állt.
A többórás rendezvényen jogászok, közéleti szereplők és szakértők járták körül, mit jelent a szuverenitás a 21. században, hogyan értelmezhető az egyéni önrendelkezés, a népszuverenitás, az államszuverenitás és a koronaszuverenitás, illetve milyen kihívások elé állítják Magyarországot a nemzetközi szervezetekhez, az Európai Unióhoz, a NATO-hoz, a WHO-hoz és az ENSZ-hez fűződő viszonyok. A beszélgetés egyik hangsúlyos kérdése az volt, hogy meddig terjedhet a nemzeti jog elsőbbsége, és milyen helyzetekben kerülhet konfliktusba a magyar alkotmányos önrendelkezés a nemzetközi vagy uniós jogi keretekkel.
A kerekasztal résztvevői történelmi összefüggésben is vizsgálták a magyar szuverenitás kérdését. Szó esett arról, mikor és milyen módon sérült Magyarország önrendelkezése, milyen következményekkel jártak a történelmi megszállások, politikai rendszerváltások és külső hatalmi befolyások, valamint arról is, hogy a nemzeti szuverenitás nem pusztán jogi, hanem kulturális, történeti és közösségi kérdés is.
A résztvevők az Alaptörvény, a történeti alkotmány és a Szent Korona-eszme kapcsolatát elemezték, valamint azt, hogy ezek milyen szerepet játszhatnak a magyar állam jogi és politikai önazonosságának megőrzésében. A beszélgetésben előkerült az alkotmányos alapelvek jelentősége, a jogállamiság fogalma, valamint az is, hogyan ismerhető fel és miként szüntethető meg egy olyan politikai berendezkedés, amely eltávolodik az alkotmányos működés alapelveitől.
A rendezvényen Borvendég Zsuzsanna, Dr. Horváth Attila, Dr. Bene Gábor, Dr. Tamasi József, dr. Diviki Attila, Dr. Monostory Attila és Ertsey Attila vettek részt. A program pártpolitikai helyett jogtörténeti és közjogi megközelítésből tárgyalta az alkotmányosság és a szuverenitás kérdését, miközben a közönség számára is lehetőséget adott kérdések megfogalmazására.
Az Alkotmány és szuverenitás című kerekasztal olyan témákat emelt a közbeszédbe, amelyek a jelenlegi politikai és jogi vitákban is meghatározóak: ki rendelkezik végső döntési joggal egy nemzet sorsáról, milyen határok között érvényesülhet a külső befolyás, és mit jelent ma Magyarország számára az alkotmányos önrendelkezés.
Ez az írás mit sem ér olvasóink nélkül. Ha fontos neked, hogy maradjon kritikus jobboldali hang is a nyilvánosságban, támogass minket Patreon-on, Donably-n, vagy a KözTér alapítványán! Köszönjük!
