Egy olvasónk hívta fel a figyelmünket Szerencs nemrégiben megválasztott tiszás országgyűlési képviselőjének szavaira. Bihari Zoltán mondatait többször is vissza kellett hallgatni, mert nem hittünk a fülünknek. Lássuk, halljuk:
A teljes hangfelvétel itt található:
Ez egy római katolikus óvodai bálon hangzott el Szerencsen május 16-án, a gyerekek műsora előtt. Nem zárt szobákban. Nem kormányülésen. Még csak, amolyan Rogán Antal-i titkosszolgálati filmet sem kell látnunk magunk előtt: Bihari nemes egyszerűséggel kiállt a gyerekek és a szülők elé majd lényegében nyíltan megfenyegette a térség közel ötven polgármesterét.
„Nagyon melegen ajánlom, hogy kössön vádalkut.” – mondta 42 városvezetőnek, köztük olyanoknak is, akik évtizedek óta szolgálják a településüket.
Érdemes egy pillanatra megállni Bihari Zoltán szóhasználatánál. Nem csak azért, mert a Szent Kinga óvoda közössége nem szokott még hozzá hasonlókhoz. Leginkább azért, mert a vádalku, vagyis az egyezség a bűnösség beismeréséről egy kőkemény büntetőjogi kategória. Vádalkut egy vádlott szokott kötni, mégpedig az ügyészséggel, ha beismeri a bűnösségét, cserébe az enyhébb büntetésért. Tehát nem egy országgyűlési képviselővel!
Amikor egy országgyűlési képviselő „melegen ajánlja” a polgármestereknek a vádalkut, azzal két dolgot állít: egyrészt azt, hogy akik erre szerinte rászorulnak, azok mind bűnözők, másrészt azt, hogy ő maga rendelkezik az ügyészség és a bíróság hatalmával – zsebben hordja a büntetéseket, vagy a kegyelmet. Ez nem pusztán arrogancia, hanem a jogállami keretek teljes félreértése, vagy tudatos zárójelbe tétele.
A másik döbbenetes körülmény, hogy utánakérdezve erről nemcsak Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 06. számú országgyűlési egyéni választókerületében tudnak az emberek, de a megyében is. Ennek ellenére még név nélkül, a forrásokat megvédve sem mert senki nyilatkozni nekünk. Úgy tűnik tehát működik Bihari pszichológiai hadviselése, konkrétan megijedtek az emberek. Olyannyira, hogy ezt egy 340 megtekintésnél járó interjúban is ugyanúgy elmondta, mindenféle sajtóvisszhang, felháborodás, vagy egyéb következmény nélkül, május 21-én:
„Előrehozott választásokról egyelőre még korai gondolkodni, de elképzelhető minden. Van ilyen irányú gondolkodás is néhány politikusban. Van olyan irányú, hogy a meglévő polgármesterek, amennyiben hajlandók és képesek megfelelően velünk együttműködni, akkor miért ne maradhatnának?”
Magyarán úgy is értelmezhető a dolog, mintha nyílt castingot tartana a Tisza megválasztott képviselője – más képviselőről még nincsen konkrét tudomásunk. A casting lényege pedig, hogy kiben van meg a hajlandóság és képesség együtt dolgozni a Tiszával és személy szerint vele. Akiben ez a „képesség” nincs meg azt vagy így vagy úgy, előrehozott választással, vagy másképp, de leszedik.
Érdekes az is, hogy Bihari ebben az interjúban már május 21-én is nyílt titokként kezeli a mandátumkorlátozás bevezetését polgármesteri szinten. Ahogy az előrehozott önkormányzati választások megtartását sem zárja ki. Némileg aggasztó, hogy a közvélemény az ilyen nagy horderejű dolgokról nem kap elegendő tájékoztatást. Feltéve, ha követi például Bihari Zoltán megszólalásait.
Tudomásunk szerint több tucat polgármesternek szűkebb körben megismételte a vádalkura való felhívást, ám mindeddig senki sem erősítette meg, hogy valóban történt ilyen. Amint erről bővülnek az ismereteink frissítjük a cikket.
Bihari nyilatkozata az előrehozott választásokról és a polgármesterek „alkalmasságáról” húsbavágó kérdéseket vet fel a Tisza Párt valódi szándékairól. Az 1989 óta számított magyar alkotmányos rend szerint a polgármestereket a helyi közösségek választják meg, a legitimációjuk a néptől ered, nem pedig a mindenkori parlamenti képviselő jóindulatától. Ha a polgármesterek maradása azon múlik, hogy „hajlandók és képesek-e megfelelően együttműködni” a Tiszával, akkor itt nem rendszerváltás, hanem egy új, még centralizáltabb vazallusi rendszer kiépítése zajlik a háttérben. Aki beáll a sorba, az maradhat, akinek pedig önálló elképzelései vannak, azt elmozdíthatják.
Panyi Miklós Fideszes országgyűlési képviselő június 30-i napirend előtti felszólalásában az alábbit kérdezte. „Számos információnk van arra vonatkozóan, hogy tiszás képviselők, kistelepülések polgármestereit helyezik nyomásgyakorlás alá, fenyegetik büntetőeljárásokkal is, és azt az ajánlatot fogalmazzák meg, hogy kössenek vádalkut. Ön tud-e ilyen gyakorlatról?”
Magyar Péter miniszterelnök a következőt válaszolta: „Ön egy hazug tróger!” Amit így folytatott „de kiegészíthetném egy hosszabb mondatra, hogy Ön egy hazug, embertelen tróger.” Ezt a becsmérő stílust a teljes Tisza frakció megtapsolta, köztük Bihari Zoltán is. Később még a Miniszterelnök hozzátette, hogy „az önkormányzatokról keltett meséje is egy aljas hazugság.”
Ebből arra lehet következtetni, ha Magyar Péter miniszterelnöki stílusából kihámozzuk a mondanivalójának lényegét, hogy ő valószínűleg nem tudhatott Bihari magánakciójáról. Persze igyekeztünk utolérni Bihari Zoltánt, hogy birtokában van-e a vádalku szó jelentésének? Vagy teljesen véletlenül árulja a vádalkuhoz kapcsolódó rossz történelmi beidegződést Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Ugyanakkor, ha a részéről ez mind tudatos és szándékos, kíváncsiak lettünk volna, hogy ez egy magánakció, vagy esetleg leegyeztetett pártpolitika volt-e. Amint válaszokat kapunk, frissítjük a cikket.
Ez az írás mit sem ér olvasóink nélkül. Ha fontos neked, hogy maradjon kritikus jobboldali hang is a nyilvánosságban, támogass minket Patreon-on, Donably-n, vagy a KözTér alapítványán! Köszönjük!
