2 biztos Fidesz-KDNP, 1 inkább Fidesz-KDNP mandátum
Tolna, a világ finomabb tőle
Babits Mihálytól Bagossy Lászlóig, Gömbös Gyulától Lily Ebertig (Engelman Lívia) nagyon sokfajta embert adott a magyarságnak Tolna vármegye. És meg ne feledkezzünk Illyés Gyuláról, akit a részben tolnai táj, a Mezőföld inspirált a Puszták népe (1936) című híres falukutató szociográfiája megírásához.
Tolna vármegye Magyarország második legkisebb lélekszámú megyéje (210.000 fő), csak Nógrádot előzi meg. Összehasonlításképp Budapest legnagyobb kerületében Újbudán 150.000 ember lakik. Mindenesetre Tolna 3700 km² területe változatosabb és természeti adottságait tekintve izgalmasabb, mint a XI. kerület és hazánk legtöbb vidéke.
Már a római korban felfedezték a vidék mezőgazdasági potenciálját. A mai Tolna Pannonia provincia részeként ráadásul fontos katonai és kereskedelmi útvonalak színhelye is volt. A középkor során jelentős egyházi és világi birtokok alakultak ki. A török hódoltság idején Tolna vármegye területe súlyos pusztításokat szenvedett, sok település elnéptelenedett. A XIX. században a Habsburg Birodalom betelepítési politikája következtében ezért német, szerb és legvégül a II. világháború végén bukovinai székelyek kerültek szervezetten Tolnába. A megye etnikai és kulturális sokszínűsége még ma is megcsodálható – például a kitelepítések ellenére a vármegye lakosságának 4,74%-a ma is német nemzetiségűnek vallja magát.
Hobbitfalvát idéző bukolikus borvidék
A XIX-XX. században Tolna vármegye gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra épült. A tanyavilág és a jó minőségű talaj kedveznek a gabonatermesztésnek, a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, valamint az állattenyésztésnek. A Szekszárdi borvidék országos jelentőségű, különösen vörösborairól ismert.
Szekszárd a megyei jogú városok között Egerhez vagy Sopronhoz hasonlít annyiban, hogy szintén egy történelmi borvidék központja, de a kb. 4500 pincéje ellenére a három város közül a legkisebb. Kevesebben lakják (2025.01.01. 29 337 fő), mint Baját vagy Vácot. Szekszárd így is Tolna vármegye székhelye és egyik legfontosabb gazdasági, illetve kulturális központja. A város a Szekszárdi-dombság lábánál fekszik, és történelmileg is jelentős szerepet töltött be a térség életében. Már a középkorban is fontos település volt, később pedig a vármegye központjává vált. A város gazdaságában a borászat, az élelmiszeripar és a szolgáltatások játszanak meghatározó szerepet. Kulturális életét múzeumok, fesztiválok és irodalmi hagyományok gazdagítják. Talán nem meglepő ezek után, hogy a város Babits Mihály költő, Mészöly Miklós író és Parti Nagy Lajos író-költő szülőhelye.
Ugyanakkor a 106 lépés c. műsor forgatása közben a helyiek a város haldokló kulturális pezsgéséről panaszkodtak, ami a jövőre nézve nem jelent túl sok jót a fiatalok helyben maradása szempontjából.
A magyar atom
Az ipar fejlődése a XX. század második felében gyorsult fel, különösen Paks városában, ahol 1974-ben kilenc év előkészület után kezdték meg az atomerőmű építését. A Paksi Atomerőmű ma Magyarország villamosenergia-termelésének legfontosabb pillére és ez csak növekedni fog, ha és amennyiben végre elkészülnek a nukleáris erőmű új blokkjai. Paks ezzel a megye legdinamikusabb városává fejlődte ki magát.
„Aki Tolnában vet, Tolnában arat”
Tolna kulturális arculatát a sokszínű történelmi örökség formálta: magyar, német, szerb és bukovinai székely hagyományok élnek egymás mellett. A néptánc, a népzene és a gasztronómia – például a sárközi viselet vagy a szekszárdi bor – fontos identitáselemek. A megye kulturális központja továbbra is Szekszárd, ahol múzeumok, színház, fesztiválok és irodalmi hagyományok (pl. Babits Mihály szülőháza) gazdagítják a közéletet. Sőt Magyarország egyetlen állandó, német nyelvű teátruma, egyúttal Tolna vármegye egyetlen kőszínháza, a Magyarországi Német Színház (Deutsche Bühne Ungarn) is Szekszárdon található.
Szociológiai és demográfiai szempontból Tolna vármegye hasonló kihívásokkal néz szembe, mint Magyarország más vidékies térségei (csökkenő és elöregedő lakosság). Ugyanakkor a megye településszerkezete kiegyensúlyozott: számos kisebb város és község alkotja, amelyek közül több regionális központi szerepet tölt be a környező vidéki térségek számára.
Tolna társadalma összességében nyugodalmasan rusztikus jellegű, erős közösségi kapcsolatokkal és hagyománytiszteletre épülő identitással.
Mandátumbecslés: Tolna 01. OEVK (székhely: Szekszárd)
A választókerület a megyeszékhely Szekszárdból, a vármegye nevét adó járásközpont Tolna városából, illetve 15 kisebb-nagyobb községből áll a szekszárdi és tolnai járásból, köztük paprikájáról híres Bogyiszlóból és a 95 hektáros spárganagyhatalom Tengelicből.
A választókerület népességének 26,5%-a érettségizett, 21,5%-uk szakmunkás, 16,46%-uk diplomás, viszont 16,85%-uk nem tudott vagy akart tovább tanulni az általános iskola 8 osztálya után. A németek mellett számottevő a cigány etnikum jelenléte is. A legkiterjedtebb vallási közösséget a római katolikusok adják (27,2%), utánuk pedig a reformátusok következnek (6,8%), ám jelentős a vallási közösséghez nem tartozók aránya is (13,6%).
Horváth István vs. dr. Sárosi József
A Tisza jelöltje a jogász végzettségű, háromgyermekes apa dr. Sárosi József, aki két évtizede dolgozik cégvezetőként, és bemutatkozása szerint meghatározó számára a szülővárosa, Szekszárd iránti elkötelezettség. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 49,1%-ot, a Tisza pedig 26,8%-ot kapott.
A Fidesz-KDNP idén is a családi vállalkozásában sertéshízlalással és marhatenyésztéssel is foglalkozó Horváth István agrármérnököt indítja, akit már nyugodtan nevezhetünk politikai veteránnak is. 1998-tól már tagja volt a szekszárdi közgyűlésének, ebből két cikluson át, 2006 és 2014 között polgármesterként. 2006-tól országgyűlési képviselő, 2010 óta pedig négy alkalommal választották meg a Szekszárd székhelyű Tolna 01. OEVK parlamenti képviselőjévé. 2018-ban az egykori szekszárdi fideszes önkormányzati képviselő (2006-2014) és állatorvos Hadházy Ákost győzte le 51,56% vs. 35,76% arányban, 2022-ben pedig a tolnai szocialisták erős emberének tartott Harangozó Tamás felett kerekedett felül még nagyobb többséggel (55,51% vs. 35%).
Szekszárdot a rendszerváltástól 2006-ig az SZDSZ-es Kocsis Imre Antal vezette, őt követte két cikluson át (2006-2014) a polgármesterség helyett a parlamenti képviselőséget választó Horváth István. Majd következett a szintén fideszes, tavaly elhunyt Ács Rezső, akinek városvezetői munkásságára rányomta bélyegét egy súlyos, gyógyíthatatlan degeneratív idegbetegség. 2024-ben nagy többséggel ismét a Fidesz-KDNP jelöltje, Berlinger Attila lett a polgármester, az ellenzéki vállalkozó Bomba Gáborral szemben, aki Hadházy Ákos mellett egyidőben országos ismertsége tett szert, de Szekszárdot ő sem tudta átlőni az ellenzéki térfélre.
Tolna 01. országgyűlési választókerületében inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, Horváth István lehet a befutó. (2026.03. havi becslés)
Mandátumbecslés: Tolna 02. OEVK (székhely: Dombóvár)
A választókerület székhelye Dombóvár a vármegye harmadik legnagyobb települése, de csak 1970-ben kapta meg a városi rangot. Ide tartozik még a járásközpont Bonyhád városa, Nagymányok, mely a Dél-Dunántúl legkisebb közigazgatási területű városkája, valamint 51 további kisebb-nagyobb község.
A választókerület népességének negyede-negyede (25-25%) érettségizett vagy szakmunkás végzettségű, 11%-uk diplomás, míg 20%-uk viszont csak az általános iskola 8 osztályát tudta befejezni. A német (4,7%) mellett jelentős még a cigány nemzetiség aránya is. A legnagyobb felekezetet a római katolikusok adják (38%), utánuk pedig itt is az evangélikusok következnek.
Dombóvár Tolna vármegye nyugati részén, a Kapos folyó közelében található. A város fontos közlekedési csomópont, különösen vasúti kapcsolatai miatt, amelyek a XIX. századtól kezdve meghatározták fejlődését. A település közelében található a Gunarasfürdő, amely gyógy- és termálvizéről ismert, és jelentős turisztikai vonzerőt jelent a térség számára. A város regionális szerepet tölt be a környező kisebb települések életében, különösen az oktatás, az egészségügy és a kereskedelem területén, miközben a környező vidéki térségekben inkább a mezőgazdaság a meghatározó.
Dr. Csibi Krisztina vs. dr. Szijjártó Gábor
1998-tól 2010-ig a bonyhádi, majd 2014-től a dombóvári székhelyű választókerület képviselője Potápi Árpád volt (1967-2024), aki 2002 és 2014 között szülővárosa, Bonyhád polgármestereként is szolgált. 2014-től a 2024-ben tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkáraként dolgozott, mely pozíciót széles közmegelégedésre, a politikai árkokon felülemelkedve töltötte be.
Potápi 2018-ban 58,45%-al, 2022-ben pedig már 62,44%-al tudott győzni. A váratlan halála után 2025 januárjában megtartott időközi országgyűlési választáson pedig Potápi bonyhádi bizalmasa, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének egykori elnöke és a Magyarság Háza igazgatója (2014-2025), Dr. Csibi Krisztina etnográfus 63,34% vs. 19,29% arányban győzte le a „nemzeti radikálisok nagyasszonyát” Dúró Dórát. A DK-s jelölt csak 10,92%-ot tudott összeszorgoskodni.
A Tisza jelöltje dr. Szijjártó Gábor Pécsen végzett dombóvári belgyógyász, aki jelenleg Kocsolán dolgozik háziorvosként és a kislányát neveli feleségével közösen. Bemutatkozása szerint „egy olyan országban szeretne élni, ahol a politika nem megoszt, hanem összeköt, ahol tisztesség, béke és közösségi felelősség vezeti a döntéshozókat.” A ’24-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 54,1%-ot, a Tisza pedig csak 22,8%-ot kapott.
Míg Bonyhádnak a rendszerváltás óta folyamatosan jobboldali polgármestere van, Dombóváron valamivel bonyolultabb a képlet, mivel a város 1994-től 2019-ig egyfajta vörös bástya volt a tolnai narancsvidéken, melyet csak 2009-2010-ben vezetett ebben az időszakban fideszes polgármester. 2002 és 2019 között a különféle a korrupciógyanús ügyekbe keveredő, egykor MSZP-s, majd független civil Szabó Loránd volt Dombóvár erős embere, ám őt 2019-ben és 2024-ben is jócskán megverte a polgármester választáson Fidesz-KDNP jelöltje, Pintér Szilárd.
Tolna 02. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvélemény-kutatási számok alapján biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje, Dr. Csibi Krisztina lesz a befutó, mint toronymagas esélyes. (2026.03. havi becslés)
Mandátumbecslés: Tolna 03. OEVK (székhely: Paks)
A választókerület székhelye Tolna második legnagyobb települése a kevesebb, mint 18 ezer lelkes Paks, a magyar atomváros. Itt található a szintén járásközpont Tamási, illetve a szintén városi rangot viselő Dunaföldvár, Gyönk és Simontornya továbbá két nagyközség, valamint 27 kisebb falu.
A választókerületi népesség 24,75%-a érettségizett, 23,1%-uk szakmunkás, 19%-uk viszont nem ment tovább az általános iskola 8 osztálya után, diplomát pedig csak a népesség a 13%-a szerzett. Ha az érettségivel vagy szakmunkás képesítéssel sem rendelkezők arányát nézzük, akkor megyei és regionális (Nyugat-Dunántúl) összehasonlításban sem túl fényes a választókerület népességének munkaerőpiaci helyzete. A lakosság 27,5%-a római katolikus, de jelentős a vallási közösséghez nem tartozók aránya is.
Paks Tolna vármegye egyik legjelentősebb ipari városa, amely a Duna jobb partján helyezkedik el. A település országos jelentőségét elsősorban a Paksi Atomerőmű adja, amely Magyarország legnagyobb villamosenergia-termelő létesítménye. Az erőmű működése jelentős gazdasági fejlődést hozott a városnak, növelte a foglalkoztatást és fejlesztette az infrastruktúrát. Paks emellett történelmi múlttal is rendelkezik, hiszen a település már a középkorban is létezett. Az Atomerőmű ráadásul bőkezűen támogatja is a városka kulturális és sportéletét – focitól (Paksi FC) a kosárig (Atomerőmű SE), de a kajak-kenuról se feledkezzünk meg, ahogy a kétszeres olimpiai bronzérmes (Athén, 2004 és Peking, 2008) paksi kenusról, Kozmann Györgyről se.
Dunaföldvár, Simontornya és Ozora középkori eredetű várkastélyairól híres. Ozorai Pipó (eredetileg Filippo di Stephano Scolari Firenzéből) vára mellett az O.Z.O.R.A. (Organic Zones of Radiant Atmosphere – Sugárzó légkör szerves zónái) Fesztiválnak is otthont ad az 1630 fős falu. A fesztivál mellesleg régóta megosztja a nyilvánosságot. Pártolói szerint egy nemzetközi hírű pszichedelikus zenei, összművészeti happening, az ellenzői szerint viszont egy hallucinogén drogtanya. Az igazság valahol odaát van, és a kettő között kell keresni.
Süli János vs. Cseh Tamás
A villamosmérnök Süli János egyfajta magyar Homer Simpsonként a fél életét a Paksi Atomerőműben dolgozta le. 1980-tól kezdett üzemmérnökként, negyedszázaddal később már műszaki, majd üzemviteli igazgatóként, végül vezérigazgatóként folytatta, mígnem 2014-ben saját pártja (Néppárt) élén a fideszes polgármester utódjelöltjét legyőzve Paks polgármesterévé nem választották meg. Egy újabb fordulattal 2017-2022 között az éppen aktuális Orbán-kormány Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli minisztere lett. Ez idő alatt az új blokkok építése nem igazán haladt, viszont Süli János immáron a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) jelöltjeként a Fidesz támogatásával 2018-ban (57,78% vs. 24,73%) és 2022-ben (62,98% vs. 27,87%) is nagyon megverte az országgyűlési választáson jobbikos ellenfelét, Bencze Jánost.
A Tisza jelöltje a paksi Cseh Tamás, aki mielőtt a versenyszférában üzemeltetési igazgató lett, tíz évet dolgozott rendőrként is, bemutatkozása szerint a „szakmai évekből a nyitottságot, a megújulás képességét és a legfontosabb felismerést viszi tovább: minden szervezet szíve az ember.” A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 52,5%-ot kapott, a Tisza pedig mindössze 25,3%-ot.
Pakson 2014-ben Süli János, 2024-ben pedig az egykori MSZP-s országgyűlési képviselő és szocialista elnökségi tag Heringes Anita győzte le a fideszes polgármestert, a Paksi Deák Ferenc Egyesületével. Sőt, Heringes a képviselő-testületben is masszív többségre tett szert. A győzelmében szerepet játszhatott a Paksi Atomerőmű új blokkjainak elhúzódó, sőt nehezen elinduló beruházása is, melynek nyilván a 2024 februárjától felpörgő orosz-ukrán háború sem tett jót, miután a projekt fővállalkozója ugye nem más, mint az orosz Roszatom. Ha az országos pártpreferenciákat nézzük, Pakson a 2024-e EP választásokon a Fidesz-KDNP listája jó tíz százalékot vert a Tiszáéra (43,63% vs. 32,66%).
A választókerület többi városa közül Tamásiban újrázott, Gyönkön pedig nyert a fideszes polgármester-jelölt a 2024-es önkormányzati választáson, a többi helyen civil és független indulók futottak be.
Tolna 03. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények alapján biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje Süli János lesz a befutó. (2026.03. havi becslés)
Figyelem! A cikksorozat az Index és a KözTér közös együttműködésében mutatja be a 2026-os parlamenti választásokra hangolódva a 106 egyéni országgyűlési körzetet. Ha pedig egyben szeretnétek megnézni az összes tippünket, itt tehetitek meg a legkönnyebben.
