2 biztos Fidesz-KDNP, 1 biztos TISZA, 1 inkább TISZA mandátum
A megyéről
Breuer Marcelltől Mehringer Marciig, Mádl Dalmától Sólyom Lászlóig, Victor Vasarelytől Vujity Tvrtkóig, Zsámbéki Gábortól Zsolnay Vilmosig, továbbá, Marsalkó Dávid, Michelisz Norbert és 1984. Sok híres embert tudnánk még felsorolni Pécsről és Baranyából, mely csak annyit bizonyítana, hogy a megye milyen sokszínű és kiket is adott a hazának.
A szecessziós porcelánművészet (Zsolnay Vilmos), a bauhaus (Breuer Marcell) vagy az op art festészet (Victor Vasarely) elképzelhetetlen lenne a baranyai Pécs szülöttei nélkül.
A mohácsi vész 500. évfordulóján a Köztér 106 lépés című műsorának vendégei Pávkovics Gábor mohácsi polgármester és Dr. Hargitai János mohácsi országgyűlési képviselő voltak, ahol a magyar-szerb-horvát interregionális térségfejlesztés lehetőségeiről is szó esett.
„Át a rozsdás fémhídakon dunántúli kis falvakon”
Baranya vármegye a Dél-Dunántúlon helyezkedik el. Déli szomszédja Horvátország, természetes határát több szakaszon a Dráva folyó alkotja, míg keleti részét a Duna menti síkság határozza meg. Délszaki mentalitás és mediterrán mikroklíma jellemzi, a Villányi-hegység pedig vörösborairól híres, ahol még az ország leggazdagabb bankára is saját pincészetet tart fenn.
„Nyáron-télen a népem szolgálom és védem, Neked én vagyok, nekem te vagy a testvérem.”
Itt él az országban élő német anyanyelvűek 34%-a, a délszláv szerb-horvát nyelvűeknek pedig 32%-a, jelen vannak a romák is, de a baranyai svábok még nagyobb számban.
A római korban a vidék Pannonia provincia része volt, Sopianae (ma: Pécs) jelentős településnek számított. A pécsi ókeresztény sírkamrák az UNESCO világörökség részesei. Szent István király 1009-ben alapította meg a pécsi püspökséget, Nagy Lajos király pedig hazánk első egyetemét 1367-ben (mai utódja a Pécsi Tudományegyetem), a Janus Pannonius művésznéven futó humanista Csezmiczei János pedig nemcsak pécsi püspökként, hanem reneszánsz költőként is nagyot alkotott.
Szemben más térségekkel, a 150 éves török uralom itt nemcsak pusztítást hagyott maga után, hanem dzsámikat, mecseteket fürdőket és türbéket is.
A jelentős számú német telepes a XVIII. században érkezett a Habsburg uralkodók biztatására az oszmánok által felprédált Baranyába.
A XIX-XX. században a térség iparosodása elsősorban a szén, kisebb részben az urán bányászatához kötődött, különösen Pécs és Komló térségében. A szocialista időszakban a könnyű- (pl. pécsi kesztyűtől a szalon sörig) és a nehézipar (ekkor épült fel a pécsi Uránváros) meghatározó volt, a rendszerváltás után azonban a bányák bezárása komoly gazdasági és társadalmi kihívásokat okozott. A turizmus jelentős szerepet játszik, különösen Pécs, Siklós és a Villányi borvidék térségében.
A trianoni békediktátum után Baranya délkeleti kisebbik része (a baranyavári és dárdai járások) Jugoszláviához, majd annak felbomlása után Horvátországhoz kerültek, bár a szerbek Trianon előtt még többet követeltek maguknak (ld. a rövidéletű Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság történetét).
„Emberbe városok. Városba emberek. Minden utcát ismerek.”
Pécs és Baranya néhány kis-közepes városa (Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár) koncentrálja a lakosság jelentős részét, míg az aprófalvas térségekben alacsony népsűrűség és elöregedés jellemző.
Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt. A településen található a világhírű Zsolnay Porcelánmanufaktúra, valamint számos múzeum, galéria és kulturális intézmény. A pécsi alter előadói (Kispál és a borz, Kiscsillag, 30Y, Takáts Eszter) meghódították az országot, de a város zenei életében régóta jelen van a karcosabb punk (Burzsoá Nyugdíjasok, HétköznaPICSAlódások), ahogy minden más is (Halott Pénz, Punnany Massif, Mehringer), a vájt fülűeknek pedig a klasszikus zene Boros Misitől Kokas Katalinon át Tillai Aurélig.
„Fishing on Orfű, dancing in the nightclub”
Pécs erős felsőoktatási és kulturális központ, míg a kisebb települések gyakran demográfiai és gazdasági kihívásokkal küzdenek. A nemzetiségi közösségek jelenléte a társadalmi életet is gazdagítja, a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség mindennapos jelenség. A budapesti „nagy testvér” mintájára tavaly 5. alkalommal megrendezett Pécs Pride látogatottságának (tüntetők vs. ellentüntetők) is úgy tűnik, jót tett a „betiltás”/hírverés (ld. még Tiltott Csíki Sör vagy a belga Verboden Vrucht sör népszerűségét).
Mandátumbecslés: Baranya 01. OEVK (székhely: Pécs)
A választókerület a megyeszékhely Pécs városának nagy részét lefedi, kivéve a Bálics dűlőtől és a Bálicsi úttól nyugatra. Ennek folytatásaként a Nyár utcától, Ifjúság útjától északra, annak folytatásaként a Kürt u.-Tüzér utcától nyugatra, illetve a vasúti töltéstől északra elhelyezkedő olyan városrészeket, mint az Uránváros, a Ráczváros, a Bolgárkert, Makár vagy az Aranyhegy.
A választókerülethez tartozik még a pécsi járás 5 községe.
A választókerület lakosságának 32,2%-a érettségizett, 26,6%-uk diplomás, 15,2%-uk szakmunkás végzettségű, míg 10,9%-uk csak az általános iskola 8 osztályát járta ki (a statisztika azonban a 18 év alatti diákokat is tartalmazza).
Jelentős a német (3,1%) és a horvát nemzetiségűek (1,1%) aránya. A népesség 26,4%-a római katolikus, utánuk a vallási közösséghez nem tartozók következnek.
Pécs Baranya vármegye székhelye és kulturális központja, ahol egyfajta vízfejként a megye lakosságának közel 40%-a él. Római kori emlékei (Sopianae), középkori püspöksége és török kori építészeti öröksége (például a Gázi Kászim pasa dzsámija) egyedülálló történelmi rétegzettséget mutatnak. Egyetemi városként pezsgő kulturális élet jellemzi. Gazdaságát ma főként a szolgáltatások, az oktatás és a turizmus határozzák meg. A Mecsek közelsége, a Zsolnay Kulturális Negyed, a Székesegyház, az ókeresztény sírkamrák és a gazdag múzeumi hálózat kiemelt turisztikai célponttá teszik. A pécsi Zsolnay Herend mellett az ország leghíresebb porcelánmanufaktúrájának szinonimája.
dr. Ruzsa Diána vs. dr. Cziráki Attila
A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 36,9%-ot, a TISZA pedig 33,1%-ot kapott. A TISZA jelöltje dr. Ruzsa Diána pécsi kardiológus szakorvos és kétgyermekes anyuka, aki a szülővárosa mellett az Egyesült Államokban, illetve Németországban is tanult és dolgozott, így angolul anyanyelvi szinten is megtanult, németből pedig felsőfokú tudással rendelkezik.
Sárkány ellen sárkányfű? Kardiológus ellen szívgyógyászt?
A Fidesz-KDNP jelöltje a 2026-os országgyűlési választásokon dr. Cziráki Attila pécsi önkormányzati képviselő, kardiológus, a pécsi Szívgyógyászati Klinika igazgatója.
2018-ban Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egykori elnöke, egyetemi tanár és az MTA doktora akkor még független jelöltként, egykori pécsi fideszes önkormányzati képviselőként 1286 szavazattal győzte le a hivatalban lévő Csizi Péter kormánypárti képviselőt. 2022-ben pedig ismét legyőzte a Fidesz-KDNP jelöltjét, Kővári Jánost 44,01% vs. 41,78% arányban. Ezzel Szeged mellett Pécs lett az egyetlen olyan vidéki város, melynek egyik választókerületében 2018-ban és 2022-ben az ellenzék jelöltjét választották meg parlamenti képviselővé.
Pécs a rendszerváltástól kezdve politikatörténetileg billegőnek számított, ahol a régi munkáslakótelepek (pl. Uránváros) klasszikusan balra, míg a belvárosi polgárság klasszikusan jobbra szavazott. 1994-1998 között az akkor feltörekvő fideszes jogász-közgazdász Páva Zsolt vezette Pécsett, aki a rendszerváltás után négy évig a város alpolgármestere is volt. Az ő politikai karrierjét akasztotta meg a baranyai MSZP erős emberének, Toller Lászlónak a menetelése, aki 1994-től Pécs országgyűlési képviselője, 1998-tól pedig a város polgármestere is lett. A helyi baloldal sikereinek végét Toller László tragikus autóbalesete jelezte, mely után a polgármester kómába esett, és már soha nem ébredt fel. Az utódja, Tasnádi Péter pedig 2009-ben rákbetegségben elhalálozott. Az ezután tartott 2009-es időközi polgármester választáson a baranyai MSZP másik nagyágyúját, Szili Katalin házelnököt legyőzve újra fölszállott a Páva (Zsolt) a vármegye házára, akinek 2019-ig tartott a második polgármesteri regnálása Pécs élén. Pécs költségvetését az Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt részeként épült Zsolnay Negyed fenntartása megviselte és a város további adósságai Páva Zsolt székébe kerültek. 2019-ben a fideszes színekben induló Vári Attila egykori olimpikon vízilabdázót legyőzte az ellenzék jelöltje, Péterffy Attila, a Pécsi Hőerőmű egykori vezérigazgatója (2008-2015), akit 2024-ben is újraválasztottak.
Pécs 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a közvélemény-kutatások alapján azonban a TISZA jelöltje, lehet a biztos befutó. (2026.02. havi becslés)
Mandátumbecslés: Baranya 02. OEVK (székhely: Pécs)
Ehhez a választókerülethez tartoznak Pécs délnyugati (Aranyhegy, Bolgárkert, Makár, Ráczváros, Uránváros), délkeleti (pl. Meszes, Budai Vám) és déli (pl. Balokány, Gyárváros, Tüskéskert) városrészei, a járásközpont Komló, ami ráadásul Baranya második legnagyobb települése (22 ezres lélekszám alatt), továbbá a pécsi járás 16 további községe.
A választókerület lakosságának 28,8%-a érettségizett, ötödük (20%) diplomás, 19,1%-uk szakmunkás 13,9% viszont az általános 8 osztálya után kiesett az iskolapadból.
A lakosság 24,7%-a római katolikus, református 3,5%-uk, jelentős a felekezet nélküliek és a vallási hovatartozásukat nem megosztók aránya. A nemzetiségek közül a romák mellett jelentős a horvátok (Lothárd községének pl. 21,8% horvát nemzetiségű) és a németek (pl. Hássád/Haschad község lakóinak 34,6%-a) száma.
A választókerület kétarcú, mert az ötödik legnépesebb magyar nagyváros Pécsen kívül a kis-közepes város Komló mellett tipikus baranyai aprófalvas településszerkezet jellemző.
Komló a XX. század során a mecseki szénbányászat egyik központjaként fejlődött jelentős iparvárossá. A bányák bezárása után a város gazdasági szerkezete átalakult, ma kisebb ipari vállalkozások és szolgáltatások működnek itt. Kulturális intézményei, sportélete és természeti környezete továbbra is fontos szerepet játszanak a térségben.
Dr. Hoppál Péter vs. Dr. Kovács Áron
A választókerületet politikatörténetileg nyugodtan hívhatjuk billegőnek Dunaújvároshoz (Fejér 04-es) és Miskolchoz (BAZ 02-es) hasonlóan, de azért ez egy kevésbé ellenzéki többségű választókerület, mint Pécs (Baranya 01-es) vagy Szeged (Csongrád-Csanád 01-es).
A Fidesz-KDNP jelöltje idén is Dr. Hoppál Péter középiskolai ének-zene tanár, karvezető, zongorista, az egyházzene tudományok nagydoktora (DLA) és egykori gimnáziumi igazgató, aki 2006 óta országgyűlési képviselő, 2010 óta pedig egyéniben is képviseli az egyik pécsi székhelyű országgyűlési választókerületet. Hoppál Péter a 20 éves országos politikai pályafutása során volt már a Fidesz frakció szóvivője, két ízben (2014-2018, 2022-2023) kultúráért felelős államtitkár, 2024-től pedig különböző titulusokkal a magyar-török együttműködésért felelős kormánybiztosként szolgál, talán Pécs oszmán emlékeiből ihletet merítve.
A 2024-es EP-választáson a kormánypártok 39,7%-ot, a TISZA pedig 31,2%-ot kapott. A TISZA jelöltje Dr. Kovács Áron közgazdász és egyetemi oktató, aki a bemutatkozása szerint „egész pályáját a tudásnak, a felelős gondolkodásnak és a közösség erejébe vetett hitnek szentelte.”
A régi munkásváros Komlót 2010 óta vezeti a fideszes Polics József, aki egy cikluson át (2010-14) parlamenti képviselő is volt, 2024-ben pedig zsinórban a negyedik polgármesteri ciklusát kezdte meg.
Baranya 02. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a közvélemény-kutatások alapján azonban a TISZA jelöltje, lehet inkább kis többséggel a befutó. (2026.02. havi becslés)
Mandátumbecslés: Baranya 03. OEVK (székhely: Mohács)
A választókerület székhelye Mohács, de itt található a szintúgy járásközpont Bóly és Pécsvárad, a hasonnevű borvidék központja, Villány aprócska városa, és további 100 község, köztük olyan aprófalvak, mint a mindössze 95 lelkes Tófű (németül: Tofi), melyet 2006 óta a Walke család vezet (Walke Zsolt, Zsoltné, majd Walke Márta).
A lakosság, negyede (25,1%) szakmunkás, 23,65%-a érettségizett, ötödük (20,45%) csak az általános iskolát végezte el, míg 11,2%-uknak sikerült lediplomázniuk.
A népességnek már csak 36,8%-a vallotta magát katolikusnak a legutóbbi népszámláláson, míg a kálvinisták aránya csupán 4,4%-nyi.
A választókerület 11,2%-a német nemzetiségű, a baranyai sváb Feked (Schwarzfeld) lakosságának a második világháború utáni kitelepítések ellenére 42,7%-a német, a falu pedig híres épen maradt sváb tornácos házsorairól, és a Fulda mellől elszármazott hesseni telepesek által meghonosított szalámiféleségről, a stifolderről.
Mohács a Duna partján fekszik, melyet a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája, az idén 500 éve történt 1526-os mohácsi csatavesztés tett ismertté. A város ma különösen a horvát nemzetiségi hagyományokból táplálkozó busójárásról híres, mely immáron egy UNESCO-listára került farsangi népszokás. Mohács fontos dunai kikötőváros és közlekedési csomópont is egyben.
Dr. Hargitai János vs. Rózsahegyi Áron
Az általános iskolai tanárként, majd jogászként végzett Dr. Hargitai János egy igazi politikai veterán. A rendszerváltás után két ízben (1990-1994, 2002-2006) volt a választókerületben található Nagynyárád kisközség polgármestere, egy ciklusban (2006-2010) a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, 1998 óta pedig a Mohács székhelyű egyéni választókerület országgyűlési képviselője előbb Fidesz, majd KDNP-s színekben, ahol eddig hétszer sikerült győznie, 2018-ban 57,6%-al, 2022-ben pedig már 60,4%-al, amikor is az ellenfele Schwarz-Kiefer Patrik még baranyai sváb dialektusú plakátokkal is kampányolt ellene.
A TISZA jelöltje Rózsahegyi Áron mohácsi önkormányzati képviselő, aki Pécsen mélyépítést, Budapesten pedig műszaki informatikát tanult, civilben vállalkozó, miközben születése óta Mohácson él. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 53,6%-ot kapott, a TISZA pedig 23%-ot.
A nagyobb települések közül Mohácsot csak 2019-2020-ban vezette egy morbid okból baloldali színekben induló polgármester, amikor is az 1998 óta polgármester Szekó József a választások előtt pár héttel egy borospincében elhunyt. Ezért a 2019. októberi önkormányzati választáson csak egy jelöltre, az MSZP-s Csorbai Ferencre szavazhattak ám a választók több mint kétharmada érvénytelenül voksolt, hogy így fejezzék ki: nem Csorbait szerették volna polgármesternek. A mohácsi képviselőtestület azonban 2020-ban feloszlatta önmagát, így azóta ismét a Fidesz adja a városvezetőt Pávkovics Gábor személyében, aki 2024-ben mintegy 54,8%-al győzött. A többi kisvárosban független jelöltek indultak csak a legutóbbi önkormányzati választásokon.
Baranya 03. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények alapján biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje, Dr. Hargitai János lesz a befutó. (2026.02. havi becslés)
Mandátumbecslés: Baranya 04. OEVK (székhely: Szigetvár)
Baranya vármegye leginkább rusztikus választókerületének székhelye Szigetvár. Itt találhatóak még a járásközpont Sásd, Sellye, Siklós és Szentlőrinc városai, valamint 169 kisebb település, a településszerkezet Baranyára jellemzően aprófalvas.
A lakosság 24,3%-a szakmunkás, 22,9%-a érettségizett 9,1%-uk, diplomát szerzett, 22,8%-uk viszont csak az általános iskolát tudta befejezni, mely adat országos átlagban kifejezetten rossz statisztikának számít az általános műveltség és a munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségek szempontjából.
Szigetvár történelmi jelentőségét az 1566-os ostrom adja, amikor Zrínyi Miklós hősiesen védte a várat az oszmán sereggel szemben. A csata után természetes körülmények között elhunyt a hódító seregeket vezető Nagy Szulejmán szultán is, földi maradványai végtisztességére pedig a közelben türbét emeltek, melynek 2015-ös magyar régészek általi feltárása világszenzációt jelentett. Az erődvár ma is a város fő nevezetessége. Szigetvár kulturális és történelmi turizmusa kiemelkedő, gyógyfürdője pedig egészségturisztikai vonzerőt jelent.
Siklós a Villányi-hegység közelében található, híres jó középkori váráról és borvidékéről. A siklósi vár az ország egyik legjobb állapotban fennmaradt erődítménye. A város gazdaságában jelentős szerepet játszik a bortermelés és a turizmus, mediterrán jellegű mikroklímája miatt különösen kedvelt.
Nagy Csaba vs. Kapronczai Balázs
A Fidesz-KDNP jelöltje idén is a 2018 óta a Szigetvár központú OEVK-t képviselő Nagy Csaba építőmérnök, aki 2009-2014 között Pécs alpolgármestere, 2014-18 között pedig a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke volt. Nagy Csaba 2018-ban 48,93%-kal győzött, míg 2022-ben már valamivel több, mint 61%-kal.
A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 55,1 %-ot kapott, a TISZA pedig 21,9 %-ot. A TISZA jelöltje Kapronczai Balázs lesz, aki egy szigetvári, ma már 1500 növendéket tanító magán művészeti iskola alapító igazgatója, emellett egy vendéglátóipari vállalkozása is van, melynek keretében étteremtulajdonos. Emellett a magyar tancéletnek is meghatározó szereplője a szigetvári székhelyű, a rendszerváltás után alapított Szigo Kulturális Táncsport Egyesülettel, a feleségével és a gyermekével pedig Palkonyán élnek a siklósi járásban.
A fideszes elődjét legyőzve Szigetvár polgármestere 2014 óta a Dr. Vass Péter, akit eddig kétszer választottak újra, 2024-ben már a saját magáról elnevezett egyesület színeiben. A nagyobb települések közül Siklóst 2019 óta vezeti a fideszes Riegl Gábor, akinek 2024-ben már ellenfele sem akadt a polgármester választáson.
Baranya 04. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények alapján biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Csaba lesz a befutó. (2026.02. havi becslés)
Figyelem! A cikksorozat az Index és a KözTér közös együttműködésében mutatja be a 2026-os parlamenti választásokra hangolódva a 106 egyéni országgyűlési körzetet. Ha pedig egyben szeretnétek megnézni az összes tippünket, itt tehetitek meg a legkönnyebben.
