„Orbán Anita amúgy szimpatikus, mint magánember, de semmi sem valósult meg abból, ami az állománygyűlésen elhangzott egyelőre. Nem álltak fel egy héten belül az államtitkárságok, azóta sem volt újabb állománygyűlés, és még a beígért kommunikációs főosztály sem létezik. Semmilyen információt nem kapunk. Teljes a bizonytalanság. Viszont listákat írnak rólunk!”
Mondja négy, neve elhallgatását kérő külügyminisztériumi „kolléga” egyike a május 14-i legutolsó állománygyűlésről. Ebben a cikkben az ő benyomásaikat és személyes élményeiket gyűjtöttük össze.
Először múlt héten csütörtökön kaptunk hírt a „tisztogatás” elkezdéséről, ahogy azt házon belül az emberek egymás közt nevezik. Ám úgy tűnik, a május 27-én elindult folyamatnak még korán sincs vége. Eddig a belföldi kb. 900 alkalmazottat érintette az új vezetés „átvilágítása”, ám a mai nappal a külszolgálat is sorra került.
„Az ingatlanüzemeltetésért felelős kollégák egyszer csak megjelennek az irodákban, közlik, hogy másnak van szüksége rá, költözni kell, és kis irodákba ültetnek össze többünket. Ezek eldugott részek. Megalázó.”
„Olyanokkal bánnak így, akik nem írták alá a közös megegyezést. Én se írtam alá. De miért is írtam volna alá? Egyhavi fizetésemet kaptam volna meg, de olyat is hallottam, aki még ennyit sem kapott volna!”
„Én alig várom, hogy felmondjanak nekem. Kivált az indoklást várom. Házon belül meg is indult egy jogsegélyszolgálat-szerű párbeszéd egymás közt. Hiszen azon túl, hogy nyilvánvaló politikai leszámolás szaga van az egésznek, még bután is csinálják. Rosszul van megfogalmazva a közös megegyezés például.”
„Amennyiben ezt valaki gondolkodási idő nélkül nem hajlandó elfogadni, retorziót helyeznek kilátásba, ellehetetlenítést emlegetnek. Van a megfenyegetett kollégák között várandós, kisgyermekes és nyugdíj előtt álló személy is. Olyanokat is lehet hallani, hogy ha szükséges, majd jogszabályt módosítanak az elbocsátások megkönnyítése érdekében.”
Legutolsó megszólalónk szerint a korábbi államtitkárok jogviszonyának megszűnése óta az állomány egy részével (felsővezetők munkatársai, helyettes államtitkárok és munkatársaik, főosztályvezetők) nem áll szóba az új vezetés, sőt, azokat is kerülik, akik most féltik az állásukat. Többen hozzátették, számos kolléga, akiket egyelőre nem kíséreltek meg elküldeni, igyekszik segíteni rajtuk. Sőt, még az elbocsátásokat végző kollégák is több ízben elsírták magukat a kirúgások során.
„Úgy tudjuk, listák készülnek külön belföldre és a mai naptól a külképviseletekre vonatkozóan a nemkívánatos személyekről. Hogy mi alapján? Azt nem tudni, de nagy beleszólása van a néhány éve okkal elbocsátott vagy külszolgálatról hazarendelt munkatársaknak. Ezt több helyről is hallottuk.”
Ilyen régi-új arc például Kereszty Gabriella, aki közigazgatási államtitkárként Gyarmati Esztert váltotta, vagy éppen Riskó Nagy László volt manchesteri főkonzul. Ám a multis világból is számtalan ember érkezik, csak a Vodafone-tól – már One-tól – két vezetőt is igazolt Orbán Anita.
„Az új sajtófőnök, aki szintén a One-tól jött, egyesével hallgatja meg a régi kollégákat, és úgy döntenek a sorsukról. Ez amúgy, esküszöm, még a jobbik eset, mert máshol senki nem kérdez múltról, nem beszél a jövőről, segítséget nem kérnek és nem is fogadnak el. Sőt, általában nem is köszönnek. Az egyik új államtitkár kétszer még az ajtót is rám zárta.”
„Több kollégának a nevét úgy törölték a telefonkönyvből, hogy még él a jogviszonyuk. Így elérni is nehéz őket, pedig a munka nem állt meg.”
A miértekre ebben a nagy bizonytalanságban senki sem kap választ. Pedig ezek az emberek soha nem végeztek politikai feladatot, nem vettek részt kampányban, nem jártak politikai vezetőkkel pártrendezvényekre, legjobb tudásuk szerint kizárólag szakmai munkát végeztek a minisztériumban. Azokat, akik jártak vagy politizáltak, ugyanis már az első adandó alkalommal elbocsátották.
„Egyszerűen nem értem, ki írja ezeket a listákat. Mindenki beszél róluk. Tudjuk, hogy van ilyen. Valaki derítse már ki, mi alapján akartak például engem kirúgni. Nem is vagyok fideszes!”
„Anélkül, hogy bárki beszélgetne velünk, esetleg megkérdezné, hogy mit csináltunk eddig, milyen feladatot láttunk el, az új vezetők hogyan kerülnének képbe? Szóba sem áll velünk senki. Csak a személyügy közli, hogy a munkáltató által már aláírt döntés van. Ez milyen eljárás? Ezek után ki fog még az állami szférában dolgozni?”
Minden területen bizonytalanság van, és az információhiány miatt még a referensek sem biztosak abban, maradhatnak-e. Ez természetesen a mindennapi munkavégzésre és az általános közhangulatra is rányomja a bélyegét.
„A miniszter asszony által tartott állománygyűlésen és azóta többször elhangzott interjúkban is, hogy senkinek sem kell félnie, a Külügyminisztériumban nem lesz tisztogatás, mindenki szakmai munkájára számítanak. Hát ez egyelőre épp a fordítottja!”
„Folyosói pletykák alapján át fogják világítani osztályvezetői szintig az egész állományt. Ez nyilván politikai célú átvilágítás lesz, hiszen mi amúgy is folyamatosan át vagyunk világítva. Ha ez így van, az bűncselekmény!”
A régi emberek elküldése mellett az új emberek meghallgatása egész nap folyamatosan zajlik. Eddig hivatalosan az államtitkárokon túl csak egy helyettes államtitkárt, Riskó Nagy Lászlót neveztek ki.
„Még Orbán Anita kabinetfőnökét se nevezték ki hivatalosan. Bár ő legalább egy régi külügyes arc. Amúgy róla meg nem mondtam volna, hogy tiszás. Ez alapján sem értem ezt a listázást.”
„Folyamatosan megy a casting az államtitkároknál. Szó szerint átjáróház van. Lényegében, aki nem a multis világból érkezik, az régi kolléga.”
Megkerestük a minisztérium sajtóosztályát és Bán Janka kabinetfőnök asszonyt is, ám ez idáig még nem kaptunk választ a feltett kérdéseinkre. Amint megkapjuk a válaszokat, változtatás nélkül közöljük a cikk frissítéseként.
Ez az írás mit sem ér olvasóink nélkül. Ha fontos neked, hogy maradjon kritikus jobboldali hang is a nyilvánosságban, támogass minket Patreon-on, Donably-n, vagy a KözTér alapítványán! Köszönjük!
