A politikának a nemzeti értékek védelmét kell szolgálnia.
– fogalmaz Gaudi-Nagy Tamás, ügyvéd, európai jogi szakjogász a KözTér közéleti csatorna KözBeszéd című műsorában, ahol Kurucz Dániellel beszél a nemzeti önrendelkezésről, a kárpátaljai magyarság helyzetéről, az Európai Unió jövőjéről és a liberálglobalista ideológiák térhódításáról.
Közéleti küldetés és a 2006-os események öröksége
Gaudi-Nagy Tamás jelentős szerepet vállalt, ahogy ő fogalmaz, a „2006-os véres terror” áldozatainak védelmében. Jogvédői tevékenysége országosan ismertté tette, ekkor figyelt fel rá Vona Gábor, aki politikai szerepvállalásra kérte fel.
Jogvédői munkám miatt keresett meg, és a Jobbik színeiben kért, hogy szálljak be a politikai közélet frontvonalába”
– idézi fel. Mint mondja,
elég hosszasan, majdnem fél évig kellett győzködnie, míg végül beadta a derekát.
Némi iróniával hozzáteszi:
Engem voltaképpen a 2006-os könnygáz füstje vitt be az országgyűlésbe.
Gaudi-Nagy szerint a patrióta nemzetpolitikának ma is van létjogosultsága, és különösen fontos, hogy
ott mindig Magyarország mellett kell kiállni, Magyarországot kell védeni.
Gaudi-Nagy Tamás felidézi, Kónya Endre már másfél éve ült börtönben, amikor felesége megkereste, és kérte, hogy férje ügyével forduljon a Kúriához. Mivel ő a védence ellen felhozott vádakat megalapozatlannak tartotta, a felkérésre igent mondott, miután Zamecsnik Péter nem vállalta a védelmét a továbbiakban. Kónya felesége egyidejűleg kegyelmi kérvényt nyújtott be a köztársasági elnökhöz, mivel sikerrel járt és a Kúria még nem döntött a beadványról, így azt Gaudi visszavonta.
A világ legigazságosabb revíziója
A beszélgetés apropóját az első bécsi döntés évfordulója adja, amelyet Gaudi-Nagy „a világ legigazságosabb revíziójának” nevez. Felidézi, hogy az 1938-as döntéssel egymillió ember tért vissza az anyaországhoz, közülük 85 százalék magyar nemzetiségű volt.
Szerinte a megemlékezés nem árt, hanem használ, mert a kárpátaljai magyarság sorsáról is szól.
A kárpátaljai magyarok az elcsatolt, legveszélyesebb, legnehezebb helyzetben élő közösség. A felét elűzték már, a férfiak döntő többsége elmenekült a kényszersorozások elől, jogaikat abszolút sárba tiporják.
– hangsúlyozza.
Úgy véli, ebben
van egy kis vitám Szijjártó Péterrel, aki mindig azt mondja, a 2014 előtti viszonyokat kell visszaállítani.
Dél-Tirol példája: a nemzeti önrendelkezés üzenete
A politikus Dél-Tirol példáját is felidézi, ahol Ausztria a két világháború között határozottan kiállt az elnyomott közösségek jogaiért.
Úgy látja, napjainkban sem lehet hallgatni, hiszen a világ nagyhatalmai újraosztják Európa térképét, és
Ukrajna egy összetákolt műállam, amely soha nem volt képes a területén élő nemzetiségekkel békében együtt élni.
Kárpátalja és a ruszin közösség a háború árnyékában
Gaudi-Nagy szerint a kárpátaljai magyarság helyzete mára „genocídium közeli”.
A nemzetközi jog népirtásnak azt nevezi, ha egy nemzet, egy népcsoport életét olyan intézkedések, olyan események érik az állam részéről, amelyek gyakorlatilag a végső pusztulásához vezethetnek. Hát gyakorlatilag ezt leírjuk a jelentésünkben.
Kiemeli, hogy nem etnikai tisztogatásról, hanem egyértelműen népirtásról van szó:
Ez a nemzetközi jogban egy jól definiált, hatalmas történelmi irodalommal rendelkező kategória. Mi ezt feldolgoztuk egy ötvenoldalas jelentésben, elolvasható a Nemzeti Jogvédő Szolgálat oldalán, a njsz.hu-n. Angolul is megküldtük az ENSZ-nek és az Európa Tanács összes tagállamának.
Az uniós zászló és a szuverenitás kérdése
A beszélgetésben Gaudi-Nagy az Európai Unióhoz fűződő viszonyáról is beszél. Felidézi:
A frakcióüléseinken ott volt a nagy terasz, és ott lógott mindig az uniós zászló, és akkor tényleg egy nap azt mondtuk: na jó, ezt összetekerjük.
Ezt azzal indokolja, hogy
a gyarmatosítás jelképeként aposztrofáltuk akkor, és mai napig is az.
Szerinte Magyarország az uniós tagsággal rengeteget veszített:
Piaci és vámbevételeket adott fel, ezerféle módon kedvezett az uniós tagállamoknak, miközben a magyar gazdák negyedannyi támogatást kaptak, mint nyugati társaik.
Úgy véli,
Magyarországnak ki kell lépnie az EU-ból, mert ez a túlélés egyik feltétele. Nem lesz más lehetőség. Erre készülni kell, ugyanúgy, mint ahogy a mesterséges intelligencia betör a társadalmak életébe, és szétzúzza a hagyományos életkereteket. Erre készülnie kell az államoknak, a területeknek.
Liberálglobalista ideológiák és politikai fordulat
Gaudi-Nagy szerint „az egész liberálglobalista ideológiát erőltetik rá” a tagállamokra.
Gender, menekültügy, háború – ezeket háborús, modern háborús üzemmódba kapcsolták, miközben az Európai Unió eredetileg a szabadság, a jólét és a béke misszióját hirdette.
Hozzáteszi:
Teljesen egyértelmű, hogy tulajdonképpen egy kitalált termékről van szó, amit Magyar Péter személyében akarnak ezek a liberális globalista körök. A térhatalmi erők, akik az Európai Uniót is uralják, Magyarországon is ezt a nemzeti irányváltást akarják megakadályozni. Magyar Péter személyiségét kihasználják, és a kormány elleni indulatokat erre a célra próbálják felhasználni.
Nemzetpolitikai küldetés és önrendelkezés
Gaudi-Nagy Tamás szerint a nemzetpolitikának a magyarság védelmét, a történelmi igazság képviseletét és az önrendelkezés megőrzését kell szem előtt tartania.
Úgy látja, mindez nem pusztán politikai, hanem erkölcsi kérdés is:
A nemzet önazonosságának megőrzése a következő nemzedékek felelőssége.
A Szabadság téren november másodikán rendezett megemlékezés ennek a küldetésnek a következő, jövőbe mutató állomása lesz.
