Az Euronews beszámolója szerint a 27 uniós tagállam vezetője csütörtökön Brüsszelben gyűlt össze, hogy döntést hozzon egy legalább 90 milliárd eurós csomagról, amely Ukrajna 2026-os és 2027-es pénzügyi és katonai szükségleteit fedezné. A csúcstalálkozót a diplomaták „mindent vagy semmit” pillanatként jellemzik, mivel az Európai Unió hitelessége a tét abban, hogy képes-e érdemi támogatást nyújtani Kijevnek a fokozódó nemzetközi nyomás alatt.
A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
A javaslat központi eleme egy úttörő megoldás, az úgynevezett jóvátételi hitel. Ez az Európai Unióban befagyasztott orosz központi banki eszközökből származó készpénzállományt csatornázná Ukrajnába nulla kamatozású kölcsönként. Ukrajnának ezt a hitelt csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország már kártalanította az országot az invázió okozta pusztításért. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcs előtt kijelentette:
Nem hagyjuk el az Európai Tanácsot megoldás nélkül.
A tárgyalások legnagyobb akadályát továbbra is a tagállamok közötti megosztottság jelenti. Míg a balti államok, Lengyelország és több északi ország sürgeti a hitel elfogadását, Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever továbbra is fenntartásokkal él a jogi és pénzügyi kockázatok miatt. Belgium attól tart, hogy a konstrukció elriaszthatja a befektetőket az Eurocleartól, és súlyos veszteségeket okozhat az országnak.
A cikk kiemeli, hogy Magyarország álláspontja kritikus a folyamatban. Orbán Viktor miniszterelnök „halott végnek” és „ostoba ötletnek” nevezte a hitelkonstrukciót, kijelentve, hogy
pénzt adni háborút jelent.
Magyarország emellett határozottan elutasítja a „B-tervként” emlegetett közös uniós adósságvállalást is, amely a piaci hitelfelvételen alapulna. Mivel ez utóbbihoz egyhangúság kellene, a magyar vétó ezt az utat teljesen elzárja. A vezetők most arra törekednek, hogy a jóvátételi hitelt olyan minősített többségi eljárással fogadják el, amely megkerülheti az egyéni vétókat, biztosítva ezzel Ukrajna finanszírozását 2026-ig.
