Az Európai Unió újabb, immár a huszonegyedik oroszellenes szankciós csomag hivatalos előkészítésén dolgozik Brüsszelben, miközben a magyar álláspont és politikai hozzáállás érezhetően enyhülni látszik Ukrajnával kapcsolatban. A brüsszeli diplomáciai színfalak mögött az utóbbi napokban jelentősen felerősödtek a tárgyalások a korlátozások hatékonyságának növeléséről, amit a közelmúltban Románia területén történt orosz drónincidens is látványosan felgyorsított a tagállamok döntéshozói körében.
A cikk teljes szövege angol nyelven itt olvasható.
David O’Sullivan, az Európai Unió szankciókért felelős különmegbízottja a Euronews-nak nyilatkozva kiemelte, hogy jelenleg Kína jelenti a legfőbb és legnagyobb strukturális problémát az intézkedések gyakorlati érvényesítésében. A kínai helyi gyártók és pénzügyi intézmények ugyanis szinte teljesen helyettesítik azokat a kritikus ipari árukat és berendezéseket, amelyeket a nemzetközi vállalatok a büntetőintézkedések miatt korábban kivontak az orosz piacról. O’Sullivan hangsúlyozta, hogy egyelőre semmilyen egyértelmű jel nem utal arra, hogy Peking felhagyna a szankciók kijátszásának ilyen jellegű támogatásával. Emiatt az Európai Unió továbbra is kénytelen egyoldalú korlátozó intézkedéseket hozni azon kínai vállalatokkal szemben, amelyeknél egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre az orosz hadigazdaság aktív segítéséről.
Ezzel párhuzamosan a magyar politikai retorikában és hozzáállásban is finomhangolás, egyértelmű enyhülés figyelhető meg az ukrán kérdést illetően az Európai Unióban. A korábbi határozott, merev elutasítással szemben a magyar fél jóval rugalmasabb magatartást mutat az Ukrajnának nyújtandó uniós segélyek, valamint Kijev európai integrációs törekvései kapcsán. Ez a hangsúlyeltolódás komoly lehetőséget teremthet az uniós tagállamok közötti egység megerősítésére a jövőben.
Az új szankciós javaslatok célkeresztjében az energiahordozók szigorúbb ellenőrzése, a kijátszási útvonalak lezárása és a harmadik országbeli közvetítők visszaszorítása áll. Bár a tagállamok közötti egyeztetések folyamata továbbra is rendkívül összetett feladat, a magyar álláspont változása és a kínai gazdasági szerepvállalás miatti európai aggodalmak teljesen új irányt szabnak a brüsszeli döntéshozatalnak.
