Az Euronews jelentése szerint az európai vezetők megállapodtak egy 90 milliárd eurós közös hitel felvételéről Ukrajna finanszírozására a következő két évre. A döntés azután született meg, hogy az uniós tagállamok nem tudtak egyezségre jutni a befagyasztott orosz eszközök felhasználásán alapuló, példa nélküli jóvátételi hitel részleteiről.
A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
A Brüsszelben kialakult patthelyzetet elsősorban a belga követelések okozták, mivel az ország korlátlan garanciákat várt el az ott őrzött orosz vagyon zárolásával járó jogi kockázatok kezelésére. Mivel ezen a téren nem sikerült áttörést elérni, az uniós vezetők a közös hitelfelvétel mellett döntöttek, hogy biztosítsák Kijev működését 2026-ban és 2027-ben. A hitelt az EU közös költségvetése garantálja.
A hír magyar szempontból kiemelkedően fontos részlete, hogy Magyarország – Csehországgal és Szlovákiával együtt – nem vesz részt ebben a mechanizmusban. Az Euronews által elsőként közölt információk szerint Budapest, Prága és Pozsony különmentességet (opt-out) kapott, így a többi tagállam egy megerősített együttműködési mechanizmus keretében indítja el a hitelprogramot. Ez azt jelenti, hogy a három ország kimarad a közös adósságvállalás ezen formájából.
Bár a megállapodás szerint Oroszország elvileg felelős marad a károkért, a gyakorlatban az uniós tagállamok fognak hitelt felvenni a pénzpiacokról, és ők fizetik annak kamatait is. Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján az Ukrajnának nyújtott kölcsön kamatmentes lesz, Kijevnek pedig a Moszkvától kapott későbbi jóvátételekből kellene azt törlesztenie.
Friedrich Merz, Emmanuel Macron és António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint ez volt a leggyorsabb és leghatékonyabb módja Ukrajna támogatásának ebben a kritikus időszakban. Merz hozzátette, hogy bár az orosz eszközök közvetlen felhasználása most elmaradt, azokat továbbra is a hitel biztosítékaként (szekuritizáció) tervezik kezelni a jövőben.
