Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán váratlan fordulatként felvetette annak lehetőségét, hogy az Európai Unió közös hitelfelvétellel támogassa Ukrajnát, ahelyett, hogy a befagyasztott orosz állami vagyonból finanszíroznák a segítséget. A bejelentés közvetlenül az uniós vezetők csütörtöki csúcstalálkozója előtt hangzott el, jelezve, hogy von der Leyen korábbi, a „jóvátételi hitel” melletti sziklaszilárd kiállása enyhülhet. A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
A Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi ülésén elmondta: két opciót terjesztett elő a közelgő Európai Tanács elé, egyet a vagyonelemekre, egyet pedig az uniós hitelfelvételre alapozva. Hangsúlyozta, hogy mindenképpen döntést kell hozni Ukrajna következő két évi finanszírozásáról, mivel Kijev pénzügyi tartalékai áprilisra kimerülnek, és a Bizottság számításai szerint 2026-2027-re összesen 135 milliárd eurós finanszírozási hiánnyal néznek szembe.
A stratégiaváltás hátterében Belgium ellenállása áll. Bart De Wever belga miniszterelnök többször is elutasította a 185 milliárd eurónyi, nagyrészt a brüsszeli székhelyű Euroclearben őrzött orosz vagyonra épülő hitelkonstrukciót, hacsak az EU nem osztják meg a jogi és pénzügyi kockázatokat. Belgium álláspontját Olaszország, Bulgária, Málta és Csehország is támogatja.
A belga kormányfő által szorgalmazott közös uniós hitelfelvétel komoly akadályba ütközik. Ehhez az opcióhoz ugyanis mind a 27 tagállam jóváhagyása szükséges, ezt azonban Magyarország jelenleg blokkolja. Orbán Viktor miniszterelnök elutasítja, hogy további pénzügyi támogatást nyújtsanak Ukrajnának. Ezzel szemben az eredeti, orosz vagyonra épülő „jóvátételi hitelhez” elegendő lenne a minősített többség is, ám az uniós vezetők – köztük António Costa, az Európai Tanács elnöke – jelezték: nem kívánják Belgium ellenében, erőből átvinni a döntést, még ha meg is lenne hozzá a szükséges szavazatszám.
