Az Euronews jelentése szerint a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcson a tagállamok vezetői egységesen próbálják megtörni Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenállását az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomaggal kapcsolatban. Kijev pénzügyi tartalékai április elejére kimerülnek, így a döntés halaszthatatlanná vált az ukrán államcsőd elkerülése érdekében. A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
A vétó és az energiaügyi zsarolás
A magyar kormányfő a január 27-én leállt orosz kőolajszállítások óta blokkolja a segélyt. Orbán Viktor érvelése szerint Ukrajna politikai okokból nem hajlandó megjavítani a Barátság vezetéket, ezzel veszélyeztetve Magyarország energiabiztonságát. A miniszterelnök a vétót nyomásgyakorló eszközként használja, követelve az olajtranzit azonnali helyreállítását. Az Európai Bizottság és a többi tagállam azonban elutasítja ezt az összekapcsolást, hangsúlyozva, hogy a horvátországi Adria-vezeték technikai alternatívát nyújt a kieső orosz kőolaj pótlására.
Életbe léphet a „B-terv”
Diplomáciai források szerint a „26-ok” türelme elfogyott. Amennyiben Orbán a csúcstalálkozón sem hátrál meg, az EU kész aktiválni a „B-tervet”. Ez a megoldás kikerülné az uniós költségvetés egyhangú módosítását: a 26 tagállam nemzeti garanciák mentén, az uniós büdzsén kívül hitelezne Ukrajnának. Ez Magyarország teljes politikai elszigetelődését jelentené a közös pénzügyi döntéshozatalból.
Választási kampány a háttérben
A brüsszeli csúcstalálkozó időzítése a magyar belpolitika szempontjából is kritikus. Alig három héttel az április 12-i parlamenti választások előtt Orbán Viktor a „háború vagy béke” retorikájával kampányol. Az Euronews kiemeli, hogy a szoros közvélemény-kutatási adatok és a Magyar Péter vezette Tisza Párt előretörése miatt a miniszterelnöknek szüksége van a brüsszeli konfliktusra a hazai mobilizációhoz. Bár Robert Fico szlovák miniszterelnök osztja a magyar energetikai aggályokat, egyelőre nem csatlakozott a hivatalos vétóhoz, így Magyarország magára maradhat az unióban.
