Súlyos vádak rázták meg a magyar politikai életet a közelgő választások előtt, miután a Direkt36 tényfeltáró központ beszámolt a magyar titkosszolgálatok ellenzéki Tisza Pártba való állítólagos beszivárgási kísérletéről. Az esetet Magyarország saját „Watergate-botrányaként” emlegetik, utalva a rendszerszintű megfigyelési kísérletekre.
A teljes cikk angol nyelven itt olvasható.
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője a fejleményeket „Magyarország elleni puccskísérletnek” és a Watergate-botránynál is súlyosabb bűncselekménynek nevezte. Kijelentette, hogy győzelmük esetén felelősségre vonják a hírszerzési vezetõket. Magyar hangsúlyozta, hogy a kormány a félelemre építette rendszerét, de a nép akarata ezt le fogja győzni.
Ezzel szemben Orbán Viktor miniszterelnök visszautasította a vádakat, és fordított helyzetről beszélt. A kormányfő szerint valójában a kormány ellen folynak titkosszolgálati műveletek a Tisza Párton keresztül és annak érdekében. Orbán úgy fogalmazott, hogy elfogadhatatlan a nemzeti szuverenitás ilyen jellegű veszélyeztetése, és Magyarországot nem lehet zsarolni vagy megalázni.
A botrány alig néhány héttel a választások előtt robbant ki, tovább élezve a feszültséget a kormánypárt és a legerősebb kihívójának számító Tisza Párt között. Miközben az ellenzék szerint az állami szerveket pártpolitikai célokra használják fel, a kormány külföldi beavatkozást és a szuverenitás védelmét emlegeti. Az eset nemzetközi szinten is aggodalmakat keltett a magyar jogállamiság és a demokratikus választások tisztasága kapcsán.
Kiszivárgott jegyzőkönyv
Magyar „Watergate”: Hírszerzési műveletek az ellenzék ellen
Súlyos vádak rázták meg a magyar politikai életet a közelgő választások előtt, miután a Direkt36 tényfeltáró központ beszámolt a magyar titkosszolgálatok ellenzéki Tisza Pártba való állítólagos beszivárgási kísérletéről. Az esetet Magyarország saját „Watergate-botrányaként” emlegetik, utalva a rendszerszintű megfigyelési kísérletekre.
A jelentések szerint egy „Henry” fedőnevű ügynök próbált meg beszervezni két informatikai szakembert, akik a Tisza Pártnak dolgoztak. A cél az ellenzéki párt belső adataihoz való hozzáférés volt. A kiszivárgott üzenetek alapján az ügynök teljes körű támogatást ígért a szakembereknek, ha beépített operatívként segítik a hírszerzést a párton belül. Az ügyben állítólag két, kormányzati felügyelet alatt álló magyar titkosszolgálat is érintett volt.
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője a fejleményeket „Magyarország elleni puccskísérletnek” és a Watergate-botránynál is súlyosabb bűncselekménynek nevezte. Kijelentette, hogy győzelmük esetén felelősségre vonják a hírszerzési vezetõket. Magyar hangsúlyozta, hogy a kormány a félelemre építette rendszerét, de a nép akarata ezt le fogja győzni.
Ezzel szemben Orbán Viktor miniszterelnök visszautasította a vádakat, és fordított helyzetről beszélt. A kormányfő szerint valójában a kormány ellen folynak titkosszolgálati műveletek a Tisza Párton keresztül és annak érdekében. Orbán úgy fogalmazott, hogy elfogadhatatlan a nemzeti szuverenitás ilyen jellegű veszélyeztetése, és Magyarországot nem lehet zsarolni vagy megalázni.
A botrány alig néhány héttel a választások előtt robbant ki, tovább élezve a feszültséget a kormánypárt és a legerősebb kihívójának számító Tisza Párt között. Miközben az ellenzék szerint az állami szerveket pártpolitikai célokra használják fel, a kormány külföldi beavatkozást és a szuverenitás védelmét emlegeti. Az eset nemzetközi szinten is aggodalmakat keltett a magyar jogállamiság és a demokratikus választások tisztasága kapcsán.
Egy 2020-as telefonbeszélgetés állítólagos leirata szerint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter arra kérte orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, hogy segítsen megszervezni Peter Pellegrini akkori szlovák miniszterelnök (jelenlegi államfő) moszkvai látogatását közvetlenül a választások előtt.
A Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró által közzétett, egy nyugati hírszerző szolgálat által lehallgatott beszélgetésben Szijjártó hangsúlyozta a közelgő szlovák választások fontosságát. A magyar miniszter a Smer-vezette koalíció folytatását nevezte preferáltnak, mivel azt a régió „racionális erejeként” jellemezte. Napokkal később Pellegrini Moszkvába utazott, ahol három nappal a szlovákiai szavazás előtt találkozott Mihail Misusztyin orosz kormányfővel. Pellegrini akkor az utat energiabiztonsági kérdésekkel indokolta.
A felfedés azután történt, hogy a The Washington Post arról számolt be: Szijjártó évek óta oszthat meg EU-s információkat Moszkvával. A miniszter kicsinyítette az ügy jelentőségét, de elismerte a Moszkvával folytatott hívásokat és a Pellegrininek nyújtott segítséget.
Pellegrini nem kívánt nyilatkozni arról, ki segítette elő a látogatást, rutinszerű diplomáciai eseménynek nevezve azt. Kérdésessé tette ugyanakkor, miért a 2024-es szlovák elnökválasztás, illetve a mostani magyar parlamenti választás előtt jelentek meg ezek az információk. Robert Fico szlovák kormányfő nem látott kivetnivalót az útban, és inkább az Egyesült Királyság állítólagos beavatkozását emlegette a 2023-as szlovák választások kapcsán.
