A Politico brüsszeli hírportál beszámolója szerint az Európai Unió bővítési folyamata új, kritikus szakaszába lépett. Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár Montenegróba utaznak az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra, amely az elmúlt évek legjelentősebb és legmagasabb szintű bővítési egyeztetésének ígérkezik. A cikk teljes szövege angol nyelven itt olvasható.
A tivati csúcstalálkozó fókuszában a nyugat-balkáni országok EU-s integrációjának felgyorsítása áll, különös tekintettel a térség jelenlegi éllovasára, Montenegróra. Brüsszel célja, hogy elmélyítse a kapcsolatokat és szorosabban integrálja a régió hat államát az egységes európai piacba. Ez a lépés egyúttal geopolitikai válaszreakció is, mivel az unió intézményei és vezetői tartanak Oroszország és Kína növekvő befolyásától a Nyugat-Balkánon. Montenegró ambiciózus célja, hogy 2028-ra az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a technikai tárgyalások lezárását pedig már az idei év végére tervezik.
Magyar vonatkozás A bővítési hullám és a csúcstalálkozó előzményei szoros összefüggésben állnak a magyar politikai fejleményekkel. A tárgyalások dinamikájára jelentős hatást gyakorolt, hogy az új magyar kormány feloldotta a korábbi vétót Ukrajna EU-csatlakozási folyamatával kapcsolatban. Magyar Péter miniszterelnök döntése lehetővé tette, hogy Ukrajna és Moldova még ebben a hónapban megkezdhesse a tényleges tárgyalásokat a jogállamisági és demokratikus fejezetekről. Ezzel párhuzamosan az EU-ban komoly viták zajlanak az új tagok felvételének feltételeiről: a jövőbeli bővítések során korlátozhatják az új belépők vétójogát, kifejezetten azért, hogy megakadályozzák a korábbi, Orbán Viktor nevével fémjelzett oroszbarát magyar politika megismétlődését, amellyel a korábbi kormányzat rendszeresen blokkolta a közös uniós döntéshozatalt.
