A Balkan Insight hírportál “Democracy Digest” rovata szerint a visegrádi négyek (V4) magyarországi elnöki csúcstalálkozóján a lengyel elnök váratlan lépést tett. A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
Karol Nawrocki lengyel elnök lemondta előre tervezett kétoldalú találkozóját Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a V4-ek Esztergomban megrendezett csúcstalálkozóján. A döntést Orbán miniszterelnök múlt heti moszkvai látogatásafényében hozta meg. Magyarország abban bízott, hogy a jobboldali populista Nawrocki nyári győzelme után sikerül helyreállítani a két ország közötti megromlott kapcsolatokat, ám az Oroszországgal és az ukrajnai háborúval kapcsolatos gyökeresen eltérő álláspontok áthidalhatatlan szakadékot képeznek. Mivel a cseh választások is Andrej Babis populista ANO pártját juttatták vissza a hatalomba, a magyar kormány reménykedett a "Patriots for Europe" szövetség V4-en belüli térnyerésében, ezért a lengyel-magyar találkozó elmaradása váratlan csapás volt.
Az államfők találkozóján – amelyen részt vett a nagyrészt protokolláris szerepet betöltő Sulyok Tamás magyar elnök is – a felek a közép-európai együttműködés erősítése mellett foglaltak állást. Nawrocki elnök hangsúlyozta, hogy az orosz imperializmust tekinti Európa fő kihívásának, amit a magyar kormány nyilvánvalóan nem oszt. A közös V4-es álláspont részeként kiemelték az EU migrációs és klímapolitikájával való szembenállást. A lengyel elnök felajánlotta, hogy Lengyelország segítséget nyújt a régió (Csehország, Magyarország és Szlovákia) orosz energiáról való áttéréséhez, hivatkozva a lehetséges LNG-szállítmányok megosztására. A magyar elnök a versenyképesség fontosságát hangsúlyozta, és a mesterséges intelligencia körüli geopolitikai versenyről figyelmeztetett.
A magyar kormány bejelentette, hogy megtámadja az Európai Unió Bíróságán (EUB) az orosz gáz (LNG és vezetékes gáz) 2027 őszéig történő fokozatos kivezetéséről szóló uniós megállapodást. Magyarország továbbra is nagymértékben függ az orosz energiától, a gáz legalább 70 százalékát és a kőolaj több mint 90 százalékát Oroszországtól vásárolja, ami 2022 óta nőtt. Mivel a döntés elfogadásához minősített többség szükséges, Magyarország nem élhet vétójoggal. Szijjártó Péter külügyminiszter a döntést „diktátumnak” és „csalásnak” nevezte, azzal érvelve, hogy az energiaügy nemzeti hatáskör, a lépést pedig a magyar vétó megkerülésére szánt, kereskedelempolitikába álcázott szankciónak tartja. Magyarország Szlovákiával – amely szintén erősen függ az orosz energiaellátástól – koordinálja a beadványt.
