Az Európai Unió intézményei ezen a héten ismét célkeresztbe vették az EU „kellemetlenkedő párosát”, Magyarországot és Szlovákiát – számol be róla a Balkan Insight Democracy Digest című összefoglalója. A lap szerint a brüsszeli kritikák fókuszában mindkét tagállam esetében a jogállamiság szisztematikus aláásása és a korrupcióellenes küzdelem akadályozása áll.
Az angol nyelvű eredeti cikk itt érhető el.
Az Európai Bíróság (ECJ) egyik vezető jogi tanácsadója (főtanácsnoka) azt indítványozta: a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság 2023. decemberi határozatát. Ez volt az a döntés, amely korábban feloldotta a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott, Magyarországnak járó 10 milliárd eurós uniós forrást. A jelentés külön kitér a Szuverenitásvédelmi Hivatalra (SPO) is, amelyet a magyar kormány hivatalosan a külföldi befolyásszerzés kiszűrésére hozott létre, ám Brüsszel szerint a szervezet tevékenysége sérti az uniós jogot.
A lap Szlovákia kapcsán arról ír, hogy Robert Fico miniszterelnök lépéseit az igazságszolgáltatás lebontásaként értékelik, melynek célja egy „korrupt belső kör” védelme. Az Európai Bizottság a 2026-os jogállamisági jelentés előkészítéseként ebben a hónapban „virtuális látogatást” tesz Pozsonyban. A cikk idézi Dobrev Klára magyar EP-képviselőt is, aki szerint Szlovákia az „abszolút hatalom” kiépítése felé tartó útra lépett.
A politikai feszültségek ellenére a diplomáciai kapcsolatok nem szűntek meg teljesen: a beszámoló zárásként megemlíti, hogy az amerikai külügyminiszter Budapestre látogat. A találkozó célja az amerikai-magyar energetikai partnerség megerősítése, valamint a globális konfliktusok rendezését célzó békefolyamatok iránti közös elkötelezettség megvitatása a kulcsfontosságú magyar tisztviselőkkel.
