Van az a pillanat, amikor az ember ránéz a reggelijére, és elgondolkodik: ez most tényleg étel… vagy inkább ipari alapanyag?
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) most több, széles körben használt tartósítószer felülvizsgálatába kezdett. A cél az, hogy az amerikai élelmiszer-szabályozás közelebb kerüljön az európai normákhoz, és az árukon lévő címkék egyértelműbbek legyenek.
A vizsgálatok középpontjában a BHA – beta hydroxy acid, azaz béta-hidroxi-sav E320 áll, amely az USA-ban több ezer feldolgozott élelmiszerben megtalálható. Az FDA, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának vezetője, Dr. Marty Makary a Nemzeti Toxikológiai Program értékelésére hivatkozva kijelentette: „megalapozottan feltételezhető”, hogy az anyag rákkeltő lehet. A béta-hidroxi-sav körülbelül 4600, az amerikai élelmiszer-ellátás gyakori termékében fordul elő. Az anyagot a gumi, a műanyag és ragasztó előállításában is használják [1].
Igen. Ugyanarról az anyagról beszélünk.
Nem csak a BHA
A vizsgálat két másik vegyületre is kiterjed. Az egyik a BHT – a butil-hidroxi-toluol, E321 – amelyet például gabonapelyhek gyártásakor használnak, és a nyilatkozat szerint hormonzavart idézhet elő.
A másik az ADC vagy ADCA, azodikarbonamid, egy lisztkezelő szer. Ez az az anyag, amely a jógamatracok rugalmasságát biztosító buborékos szerkezet kialakításához szükséges. Ugyanezt alkalmazzák cipők gyártásánál is. És igen, az Egyesült Államokban kenyerekben is előfordul [1].
Makary szerint nehéz magyarázatot adni, élelmiszerekben miért lenne indokolt olyan vegyületeket használni – ráadásul gyerekeknek szánt termékekben –, amelyeket egyébként sportfelszerelések és lábbelik gyártásakor használnak.
Hogyan kerültek ezek az ételekbe?
A kulcsszó: GRAS – azaz „általánosan biztonságosnak elismert”.
A szabályozást eredetileg olyan, régóta használt, természetes anyagokra találták ki, mint a só. Idővel azonban lehetővé vált, hogy cégek komolyabb, független vizsgálatok nélkül saját maguk minősítsenek bizonyos vegyületeket biztonságosnak. Ezek az összetevők nem az íz vagy a tápérték miatt kerültek a termékekbe, hanem azért, hogy azok tovább elálljanak [1].
Most, hogy a toxikológiai kutatások jóval fejlettebbek, az adatok szerint egyre több egészségügyi aggály merül fel ezekkel a termékekkel kapcsolatban.
Európa már korábban szigorított
A most vizsgált vegyületek közül Európa nagy részén már több tiltólistára került, vagy a használatát erősen korlátozták. Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági rendszere általában az elővigyázatosság elvét követi: ha komoly kétségek merülnek fel egy anyaggal kapcsolatban, annak használatát inkább nem engedélyezik.
Az FDA mostani lépései részben ezt a szemléletet követik. Dr. Marty Makary szerint a vitatott tartósítószerek kiváltása, mivel léteznek költségsemleges alternatívák, a gyártók számára nem járna többletköltséggel [1].
Címkeforradalom
Az FDA a címkézésen is változtat. A „mesterséges színezékmentes” felirat a jövőben valóban azt fogja jelenteni, amit sugall. Korábban ezt a jelzést még akkor sem lehetett használni, ha egy termék természetes színezéket tartalmazott. Ez a tény pedig a vásárlókat is összezavarta. De tisztább helyzetet eredményez az is, hogy két új, természetes eredetű színezéket is engedélyeztek, amelyek alternatívát jelenthetnek a kőolajszármazék-alapú festékek helyett [1].
Mit jelent ez?
Nem arról van szó, hogy minden élelmiszer-adalékanyag veszélyes. Inkább arról, hogy a modern tudomány megteremtette az évtizedek óta használt összetevők újraértékelésének lehetőségeit.
Magyarul, az „általánosan biztonságosnak elismert” nem jelent örökre érinthetetlenséget.
És igen, ha egy vegyianyag ugyanúgy jelen van a jógamatracban, mint a szendvicskenyérben, akkor valóban érdemes alaposan megvizsgálni, biztosan ott van-e a helye az uzsonnásdobozban is.
[1].FDA Probes Use Of Food Preservative Also Used In Rubber And Plastic – az FDA nyilatkozatai Dr. Marty Makary közlése alapján
