A 2026-os országgyűlési választásokig az Index és a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. Cikksorozatunkhoz szorosan kapcsolódik a 106 lépés című műsor, melyben Pelyach Gergely vendégeivel minden héten egy-egy megyei jogú várossal foglalkozik. Akik pedig maguk is megtippelnék, hogyan alakul majd a 2026-os választás és az Országgyűlés összetétele, azok interaktív térképünkön játékosan kipróbálhatják.
Hogyan néz ki ma a magyar választási rendszer?
A rendszerváltás óta a magyar egy némethez hasonló vegyes választási rendszerben bonyolítja az országgyűlési választásokat. 2014-től azonban a korábbi arányos listás mandátumokkal szemben, ahol több volt a listáról megszerezhető képviselői hely, ma már a többségi elv dominál, így több egyéni mandátum szerezhető meg, mint listás. Ez szám szerint azt jelenti, hogy 106 országgyűlési képviselő egyéni választókerületből, 93 pedig listáról szerez mandátumot – és így áll össze négyévenként a 199 fős magyar országgyűlés.
Már a 2022-es országgyűlési választások esetében is láthattuk, hogy a különféle közvélemény-kutatások pontossága és megbízhatósága mennyire „mérsékelt”, – hogy nagyon diplomatikusan fogalmazzunk. E mögött nem kell feltétlen szándékos manipulációt gyanítani, lehet az oka módszertani hiba, pénzszűke, a választói minta reprezentativitásának hiánya, illetve az is, hogy a legtöbb közvélemény-kutatási módszertant még az internet elterjedése előtti hőskorszakban találták ki. Ráadásul nemigen találkozni olyan nyilvános kutatással, melyek az egyes választókerületek erőviszonyait tippelnék meg. Ha van, akkor mi természetesen feldolgozzuk.
A legtöbb ma is használt közvélemény-kutatás módszertanát még az internet elterjedése előtti időszakban alkották meg, amikor az emberek többsége még vezetékes telefont használt, mely földrajzi címhez, és nem az adott felhasználó személyéhez kapcsolódott. Az egyre szélsőségesebb politikai polarizáció, az identitáspolitika, valamint a törzsi politizálás gyanakvóvá tette a választókat a bizalmukat pedig megrendítette olyan intézményekben is, mint a közvélemény-kutató cégek.
Az Egyesült Államokban például hiába van több, mint 200 éves hagyománya a demokratikus, szabad választásoknak, mégsem tudták prognosztizálni Donald Trump 2016-os győzelmét, ahogy az előnyének mértékét sem 2024-ben. Hasonló volt a helyzet a 2016-os brit Brexit népszavazás végeredményével kapcsolatban, ahol a legtöbb kutatás a maradáspártiak enyhe előnyét mérte. De a 2025-ös lengyel elnökválasztás első fordulója előtti hónapokban is jelentek meg olyan kutatások, melyek a későbbi vesztes Rafał Trzaskowski 10-12%-os előnyét mutatták. A magyar országgyűlési vegyes választási rendszer ráadásul jóval komplexebb egy elnökválasztásnál vagy népszavazásnál, ahol alapvetőn két opció közül lehet választani.
Ezért jobb híján a 2024-es európai palamenti és önkormányzati, másodsorban a 2014 utáni országgyűlési választások eredményeiből tudunk kiindulni. Ezen felül olyan szociográfiai adottságokat is érdemes figyelembe venni az egyes választókerületeknél, mint a településszerkezet (város vs. vidék), valamint a választókorú népesség életkora, iskolázottsága vagy éppen vallási összetétele (pl. népszámlálási adatok).
A parlamenti választásokat egyébként lehetetlen anélkül megnyerni, hogy valaki ne hódítaná el a 106 egyéni országgyűlési választókerület (a továbbiakban: OEVK) abszolút többségét – vagyis 50%+1-et, ami 54 egyéni mandátumot jelent ez esetben. Ebből kifolyólag egy jó listás szereplés a Tisza Párt tekintetében csak a Fidesz-KDNP-s 2/3 elvételéhez lenne elegendő, ha ugye nem szerepelnének túl fényesen egyéniben – a 106 db OEVK-ban.
Az egyes jelöltek személye, helybeli ismertsége-ismeretlensége, népszerűsége-népszerűtlensége a tapasztalatok szerint 5%-ot (kiugróan népszerű vagy botrányos jelölt esetében akár +/- 10%-ot) is elvehet, illetve hozzáadhat az adott párt helyben elért listás eredményeihez. Efölötti eltérés már csak nagyon extrém, speciális esetben fordul elő.
Az amerikai állami kormányzók és szövetségi szenátorválasztások eredményét megbecslő egyes kalkulációkhoz (pl. Race to the WH, Sabato's Crystal Ball, Cook Political Report) hasonlóan a 106 országgyűlési egyéni választókerület mandátumbecsléseit az alábbi öt kategóriába soroljuk:
- biztosan: Fideszes;
- inkább: Fideszes;
- inkább: Tiszás;
- biztosan: Tiszás;
- Egyéb: ha a Fidesz, vagy a Tisza jelöltjén kívül más nyerhet
Mostanra mind a 106 országgyűlési képviselőjelöltjét megnevezte a Fidesz-KDNP, valamint egy híján a Tisza párt is. Természetesen a többi pártról vagy jelöltről sem feledkezünk meg azokban a körzetekben, ahol érdemben bele tudnak szólni a két nagypárt közti versenybe.
Figyelem! A cikksorozat az Index és a KözTér közös együttműködésében mutatja be a 2026-os parlamenti választásokra hangolódva a 106 egyéni országgyűlési körzetet. Ha pedig egyben szeretnétek megnézni az összes tippünket, itt tehetitek meg a legkönnyebben.
