A The New York Times beszámolója szerint az amerikai igazságszolgáltatás végérvényesen lezárta azt a régóta húzódó jogi eljárást, amelyben a magyarországi holokauszt túlélői és azok örökösei követeltek kárpótlást a második világháború alatt elkobzott javaikért. A per középpontjában a Magyar Állam és a Magyar Államvasutak (MÁV) álltak, mint alperesek. A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
A bíróság döntése értelmében az amerikai fórumoknak nincs joghatóságuk az ügyben, mivel a külföldi államok mentességéről szóló törvény (FSIA) alapján a kereset nem felel meg a szigorú kivételi feltételeknek. A felperesek korábban azzal érveltek, hogy az elvett és megsemmisített vagyontárgyakból, műkincsekből, valamint ékszerekből származó bevételeket a magyar államkasszába utalták, majd ott más állami alapokkal keverték össze. Mivel ez a pénzösszeg később közvetve az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tevékenységek finanszírozására is szolgálhatott, a túlélők szerint megalapozott volt az amerikai bírósági eljárás.
A bírói testület azonban egyhangúlag elutasította ezt a „pénzkeveredésen” alapuló elméletet. Kimondták, hogy a jogszerű eljáráshoz a felpereseknek közvetlenül és pontosan bizonyítaniuk kellene, hogy az elkobzott vagyonért kapott konkrét összegek közvetlen kapcsolatban állnak a Magyarország által az Egyesült Államokban végzett kereskedelmi tevékenységgel. Mivel az évtizedekkel ezelőtt történt tranzakciók miatt ez a közvetlen pénzügyi láncolat nem követhető nyomon, az amerikai bíróságok nem avatkozhatnak be egy másik szuverén állam nemzetközi vitájába.
A határozat jelentős mértékben megemeli a jogi lécet a jövőbeli, külföldi kormányok ellen indított amerikai kártérítési perekben, így a magyar holokauszt áldozatainak leszármazottai nem követelhetnek jóvátételt az Egyesült Államok bíróságain keresztül.
