Szlovénia március 22-én, vasárnap tartja parlamenti választásait, amely az elemzők szerint az európai politikai közhangulat fontos mérőfokává vált. A választók arról döntenek, hogy bizalmat szavaznak-e a jelenlegi balközép kormánynak, vagy visszasegítik a hatalomba a jobboldali populista Janez Janšát. A 67 éves volt miniszterelnök, aki Donald Trump nyílt híve, korábban már többször irányította az országot, legutóbbi, 2022-es veresége pedig átmenetileg lassította a populista hullámot Európában.
A teljes cikk angol nyelven itt olvasható.
Bár a közvélemény-kutatások szerint Janšának jó esélye volt a visszatérésre, a kampány utolsó szakaszában lendületet vesztett. Ennek oka a kormányzó Szabadság Mozgalom (Freedom Movement) vádja, miszerint Janša pártja egy izraeli magánnyomozó irodát, a Black Cube-ot bérelte fel a kormánypárt lejáratására. Janša, aki karrierjét kommunistaként kezdte, majd nacionalistává vált, kampányában a nemzeti identitás megőrzésére és a migráció elleni fellépésre helyezte a hangsúlyt. Pártja plakátjain egy harmonikázó kisfiú látható, azzal a szlogennel: „hogy az unokája is szlovén dalokat énekeljen”.
A verseny rendkívül szoros Robert Golob jelenlegi miniszterelnök és Janez Janša között. A 90 fős szlovén parlamentben várhatóan egyik nagy párt sem szerez önállóan többséget, így a kormányalakításhoz kisebb pártok támogatására lesz szükség. Több mint egy tucatnyi kisebb politikai formáció verseng a bejutásért, ami bonyolult koalíciós tárgyalásokat vetít előre.
Janša politikai karaktere és módszerei – így a média állami finanszírozásának megvonása, a migráció elleni retorika és a „szuverenista” irányvonal – szoros párhuzamot mutatnak a magyar politikai modellel. Janša győzelme esetén Budapest egy kulcsfontosságú szövetségest nyerhetne vissza az Európai Unión belül, megerősítve a közép-európai populista blokkot.
