A Politico szakértői összeállítása szerint Donald Trump amerikai elnök második ciklusa – beleértve a Grönland megszerzésére irányuló fenyegetéseit és a transzatlanti szövetség gyengítését – alapjaiban rengette meg a globális rendet. Mark Carney kanadai miniszterelnök Davosban a régi szabályrendszer „töréséről” beszélt, és a „középhatalmak” (USA-n, Kínán és Oroszországon kívüli országok) összefogását sürgette egy új rend kialakítása érdekében.
A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
Az összeállításban fajsúlyos véleményt fogalmaz meg Demkó Attila biztonságpolitikai elemző. A magyar szakértő szerint a fő probléma nem önmagában Trump, és a NATO jövője sincs nagyobb veszélyben, mint 2003-ban. A valódi gond szerinte az, hogy véget ért a „nyugati túlerő világa”, mivel Kína ipari termelése ma már meghaladja az összes NATO-tagállamét együttvéve. Demkó figyelmeztet: az újrafegyverkezés hosszú éveket vesz igénybe. Érvelése alátámasztására Kanadát hozza fel példaként: bár az ország jelentős „puha erővel” bír, „kemény ereje” elhanyagolható. Kiemeli, hogy Kanada 22 500 fős szárazföldi ereje megközelítőleg akkora, mint a magyar szárazföldi erőké, ráadásul Kanada sok esetben elavultabb felszereléssel és mindössze 74 harckocsival rendelkezik. Demkó szerint Trump „hangos, de nem irracionális”, a Nyugatnak pedig a belső kultúrharcok helyett az egységre kellene törekednie, különben „külön-külön fognak lógni”.
Más elemzők, mint Aliona Hlivco, Európa stratégiai autonómiáját sürgetik, míg C. Raja Mohan India példáját említi, amely a kapcsolatok diverzifikálásával (de-risking) próbál lavírozni a nagyhatalmak között. A cikk megjegyzi, hogy Trump „Béketanácsához” (Board of Peace) több középhatalom is csatlakozott. Az általános vélekedés szerint a szövetségeseknek növelniük kell saját ellenálló-képességüket a kiszámíthatatlan amerikai külpolitikával szemben.
