A Politico beszámolója szerint az Európai Tanács legutóbbi csúcstalálkozója rávilágított arra a mélyülő szakadékra, amely az Ukrajnának tett politikai ígéretek és a tagállamok tényleges fizetési hajlandósága között tátong. Bár a retorika szintjén továbbra is erős a támogatás, a gyakorlatban a vezetők képtelenek voltak megegyezni egy olyan hosszú távú finanszírozási modellben, amely nem terheli meg közvetlenül a nemzeti költségvetéseket.
A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
A csúcstalálkozó fő vitapontja az volt, hogy miként tartsák fenn Ukrajna működését azután is, hogy az amerikai támogatások bizonytalanná váltak. A brüsszeli „gépezet” egy olyan mechanizmust sürgetett, amely a befagyasztott orosz állami vagyon kamatait vagy magát a tőkét használná fel fedezetként. Azonban több tagállam – élükön Belgiummal – jogi és pénzügyi aggályok miatt megvétózta ezt az utat, félve a nemzetközi pénzpiaci következményektől és az orosz jogi válaszlépésektől.
Magyar szempontból meghatározó fejlemény, hogy a csúcson létrejött egy „Visegrádi 3-ak” (V3) szövetség. Magyarország, Csehország és Szlovákia közösen lépett fel a közös hitelfelvétel ellen, és végül mindhárom ország mentességet (opt-out) kapott. Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs után úgy nyilatkozott, hogy ezzel „megmentették a jövő nemzedékeket” egy olyan adósságtól, amelyet szerinte Ukrajna soha nem fog tudni visszafizetni. A magyar álláspont szerint a háború finanszírozása helyett a békére kellene koncentrálni, és Magyarország semmilyen formában nem kíván részt venni a fegyverszállítások vagy a katonai kiadások közös uniós hitelezésében.
A cikk rámutat, hogy az EU végül egy 90 milliárd eurós, közös piaci hitelfelvételen alapuló tervet fogadott el, de ez csak „B-tervként” szolgál a kudarcba fulladt jóvátételi hitel helyett. Ez a megoldás azonban tovább növeli a feszültséget, mivel a hitelt a részt vevő tagállamoknak kell majd törleszteniük, miközben a gazdasági növekedés stagnál és a védelmi kiadások egyébként is emelkednek.
A Politico szerint a csúcstalálkozó legfőbb tanulsága, hogy Európa „tanult tehetetlenségben” szenved: bár tudják, hogy az amerikai segítség kiesése esetén nekik kellene helytállniuk, a belső megosztottság és a pénzügyi félelmek megakadályozzák a határozott és egységes fellépést.
