Dr. Somkuti Bálint hadtörténész rendhagyó történelemórájával jelentkezik a KözTér KözÉrdek március 15-én. Ez a film beleillik abba a sorozatba, mellyel a KözTér minden jeles nemzeti ünnepen jelentkezik A nemzeti ünnep napján bemutatott dokumentumfilm az 1848–49-es forradalom és szabadságharc világába vezeti be a nézőket, és egy különleges történelmi utazásra hívja őket, amely közelebb visz a korszak eseményeihez és a honvédsereg mindennapjaihoz
A dokumentumfilm a forradalom egyik kulcsmomentumától indul: attól az időszaktól, amikor a forradalom győzelmét követően megalakult a Batthyány-kormány, és az első döntések között szerepelt egy tíz zászlóaljból álló önkéntes sereg felállítása. A szabadságharc kezdetén a toborzás gyorsan és lelkesedéssel zajlott, hiszen a szabadság eszméje sok fiatal embert mozgósított. Amikor meghirdették a sorozást, rövid idő alatt megteltek a pesti és budai zászlóaljak, és két hét alatt több ezer önkéntes csatlakozott a frissen szerveződő hadsereghez.
A film bemutatja, hogyan váltak a lelkes jelentkezőkből katonák. A kiképzés az alaki gyakorlatokkal kezdődött: a katonák megtanulták a fegyverfogásokat, a dob ütemére történő menetelést, majd a harcászat különböző elemeit. Ezek a gyakorlatok tették lehetővé, hogy a csatatéren a katonák alkalmazkodni tudjanak a gyorsan változó helyzetekhez, képesek legyenek támadni, védekezni, visszavonulni vagy éppen rohamot indítani.
A nézők megismerhetik a honvédek felszerelését és mindennapjait is. A katonák tölténytáskában vitték magukkal a csatákhoz szükséges lőszert, hátukon a bornyúban tartották személyes felszerelésüket, a kenyeres tarisznyában pedig az élelmet és a napi szükségleteket. A jellegzetes csákó, a zsinóros attila és a búzavirágkék nadrág a korszak honvédviseletének meghatározó elemei voltak, miközben a bakancsokat mindkét lábra egyformán készítették, és a katonák menetelés közben formálták saját lábukhoz.
A film kitér a fegyverzetre és a haditechnikára is. A honvédség az osztrák hadseregben használatos lőfegyvereket és oldalfegyvereket alkalmazta, amelyek már korszerűbb, csappantyús működésű eszközök voltak. A hadsereg gerincét a gyalogság adta, mellette fontos szerepet játszott a lovasság, elsősorban a huszárság, valamint a tüzérség.
A dokumentumfilm arra emlékeztet, hogy bár a szabadságharc katonai értelemben elbukott, követeléseinek jelentős része később, a kiegyezés idején valósult meg.
