4 biztos Fidesz-KDNP, 1 inkább Fidesz-KDNP, 1 biztos TISZA mandátum
A megyéről
Szabolcsi alma, szatmári szilva, újfehértói meggy, valamint a belőlük készülő eredetvédett pálinka – vagy akár a józanabb napokon szabolcsi almalé és szatmári szilvalekvár. Mindezeket régóta lefojthatjuk a nyírségi gombóclevessel, de a mátészalkai piros-fehér „kabátos” Túró Rudival is.
A trianoni békediktátum előtt még három vármegye volt. A mai területe a történelmi Szabolcs jó részéből, illetve nagyrészt a Romániához csatolt Szatmár kisebbik részéből áll. Bereg vármegyéből Tarpa környékén maradt magyar kézen pár település, többsége előbb a két világháború utáni Csehszlovákia, utána a Szovjetunió, 1991 óta pedig a független Ukrajna része a kárpátaljai régióban. Érdekesség, hogy a történelmi Ugocsa vármegyére ma már tér, valamint utcanevek, illetve Nagyhódos és Garbolcz vidékén némi lakatlan terület emlékeztet.
Magyarország területileg hatodik, népessége alapján harmadik legnagyobb vármegyéje. 2010 és 2022 között hiába nőttek másfélszeresére az átlagos bérek, így is itt keresnek a legrosszabbul az emberek országosan. Ez magyarázza a jelentős népességcsökkenést, 12 év alatt (2010-2022) 6%-ot, miközben a foglalkoztatási adatok jelentősen javultak. Dolgos emberek, akik sokat ingáznak vendégmunkásként. Ebből a megyéből indult útnak a fővárosba ingázó romákat szállító Fekete Vonat is, mely később a nagybetűs magyar cigány hiphop együttes névadója is lett – egyúttal ismertté téve magát a műfajt. Köszönjük L.L. Junior és Mohammed Fatima.
Ma északkeletről Kárpátalja, délkeletről a partiumi Szatmár megye, délnyugatról Hajdú-Bihar vármegye, északnyugatról Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, északról pedig a Felvidék határolja. Szlovákia felé már régóta nincs fizikai határellenőrzés, Románia tavalyi csatlakozása pedig a szatmári régióban is felélénkítheti az interregionális kapcsolatokat. Kárpátalját, és így Szabolcs-Szatmár-Bereget eddig szerencsésen megkímélte a 2022 februárja óta felpörgő orosz-ukrán háború, ám így is sok a menekült. Jelentős részben kárpátaljai magyarok, de a kényszersorozás és a háborús gazdasági nehézségek sok ukránt is menekülésre kényszerített.
Az oszmánhódítás bár szinte teljesen elkerülte a régiót, ugyanakkor az erdélyi és felvidéki magyar rendek, illetve a Habsburgok összecsapásainak gyakori helyszíne volt. A vármegye egészére jelentős hatással voltak olyan történelmi családok, mint a Kállay (Nagykálló) vagy a Károlyi dinasztia (Nagykároly), de említhetnénk a Dessewffy családot is.
A Nyírség fővárosa
Nyíregyháza, az ország hetedik, az Észak-Alföld második legnépesebb (Debrecen után) települése, egyben megyeszékhely. Itt született a Kállay-kettősről híressé vált második világháborús magyar miniszterelnök, Kállay Miklós, akinek nem sikerült a kiugrás. Kései leszármazottjának, Kállay-Saunders Andrásnak viszont összejött a kijutás az Euróvíziós Dalfesztiválra, ahol 5. helyezése máig a második legjobb magyar versenyszereplés.
Érdekesség, hogy a kettőből két magyar űrhajós, Farkas Bertalan és Kapu Tibor is nyírségi, mindketten a megyében születtek.
A magyar Ohio
2010 előtt Szabolcs-Szatmár-Bereg általában a győzteshez húzott és jól érvényesült a kettőség, hogy a falusias vidék jobboldali (MDF-es és kisgazda, később Fideszes színekben), a nagyobb települések pedig az MSZP bázisát jelentették.
A megyeszékhely Nyíregyháza 1994 és 2010 között Csabai Lászlóné polgármester felségterülete volt, aki konzervgyári technikusból 1986-ra már nyíregyházi tanácselnökké küzdötte fel magát. 1998-2010 között pedig a szintén szocialista néhai Dr. Vojnik Mária (1951-2020) orvos, a Medgyessy-, és az első Gyurcsány-kormányok egészségügyi államtitkára képviselte a szabolcsi nagyvárost az Országgyűlésben.
Nyírbátor 2002 után az MSZP erős embere, a helyi születésű Veres János bástyájának számított, aki előbb a város polgármestere volt, később pénzügyi államtitkár, 2005-2009 között a Gyurcsány-kormányok pénzügyminisztere, de Medgyessy Péter 2004 nyári bukása után még az utódjelöltjeként is felmerült a neve.
Mátészalkán szerzett egyéniben mandátumot 1998-ban a helyi születésű legendás kisgazda pártelnök és földművelésügyi miniszter, Torgyán József.
Kisvárda a bázisa a KDNP-s Seszták Miklósnak, aki 1998-tól önkormányzati képviselő volt helyben, 2010 óta pedig az Országgyűlésben is képviseli a várost. Országosan főképp a harmadik Orbán-kormány (2014-2018) nemzeti fejlesztési minisztereként vált ismertté. Érdekesség, hogy névrokona, Seszták Oszkár szintén KDNP alelnök és egykori országgyűlési képviselő, ráadásul a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke.
A vármegyében olyan jelentős történelmi városok vannak, mint a görögkatolikus nemzeti kegyhelynek számító Máriapócs, a történelmi Kállay család egykori birtokközpontja és Szabolcs vármegye régi székhelye, Nagykálló.
Mandátumbecslés: 01. OEVK (székhely: Nyíregyháza)
Nyíregyháza rendszerváltás utáni politikatörténetét szemlélve hívhatnánk a települést az erős nők városának is, ahonnan három sikeres női politikus is származik. Ez azzal együtt is igaz, hogy jövőre egészen biztosan férfi lesz a településen található Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei országgyűlési választókerület (a továbbiakban: OEVK) képviselője.
A rendszerváltást követően, 1990-ben a városi közgyűlés a 29 éves Mádi Zoltánt szavazta meg Nyíregyháza első szabadon választott polgármesterének az akkoriban még antikommunista liberális Fidesz színeiben, akinek a testvére, Mádi László 1990 és 2010 között a párt gazdaságpolitikusa és országgyűlési képviselője volt. 1990-ben még Kósa Ferenc (1937-2010), a híres filmrendező és Pozsgay Imre mellett az MSZP nép-nemzeti baloldalának vezéralakja sem tudott győzni egyéniben.
1994-ben a posztkommunista MSZP azonban nemcsak a kormányrúdhoz, hanem Nyíregyházára is gőzerővel visszatért. Ráadásul egy kevésbé ismert jelölttel (Dr. Bányász Jánosné) futott be a vörös szegfűs logó Krúdy Gyula városába. 1998-2010 között a már említett szocialista Dr. Vojnik Mária (1951-2020) orvos képviselte a várost az Országgyűlésben. Nyíregyháza polgármestere 1994 és 2010 között a fentebb már megénekelt Csabai Lászlóné (Rácz Judit) volt, akit négy ízben is megválasztottak.
2010-ben Csabai Lászlóné aztán nyugdíjba ment, azóta négyszer szavazták meg Dr. Kovács Ferenc jogász, sportvezetőt Nyíregyháza polgármesterének, aki 2010-2014 között a város egyéni országgyűlési képviselője is volt. 2014-ben a polgármesterséget választotta, amikor az új választási rendszerben összeférhetetlenné vált a két tisztség. 2014-2018 között Petneházy Attila színész, 2018 óta pedig a város történetében egy harmadik erős nő, Dr. Szabó Tímea olimpikon, sportjogász lett Nyíregyháza országgyűlési képviselője.
Szabolcs-Szatmár-Bereg 01. OEVK Nyíregyháza belvárosából, valamint a város északi (Sóstó fertálya), keleti és délkeleti negyedeiből áll közel Nyírpazonyhoz és Nagykállóhoz. A választókerület lakosságának 25,8%-a diplomás, további 31,4% pedig érettségivel rendelkezik, mely jelentősen meghaladja Szabolcs-Szatmár-Bereg vidéki járásainak átlagát. Hiába a szlovák evangélikus gyökerek, a lakosság nagy része ma görög vagy római katolikus, de a reformátusok és a felekezetnélküliek aránya is jelentős. Kárpátalja közelsége miatt az ukrán nemzetiség a legjelentősebb, mellettük még a roma etnikum jelenléte számottevő a nemzetiségek közül.
Ma Nyíregyháza egyházmegyei (Nyíregyháza-Debrecen) társszékhely, egyetemi város ipari parkkal, saját repülőtérrel, a város kulturális büszkeségeit a Móricz Zsigmond Színház, a Jósa András Múzeum, a Sóstógyógyfürdő és az Állatpark jelentik.
Gajdos László vs. dr. Polgári András
A Nyíregyházi Állatpark a Fővárosi Állat és Növénykert mellett az ország legjelentősebb állatkertje. Magyar Péter ügyes politikai húzásként előválasztás helyett megnyerte magának Gajdos Lászlót, az Állatpark igazgatóját, aki a TISZA párt jelöltje lesz 2026-ban a városban. A helyi Fidesz és a kormánypárti megyei média ezt árulásként, hátba szúrásként élte meg, a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs viszont lehűtötte a kedélyeket azzal, hogy egy parlamentáris demokráciában szabad választáson bárkinek joga van elindulni. Annyi bizonyos, hogyha Gajdost megválasztják, akkor jogi összeférhetetlenség miatt ott kell hagynia majd az Állatparkot, amit idén már harmincadik éve vezet. Hogy megérte-e neki a politikai szerepvállalás, majd a választókkal együtt neki kell eldöntenie.
A Fidesz-KDNP is váratlant húzott. A barcelonai olimpián 100 m háton ezüstérmes egykori sportállamtitkár, egyetemi oktatót és jogász Szabó Tünde helyett, ezúttal dr. Polgári Andrást indítja Nyíregyházán. Polgári a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kormányhivatal főigazgatója, aki ennek ellenére nemcsak országosan, de helyben is kevésbé ismert név.
Az ellenzékhez inkább közelálló 21 Kutatóközpont 2025 decemberi, 800 fős telefonos mintán végzett reprezentatív kutatása Gajdos nagyon jelentős, kétharmad közeli előnyét mutatja Polgárival szemben. Más nyilvános közvélemény-kutatás nem ismert, az ilyen felmérések azonban a közvélemény befolyásolására is alkalmasak az esélyesség látszata és a győzteshez húzás okán.
Nyíregyházán ugyan 2018-ban nem sikerült Csabai Lászlóné nagy visszatérési kísérlete Szabó Tünde ellen, aki viszont 2022-ben már csak szűk többséggel (45-42%) tudott győzni. A 2024-es európai parlamenti választások pedig már a TISZA enyhe fölényét (39,3% vs. 36,8%) hozták az OEVK-ban.
Szabolcs-Szatmár-Bereg 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a helyi közvéleménykutatás alapján a TISZA jelöltje, Gajdos László lehet a szinte biztos befutó. (2025.12. havi becslés)
Mandátumbecslés: 02. OEVK (székhely: Nyíregyháza és Tiszavasvári)
A választókerület a Nyíregyházának a vasúti vonaltól nyugatra eső városrészeiből (pl. Huszártelep, Kertváros), illetve az ibrányi, a nyíregyházi és a tiszavasvári járás további 20 településéből áll.
Gávavencsellőn található az egykor szebb napokat látott Dessewffy-kastély, Tiszadobon pedig a híres Andrássy-kastély. Utóbbiban az államosítástól a 2000-es évekig gyermekotthon működött, ahol többek között a később a Megasztárban ismertté vált Oláh Ibolya énekesnő is felcseperedett. Ezzel szemben Tiszaeszlár az 1882-83-as vérvádról és antiszemita perről vált hírheddté, mely Eötvös Károly ügyvédnek is köszönhetően az ártatlanul megvádolt zsidók felmentésével zárult. 2009-ben Tiszalök pedig a rasszista cigánygyilkosság-sorozat egyik szomorú helyszíne volt, ahol az éppen munkába igyekvő 54 éves Kóka Jenőt agyonlőtték.
A demográfiai adatok szerint a lakosság közel fele aktív foglalkoztatott csupán, a lakoság 23%-a rendelkezik érettségivel, további 20,7% csak a 8 általánost tudta befejezni, diplomája a népesség 12,3%-ának van, internet elérési lehetősége pedig szűk 80%-uknak. A nemzetiségek közül a cigányság jelentősebb, a felekezetek közül a katolikusokat a reformátusok és a nem vallásosok követik.
Dr. Vinnai Győző vs. Szakács Péter Lajos
2010 óta egyéni országgyűlési képviselő itt a nyírteleki Dr. Vinnai Győző középiskolai tanár és főiskolai docens, aki 2010-2014 között kormánymegbízottként vezette a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalt, ma korszerűen vármegyei főispánságnak hívnánk az akkori pozícióját.
Vinnai Győző ugyan 2022-ben nagy választási győzelmet aratott (58,13%-kal), de még 2014-ben (43,08% vs. 27,64%) és 2018-ban (47,8% vs. 35,5%) ennél jóval szerényebb különbséggel tudott csak nyerni. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 49,0%-ot, a TISZA párt 29,8%-ot kapott. A TISZA párt jelöltje Szakács Péter Lajos gépészmérnök, nyíregyházi autókereskedő lesz, akit eddig vállalkozóként ismerhettek meg a helyiek.
Szabolcs-Szatmár-Bereg 3. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási számok alapján inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, Dr. Vinnai Győző lesz a befutó. (2025.12. havi becslés)
Mandátumbecslés: 03. OEVK (székhely: Kisvárda)
A választókerület az ibrányi, kemecsei, kisvárdai, nyíregyházi, vásárosnaményi és záhonyi járás 43 települését foglalja magában, zömében falvakat, illetve kisebb városokat.
A választókerületben a nemzetiségek közül a cigányság a legjelentősebb, a Kárpátaljához való közelség okán még az ukrán, és ruszin nemzetiségűek aránya számottevő. A református és a római katolikus felekezet a legjelentősebb a vallásosok között, a vallási közösséghez nem tartozók száma szintén magas.
A választókerület lakosságának 10,5%-a diplomás, negyedüknek (25,75%) van érettségije, a lakosság 22,8%-a csak az általános iskolát tudta befejezni.
A választókerület legnagyobb települése a magyar viszonyok között kis-közepesnek mondható 14 600 lelkes Kisvárda. A többi olyan városban, mint Kemecse vagy Nagyhalász sem élnek 5000 főnél többen. A választókerületben pedig olyan aprófalvak is találhatóak, mint az 536 lelkes Tiszarád.
A választókerületi központ járásszékhelye Kisvárda a Nyírség és a lecsapolt lápvidékből megművelt Rétköz határában helyezkedik el. A XVI. században a jól védhető kővárával Kisvárda Szabolcs vármegye központjává vált, csizmadiacéh alakult a városban. Ezután mégis két évszázadnyi pangás következett, melyből csak a reformkorban meginduló polgárosodás és gazdasági fejlődés tudta kirángatni a várost. A polgárosodásban élen járt a betelepülő zsidóság, melyre ma a Rétközi Múzeumnak helyt adó egykori zsinagóga emlékeztet.
Kisvárdán volt laborvezető Béres József tudós, a Béres cseppek feltalálója, itt cseperedett fel Bódi László „Cipő”, a Republik együttes néhai frontembere, de innen származik ByeAlex énekes, illetve Dolhai Attila és Nagy Zsolt színészek is.
A Kisvárda központú, a jelenleginél kisebb választókerületben 1990-ban az MDF, 2002-ben pedig a Fidesz-MDF jelöltje tudott győzni. Ezt leszámítva a 2010 előtti öt választásból hármat (1994, 1998, 2006) az MSZP jelöltje nyert meg. A várost a rendszerváltástól 2010-ig az SZDSZ-esből lett független Dr. Oláh Albert polgármester vezette, 2010 óta viszont a Fidesz-KDNP-s Leleszi Tibor irányítja stabilan.
Dicső Viktória vs. Dr. Seszták Miklós
A görögkatolikus papi családból származó Dr. Seszták Miklós KDNP-s ügyvéd, akit 2010-ban a Kisvárda központú akkori választókerület egyéni országgyűlési képviselőjévé választották, azóta további három választáson védte meg a címét egyre nagyobb többséggel. 2022-ben már a leadott szavazatok 63,5%-át szerezte meg. Seszták eddigi politikai karrierjének csúcsára a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztereként (2014-2018) ért fel, akkoriban a választókerületének is sok forrást szerzett. Azóta viszont az országos politikai nyilvánosságból nagyjából kivonult.
A TISZA párt jelöltje Dicső Viktória közgazdász és gazda lesz, akinek a választókerülethez tartozó Tornyospálca községében van egy almatermesztő családi vállalkozása. A 2024-es EP választásokon a teljes választókerületben a Fidesz-KDNP listája 55%-ot, a TISZA párté csak 26%-ot kapott, igaz Kisvárda városában már szorosabb volt a kormánypátok győzelme (43,75% vs. 36,5%).
Szabolcs-Szatmár-Bereg 03. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási számok alapján biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje, Dr. Seszták Miklós lesz a befutó. (2025.12. havi becslés)
Mandátumbecslés: 04. OEVK (székhely: Vásárosnamény)
A választókerület a fehérgyarmati, vásárosnaményi és záhonyi járás 88 települését foglalja magában, zömében falvakat, illetve kisebb városokat.
A választókerület legnagyobb városának, Vásárosnaménynak is csak 7711 főnyi a lakossága, az aprófalvas településszerkezetre jó példa Kishódos községe, melynek lélekszáma csupán 48 fő. A 2022. évi népszámlálási adatok szerint a 84 ezer fős népesség kb. 9,4%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, de legalább a népesség több mint felének van érettségije vagy szakmunkás végzettsége. A lakosság több, mint 40%-a református vallású, a legnagyobb nemzetiséget a cigányság adja.
A 2014 óta záhonyi polgármester (Helmeczi László) csak névrokona a nem túl távoli Nyíregyházán született igazi politikai túlélőművész, Helmeczy László büntetőügyvédnek, aki 1998-ben még fideszes színekben lett országgyűlési képviselő, majd 1999-ben a viselt dolgai miatt kizártak a pártjából. 2018-ban pedig már a DK jelöltjeként próbálkozott Nyíregyházán (Szabolcs-Szatmár-Bereg 02. OEVK), ahol csak harmadik lett 10,5%-kal.
Vásárosnamény polgármestere 1998-2010 között a néhai Jüttner Csaba (1958-2022) volt, aki egy időben (2004-2006) az SZDSZ frakcióvezető-helyetteseként is szolgált az Országgyűlésben. Ugyanakkor az ő regnálása is csak szabályerősítő kivétel volt Vásárosnaményban, melyet 1990-1998 között MDF-s, 2010 óta pedig fideszes polgármester vezet.
Dr. Simon Zsuzsanna vs. Dr. Tilki Attila
2006 óta egyéni országgyűlési képviselő Dr. Tilki Attila jogász és orosz-történelem szakos tanár, aki 1999 óta politizál a Fideszben, 2002-től 2006-ig Fehérgyarmat alpolgármestere, 2006-2014 között pedig polgármestere volt.
2002-ben és 2006-ban hiába kapott ki országosan a Fidesz, a fehérgyarmati és vásárosnaményi mandátumokat magabiztosan hozta egyéniben. A különböző választásokon az eredményein folyamatosan javítva Tilki Attila a 2022-es parlamenti választásokon már a leadott szavazatok 68,71%-ával lett országgyűlési képviselő.
A Tisza jelöltje 2026-ban Dr. Simon Zsuzsanna vásárosnaményi születésű orvos lesz, aki pályakezdőként a fehérgyarmati kórház gyermekosztályán helyezkedett el, ma pedig már több mint 20 éves gyermek háziorvosi praxist tudhat maga mögött. A 2024-es EP-választási eredmények azonban nem neki kedveznek, hiszen a Fidesz 63,5%-ot, a Tisza pedig csak 22,0%-ot kapott listán.
Ugyan Dr. Simon Zsuzsanna jó jelöltnek számít, de Szabolcs-Szatmár-Bereg 04. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási eredmények alapján biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje, Tilki Attila lesz a befutó. (2025.12. havi becslés).
Mandátumbecslés: 05. OEVK (székhely: Mátészalka)
A választókerület a baktalórántházai, csengeri, a mátészalkai és a nyíregyházi járások 44 települését foglalja magában, zömükben aprófalvakat és kisebb városokat. A választókerület legnagyobb települése, Mátészalka lakossága 15 ezer fő alá csökkent 2025-re.
A térség a történelmi Szatmár vármegyének a trianoni békediktátum után Magyarországnál maradt részeit jelenti. Az olyan nagyobb városok, mint Szatmárnémeti és Nagykároly viszont 1920 után Romániához kerültek. Így a második bécsi döntést követő öt évet (1940-1945) leszámítva az 1950-es megyereformig Mátészalka a magyarországi Szatmár megyeszékhelye is volt. A XIX. században jelentős mértékű volt a polgárosodás és az ipari fejlődés is a településen a vasútnak köszönhetően. 1888-ban a vidéki városok közül itt vezették be elsőként a villanyvilágítást. A városnak egykor jelentős zsidó polgársága volt, Tony Curtis szülei is innen vándoroltak ki, azonban a holokauszt és a második világháború pusztítása jelentős mértékben visszavetette a város és a térség fejlődését is.
Mátészalka leghíresebb terméke kétségkívül a piros pöttyös túró rudi, melyet egy szovjet licenc alapján 1968 óta gyártanak a városban, a gyár a rendszerváltást követő privatizáció során sajnos egy holland multinacionális céghez került. A város ipari parkjában a Carl Zeiss révén még az optikai és finommechanikai ipar számít jelentős munkáltatónak. Mátészalka jelentős forgalmú regionális elágazó állomás, melyet öt hazai vasútvonal is érint.
A választókerület városai közül Csengernek és Mátészalkának is csak egy cikluson át volt baloldali polgármestere, Baktalórántházának addig sem, így nem csoda, hogy az ország egyik leginkább jobboldali választókerületéről beszélhetünk.
A nemzetiségeket tekintve a cigányság és a románok vannak jelen. A 2011-es népszámlálás alapján készült választókerületi KSH felmérés szerint a felnőttkorú népesség 9,3%-a volt diplomás, és további 33% rendelkezett érettségivel.
Kovács Sándor vs. dr. Bugya László
A Mátészalka központú választókerület 1998 óta fideszes képviselőt választ, a szomszédos, korábbi baktalórántházai választókerületben pedig 2006-ban tudott utoljára egy nem Fideszes (MSZP-s) jelölt győzni.
A választókerület 2014-es létrehozása óta a Fidesz-KDNP jelöltje, a volt szociális munkás és a választókerülethez tartozó Géberjén korábbi polgármestere Kovács Sándor a toronymagas esélyes. Kovács minden választáson 50% felett teljesített – 2014-ben és 2018-ban tőle messze lemaradva Jobbikos jelölt szerezte meg a második helyet. Sőt, 2022-ben már az űrből is látható kiütéses győzelmet aratott a szavazatok 64,79 %-val.
A TISZA párt jelöltje dr. Bugya László történelem-földrajz szakos tanár, mátészalkai önkormányzati képviselő és a szakképzési centrum korábbi főigazgatója lesz. A 2024-es európai parlamenti választásokon a Fidesz-KDNP 62%-ot, a TISZA pedig 21%-ot ért el.
Szabolcs-Szatmár-Bereg 05. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási számok alapján biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje, Kovács Sándor lesz a befutó. (2025.12. havi becslés)
Mandátumbecslés: 06. OEVK (székhely: Nyírbátor)
A választókerület a nagykállói és nyírbátori járások teljes területét, valamint pár községet a mátészalkai járásból foglal magába, mindösszesen 3 települést.
Szabolcs-Szatmár-Bereg 06. országgyűlési választókerülete kevésbé rusztikus, aprófalvas, mint a szomszédos vásárosnaményi és mátészalkai választókerületek. Itt három, 9-12 ezer lelkes kis-közepes város (Nagykálló, Nyírbátor, Újfehértó) is található, Balkány pedig egy 5700 főnyi lakosságú kisváros.
A nemzetiségek közül a cigányság van nagyobb létszámban jelen, felekezetileg a görögkatolikusok és a reformátusok vannak a legtöbben, de magas a felekezetnélküliek aránya is. A népesség negyedének csak általános iskolai végzettsége van, a népesség 22%-a rendelkezik legalább középiskolai érettségivel. A város egyik legnagyobb foglalkoztatója az ipari parkban a konzervjeiről és más háztartási cikkeiről ismert brit Unilever transznacionális világvállalat.
A vidék az Újvilágba (brooklyni haszidok) történő exodusig, valamint a tragikus XX. századig a szatmári haszid csodarabbik szülőhelye is volt. A dalszerző csodarabbi Taub Izsák Nagykállón, Teitelbaum Mózes pedig Újfehértón nőtt fel. A második világháborús kiugrással sikertelenül próbálkozó Kállay Miklós egykori miniszterelnök (1942-1944) is nagybirtokos arisztokrataként ezer szállal kötődött a térséghez.
Érpatak községét 12 évig vezette a tragikomikus megnyilvánulásairól hírhedt szélsőjobboldali Orosz Mihály Zoltán polgármesterként. Kisléta pedig a 2009-es tragikus cigánygyilkosságok egyik elkövetési helyszíne volt.
Nyírbátorról származik az MSZP alapító tagja és korábbi befolyásos politikusa, Veres János is. Nyírbátort 2014-ig, Újfehértót pedig 2019-ig baloldali polgármester vezette, a történelmileg konzervatív Nagykállót viszont már 2004 óta irányítja jobbos városvezető.
Dr. Barna-Szabó Tímea vs. Dr. Simon Miklós
A választókerület veterán képviselője 1998-2002 között előbb kisgazda (FKGP), majd fideszes színekben Dr. Simon Miklós fizikus, középiskolai tanár, Nyírbogát korábbi polgármestere (2001-2014). Simon 2014-ben 47, 2018-ban 56,5 2022-ben pedig mintegy 66%-kal nyert.
A TISZA párt jelöltje a politikában újoncnak számító Dr. Barna-Szabó Tímea nagyecsedi háziorvos lesz. A 2024-es EP választásokon a kormánypártok 58,3%-ot kaptak, míg a TISZA párt 23,8%-ot.
Szabolcs-Szatmár-Bereg 06. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási számok alapján biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje, Simon Attila lesz a befutó. (2025.12. havi becslés)
Figyelem! A cikksorozat az Index és a KözTér közös együttműködésében mutatja be a 2026-os parlamenti választásokra hangolódva a 106 egyéni országgyűlési körzetet. Ha pedig egyben szeretnétek megnézni az összes tippünket, itt tehetitek meg a legkönnyebben.
Ne maradjatok le a hétről-hétre frissülő 106 lépés című közéleti-elemző műsorról sem!
