1 inkább,1 biztos Fidesz-KDNP mandátum
A megyéről
Egy megye, mely egy falu (Nógrád) dombján álló várromról kapta a nevét. Trianon előtt a Felvidék részét képezte, mely kifejezést ma mi magyarok Szlovákia szinonimájaként használjuk.
Nógrád vármegye hazánk északi részén, a trianoni határ mentén helyezkedik el. Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén, délkeletről Heves, délnyugatról pedig Pest vármegye határolja. Az ország (2544,18 km2) második legkisebb területű, és legkevésbé népes (lakossága kb. 178 ezer főre csökkent 2025-ben) vármegyéje, ugyanakkor természeti adottságai festőien változatosak. A megye nagy része az Északi-középhegységhez tartozik, amelynek részei a Cserhát, a Börzsöny és a Karancs–Medves vidék. Ezek a domb- és hegyvidéki területek erdőségekben gazdagok, jelentős természetvédelmi értékeket hordoznak.
A megye folyói közül kiemelkedő az Ipoly, amely hosszú szakaszon természetes határt képez Magyarország és Szlovákia között. Emellett kisebb patakok és vízfolyások szelik át a vidéket. A természeti környezet meghatározó eleme az Ipoly Nemzeti Park, amely számos ritka növény- és állatfajnak ad otthont. A táj szépsége és viszonylagos érintetlensége fontos alapot jelent az ökoturizmus számára.
A 106 lépés Nógrád vármegyéről szóló adásában Pelyach Gergely műsorvezető vendégei a megye két hivatalban lévő országgyűlési képviselője, Balla Mihály és Becsó Zsolt voltak. Az adás témájául az szolgált, hogy az ország hagyományosan egyik legszegényebb régiójaként a vármegye milyen utat járt be az elmúlt 15 évben, illetve a kelet-, és nyugat-nógrádi részek eltérő kihívásaira is kitértek a műsorban.
A Nógrádi Ropogóstól a ropogós nógrádi mirelit málnáig
Nógrád a régészeti leletek tanúsága szerint már az őskor óta lakott, a honfoglalás idején a terület stratégiai jelentőségű volt, mivel északi védelmi vonalat alkotott. Az Árpád-korban a királyi uradalmak rendszeréhez igazodott, melyben a várispán irányította Nógrád vára központi szerepet játszott. A megye területén számos várrom magasodik történelmi emlékként, ebből Somoskő vára a határ szlovák oldalára került, míg Nógrád mellett Salgó vára is megmaradt magyar kézen.
A törökdúlás jelentős pusztítást okozott, a XVIII. században jelentős szlovák ajkú lakosság érkezett a megyébe, mely mind a mai napig befolyásolja kulturális, nemzetiségi arculatát.
A trianoni békediktátum után a vármegye az északi részét (területének 42%-át) elveszítette, a teljes gácsi és losonci járást, illetve a füleki járás nagyrészét, köztük Madách Imre (Alsósztregova) és Mikszáth Kálmán (Szklabonya 🡪 Mikszáthfalva) szülőfaluit.
A Karancs háztartási gépmárka megszűnése óta a megye nevével leggyakrabban akkor találkozhatunk, hogyha a minden diák kedvencének számító ropit hazai fagyasztott erdei gyümölcsökkel öblítjük le, mely a klimatikus viszonyoknak köszönhetően jó esetben szintén nógrádi.
Mikszáth jó palócaitól Radics Gigiig, avagy a Győzike show és a palóc skanzen egy helyen
Ha már Mikszáth és a jó palócok, Nógrád vármegye kulturális arculatát erősen meghatározzák a palóc néphagyományok. A magyarokhoz hasonlóan misztikus eredetű palócok sajátos nyelvjárással, népviselettel, szokásokkal, azaz gazdag folklórral rendelkeznek. A palóc kultúra ma is élő hagyomány, amelyet fesztiválok, tájházak és helyi közösségek ápolnak.
Nógrádot egykoron hívták Palócországnak is, a régies arculatát, településszerkezetét és utcaképét megőrző Hollókő ma az egyetlen olyan magyar falu, mely szerepel az UNESCO kulturális világörökségi listáján. Igaz, az ófalut az 1909-es tűzvész után restaurálták csak teljesen. Akit az élő palóc hagyományok háttere is érdekel, annak javallott felkeresni a Palóc Múzeumot is Balassagyarmaton.
A gulyás könnyedebb kapros, tejfölös, citromos, ecetes, savanykás változatát, a palóclevest a legendáriumok szerint Gundel János vendéglős alkotta meg a híres palóc író, Mikszáth Kálmán tiszteletére. Nógrádban is kedvelt népi étel a krumplikása, melyet itt a szláv eredetre utaló ganca vagy gánica néven ismernek, míg a vasi és zalai változatit dödöllének hívjuk.
A vármegyében a palócok és szlovákok mellett meghatározó a romák számaránya, akik kb. a népesség 8 %-át teszik ki. Gáspár Laci énekes Balassagyarmaton, a névrokona Gáspár Győző, a Romantic együttes egykori frontembere pedig Salgótarjában született. Salgótarjáni Radics Gigi énekesnő, a hatodik Megasztár győztese is.
A magyar cigány kultúra és Salgótarján ismertségét is növelte a híres-hírhedt Győzike show, mely 2005-ben indult az egyik legnagyobb kereskedelmi tévén, és Gáspár Győző családjának dramatizált mindennapjait mutatta be. Győzike felesége, Gáspár Bea egy tévés főzőverseny megnyerését követően a cigány konyha egyik nagyasszonya lett, Evelin lányuk pedig európai parlamenti asszisztensként, majd a külügyben diplomataként is szerencsét próbált.
A barnakőszén helyén narancsvidék
A hegyes-völgyes, dimbes-dombos domborzati adottságok miatt Nógrádban a mezőgazdaság mindig is inkább az állattartásra és erdőgazdálkodásra épült. A természeti és kulturális értékekre alapozva egyre nagyobb szerepet kap a falusi és ökoturizmus.
A XIX. század második fele óta a szénbányászat és rá épülő ipar fejlődése határozta meg Nógrád fejlődését, a XX. század iparosítása különösen Salgótarján térségében volt jelentős, amely nagyközségből bányászvárossá és ipari központtá vált. A rendszerváltás után azonban az ipar visszaesése komoly gazdasági és társadalmi krízist okozott a térségben.
1993-ra felszámolásra került a Nógrádi Szénbánya Rt. és megszűnt a barnakőszénbányászat a térségben. Karancs típusú, Salgótarjánban gyártott gáztűzhelyekkel még ma is találkozhatunk régi nyaralókban, de ez már nem sok jót jelent. A 2020-as években az elvándorlás és a demográfiai hanyatlás ellenére Nógrádban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta és egyben a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP.
Az 1922-ig még csak nagyközség Salgótarján fejlődését és hanyatlását is a barnakőszénbányászatnak és a rá épülő iparnak köszönheti. A rendszerváltás idején még 45 ezer lelkes nógrádi völgyváros népessége mára 30 ezer főre csökkent. Érdekes kontrasztot alkotnak a várromokkal szegélyezett hegyoldalak és a völgyekben elhelyezkedő panel lakótelepek. Salgótarján szocialista városközpontján viszont a korszak legnevesebb építészei dolgoztak, ma a település 16 városrészből tevődik össze, melyből 5 egykori hozzácsatolt község (pl. Baglyasalja, Somoskő), az Idegértelep vagy a Rokkanttelep elnevezésű negyedei pedig nem lehetnek az ingatlanos hirdetők kedvencei, a városképben viszont a nagy szocialista lakótelepek (Beszterce-, Gorkij-, Kemerovó-, Napsugár-telep) a meghatározóak.
A már mindössze 13 ezer lelkes Balassagyarmat 1770 és 1952 között Nógrád vármegye székhelye volt, és ma is itt található a megyei törvényszék, mely a polgárosodás egyik bizonyítéka. A Balassagyarmat címerében található „civitas fortissima” (legbátrabb város) latin felirat arra az 1919-es hőstettre utal, amikor a város lakói komoly utcai harcokban kiűzték a megszálló Csehszlovák Légió jól felszerelt csapatait Balassagyarmatról. Enélkül a trianoni országvesztés mértéke talán még fájdalmasabb lett volna Nógrádban. A ma csendes város 1973 januárjában a leánykollégiumban történt balassagyarmati túszdrámával került az újságok címlapjára, mely szerencsére vérontás nélkül ért véget.
Pásztó a középkor óta létező kereskedő és mezőváros, a jobboldal (MDF, majd Fidesz-KDNP) uralmát csak Dömsödi Gábor tévés műsorvezető szűk egyciklusos (2014-2018) városvezetősége tudta megakasztani, aki a megbuktatását követően visszavonult a pásztói járásban található Bokor községbe, ahol 2024-ben tíz év kihagyás után harmadik ízben is polgármesterré választották.
Az alig több, mint 5000 lelkes Szécsény legalább a töri érettségire készülőknek ismerős hely lehet, hiszen II. Rákóczi Ferenc 1705-ben itt tartotta az országgyűlését, ahol a konföderációra lépett erdélyi és más magyar rendek kimondták az elszakadást a Habsburg tartományoktól, egyben rendezni próbálták az államberendezkedés kérdését is. Szécsény történelmi jelentőségét a kisvárosban járva érthetjük meg igazán, ahol ferences kolostor és főúri kastélyok mellett még a középkori városfal megmaradt részleteivel is találkozhatunk.
Érdekesség, hogy hiába voltak a Forgách, a Pulszky, a Széchenyi és Szécsényi, illetve a Szemere családok befolyásosak nemcsak Nógrádban, az elnéptelenedő Szécsény 1886-ra száz évre elveszítette városi rangját, a néhány kisvárosra épülő aprófalvas településszerkezet pedig ma is jellemző Nógrádra.
Mandátumbecslés: 01. OEVK (székhely: Salgótarján)
Az országban az egyik legfalusiasabb megyeszékhely központú választókerület Salgótarján megyei jogú város mellett a járásközpont Bátonyterenye, Pásztó városaiból, valamint 44 további településből, köztük kisközségekből áll, melynek egy része már a Mátrában található.
A választókerület, sőt maga Salgótarján is északról Szlovákiával határos, de itt található a fentebb már Hollókő, a palócok epicentruma, 2023-ban pedig Bátonyterenye azzal került be a hírekbe, hogy robbanás történt a városban található dél-koreai tulajdonú akkumulátor-újrahasznosító üzemben, melynek ráadásul még a szakhatósági engedélyei sem voltak rendben. Ez pedig tiltakozást váltott ki nemcsak helyben, de országosan is a természetvédők körében.
A választókerület annak a trendnek is a bizonyítéka, hogy szemben a XX. századdal, a jobboldali konzervatív pártok egyre népszerűbbé válnak a munkásosztály, a kevésbé iskolázottak és az alacsonyabb jövedelműek körében, igaz ezt sokan az amerikai republikánusok vagy a magyar Fidesz egyfajta populista fordulatához is kötik. Érdekesség, hogy 2006-ban még a Nógrádmegyer község polgármesteri címért függetlenként sikertelenül induló Gáspár Győző „Győzike” is 2022-ben belépett a Fideszbe, miközben az édesapja korábban egy cigány etnikai pártban (MCF Roma Összefogás) politizált.
Salgótarján már a 2006-os őszi események közepette leváltotta a korábbi szocialista polgármesterét, itt azonban már 2014-ben visszatért a baloldali ellenzéki összefogás, 2024-ben viszont Baja, vagy a szomszédos megyeszékhely Eger mellett Salgótarjánt is elvesztette az ellenzék Kreicsi Bálint fideszes üzletemberrel szemben.
A lakosság negyede rendelkezik érettségivel, szakmunkás képzettséggel pedig 21,7 %-uk, míg 11,7 %-nak a diplomaszerzés is sikerült. A gazdasági-társadalmi nehézségekhez hozzájárulhat a képzetlen munkaerő magas aránya, ugyanis a népesség ötöde (20,57 %) csak az általános iskolát volt képes befejezni.
Aki vallásos, az római katolikus a választókerületben, esetleg evangélikus, de sokan felekezet nélküliek is. A nemzetiségek közül a cigányság számaránya jelentős.
Becsó Zsolt vs. Szafkó Zoltán Péter
A Fidesz-KDNP jelöltje áprilisban ismét Becsó Zsolt pásztói születésű közgazdászt, veterán politikust indítja, aki már 1990 óta a Fidesz tagja, 1998 óta országgyűlési képviselő, három cikluson át (1998-2002, majd 2006-2014) pedig a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökeként is szolgált.
Érdekesség, hogy a 2018-as választásokon Becsó Zsolt közelebbről meg nem nevezett súlyos, ám végül gyógyítható betegsége miatt öccse, Becsó Károly indult és győzött a választásokon, így a családban maradt a képviselőség.
A Becsó fivérek 2014 óta mindhárom választáson növelték a fölényüket, Becsó Zsolt 2014-ben 37,64 %-al, Károly öccse 2018-ban 47,34 %-al győzedelmeskedett, a visszatérő Zsoltnak 2022-ben pedig a szavazatok mintegy 53,85 %-át sikerült besöpörnie. Annak ellenére, hogy Becsó Zsolt nevét az ellenzéki médiában korábban összefüggésbe hozták EU-s támogatások jogosulatlan felhasználásával, és egy Nagymező utcai, engedély nélküli zughotel üzemeltetésével is.
A TISZA jelöltje Szafkó Zoltán Péter regionális koordinátor lett, aki személyszállítási szakmai koordinátorként mutatkozott be az oldalán. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 48,8%-ot, a Tisza 26,6 %-ot kapott.
Nógrád 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények alapján a Fidesz-KDNP jelöltje, Becsó Zsolt lehet inkább viszonylag nagyobb többséggel a befutó, a Tisza párt csak egy országosan 2/3-os földcsuszamlásszerű győzelem esetén rúghatna itt labdába. (2026.01. havi becslés)
Mandátumbecslés: 02. OEVK (székhely: Balassagyarmat)
A választókerület székhelye az 1950-ig egykori megyeszékhely Balassagyarmat, ide tartozik még a járásközpont kisváros Rétság és Szécsény, illetve 83 további kistelepülés, köztük olyan aprófalvak is, mint a 191 lelkes Szécsénke.
Itt Nyugat-Nógrádban a határ mentén a romák mellett sok szlovák nemzetiségű is él, aki vallásos, az pedig római katolikus, esetleg még evangélikus lehet.
Hiába van egy pár Isten háta mögötti falu is a választókerületben, a nagyvilággal való kapcsolatot, ha más nem is, de az internetkapcsolat biztosítja, mellyel a lakosság 80 %-a rendelkezik. (A másik 20 %-ának pedig legalább békés, boldog és nyugodt élete lehet.)
A lakosság több mint negyede (25,8 %) érettségizett, negyedük (20,74 %) pedig képzett szakmunkás, jó tizedük (10,71 %) pedig még diplomás is. 21,3 %-uk viszont hamarabb feladta, és nem tudott vagy akart továbbtanulni az általános iskola után. (Fontos megjegyzés, hogy a statisztika az iskolás gyerekeket is tartalmazza, ő nélkülük jobban alakulnának a képzettségi arányok.)
Balla Mihály vs. Molnár Zoltán
A magyar-orosz szakos tanár végzettségű Balla Mihály szintén a Fidesz veterán képviselői közé tartozik. 1998 óta zsinórban hétszer választották meg Balassagyarmat és vidéke országgyűlési képviselőjévé, és 2026-ban sem fogadnánk a vereségére. Ő róla még annyit érdemes tudni, hogy a külügyek is érdekelhetik, mert 1998 óta folyamatosan az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke vagy alelnöke, emellett 2010 óta a NATO Parlamenti Közgyűlése Állandó Magyar Delegációjának vezetője is.
Balla Mihálynak már a 2014-es eredménye (48,82 %) is súrolta az abszolút többséget, 2018-ban át is lépte azt (54,26 %) míg 2022-ben (60,08 %) már a 2/3-ot közelítette
A 2024-es EP-választáson a Fidesz 54 %-ot, a Tisza pedig csak 22,6%-ot kapott. A Tisza párt jelöltje Molnár Zoltán vállalkozó, vadász és három gyermekes apa lesz, aki külföldön is megfordult munkaügyben évekig.
Összesítve messze Kaliforniától egy hűvösebb narancsvidéken járunk.
Nógrád 02. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási számok alapján szinte egészen biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje, Balla Mihály lesz a befutó. (2026.01. havi becslés)
Figyelem! A cikksorozat az Index és a KözTér közös együttműködésében mutatja be a 2026-os parlamenti választásokra hangolódva a 106 egyéni országgyűlési körzetet. Ha pedig egyben szeretnétek megnézni az összes tippünket, itt tehetitek meg a legkönnyebben.
