1 biztos Fidesz-KDNP, 1 inkább Fidesz-KDNP, 1 inkább TISZA mandátum
A megyéről
A vármegyék rangsorában lakosságát (kb. 136 ezer fő, 2025) és méretét (3637,25 km²) tekintve is csak a 15. helyezésre elegendő, mégis csúcs lehet Hevesben élni, mert ugye itt található Magyarország legmagasabb pontja, a Kékestető (1014 m).
A Zieglerként Agárdon napvilágot látott Gárdonyi Gézát már befutott íróként az „egri remeteként” is emlegették. A híres regényéből készült Egri csillagok (1968) filmet Várkonyi Zoltán mégsem itt, hanem Hevestől messzi helyszíneken, a Balatonon, Bulgáriában és a Pilisben, főleg Pilisborosjenőn forgatták –, ahol még az egri vár díszletét is felépítették. Hogy még tovább tetézzük Hevesben létezik egy Balaton nevű falu is. De legalább az egri bikavér helyben készül több helyi vörösborfajta házasításával (sommelierek kedvéért: cuvée). Sőt fehér borokat is termelnek, például az egri leánykát is megkóstolhatjuk a Szépasszony-völgy valamelyik borospincéjében. Az édesszájú antialkoholistáknak pedig ott vannak a Stühmer csokoládégyár termékei, melyet 2014 óta az Egerhez közeli Makláron gyártanak. Az első hazai csokigyárként a márka hódító útja egyébként már 1868-ban megindult. A különösen egészségtudatos szénhidráttagadó antialkoholisták és a halevő ínyencek kedvence pedig a szilvásváradi sebes pisztráng lehet, mely a jóvízű Szalajka-völgynek köszönhetően az EU-s oltalmat élvező ehető állatok (szakszerűen: élelmiszerek) közé is bekerült.
A Köztér 106 lépés c. műsorában Pelyach Gergely a helyi turizmus kihívásairól, illetve a szőlőtőkékre nézve az aranyszínű sárgaság terjesztésével halálos veszedelmet jelentő amerikai kabócákról is beszélt Juhász Ádám egerszalóki borásszal. Ezután pedig Talabér Krisztiánnal, a Magyar Társadalomkutató egyik igazgatójával elemezték ki Heves vármegye politikatörténeti érdekességeit és aktuális erőviszonyait.
Gyűrűk Urába illő megye
Heves Magyarország északi részén, az Észak-magyarországi régióban helyezkedik el. Területe földrajzilag rendkívül változatos, mivel egyszerre foglal magába hegyvidéki, valamint alföldi tájakat. Északi részén a Mátra és a Bükk hegység vonulatai emelkednek, melyek a túrázók, illetve természetfotósok nagy kedvencei. Délen ezzel ellentétben az Alföld peremvidéke, a Hevesi-sík húzódik. Egyedi természeti látványosság az egerszalóki sódomb, amely Európában is ritkaságnak számít. Erre pedig számtalan turisztikai szolgáltatás épül.
A Mátra fontos turisztikai és klimatikus jelentőségű terület sípályákkal (Kékestető, Mátraszentistván), patináns kastélyszállókkal (Parádsasvár), továbbá szanatóriumszerű régi hotelekkel, melyek hírnevét a híres parádfürdői gyógyvíz is táplálja. Itt található az egykori recski kényszermunkatábor, a „magyar GULAG”, az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) hajdan rettegett kőbányája, melynek helyén nemzeti emlékpark létesült. Többek közt itt raboskodott Faludy György költő, műfordító, aki toll és papír híján a rabtársaival tanultatta meg fejben írt recski börtönverseit, melyet később az ő visszaemlékezéseik alapján írt le majd adott ki.
Turizmus, Turizmus, Turizmus, bor
Heves vármegye területét már a kőkor óta lakják, a kora középkorban pedig a honfoglaló magyarok váltották az avarokat. Anonymus Gesta Hungarorum c. középkori krónikájában említik először írásban a vármegyét („Árpád vezér és övéi megindulván az Egur [Eger] vizéig jövének”). Területét a trianoni békediktátum nem érintette, csak az 1950-es megyerendezés –, de Tiszafüredet legalább a jász-kunok és nem a kisantant csatolta el bosszúból.
Gazdaságát hagyományosan a mezőgazdaság, az ipar és az idegenforgalom határozza meg. A termékeny alföldi területeken gabonaféléket, zöldségeket, valamint takarmánynövényeket termesztenek, míg a dombvidékeken jelentős a szőlő- és bortermelés. Az ipar főként Gyöngyös (pl. a faipari Mátraparkett) és Hatvan (pl. a bezárt cukorgyár helyébe jött a német Robert Bosch) környékén összpontosul, ahol élelmiszeripari, gépipari, illetve elektronikai üzemek működnek. Jelentős szerepe volt az energiatermelésnek is, különösen a visontai lignitbányászat és hőerőmű révén. A turizmus egyre fontosabb gazdasági tényező, különösen az egészségturizmus, a borturizmus, de népszerű az aktív pihenés területén is.
A vármegyében élnek palócok, az ő jelenlétüket nemcsak a tornácos parasztházak, hanem a palócleves is jelzi, melyet Gundel János Mikszáth Kálmán tiszteletére tett fel a híres pesti vendéglő étlapjára. Hogy is mondta a korábbi országgyűlési képviselő, író, „gasztroisten” a korának egyik Fördős Z-je: „Ez az étel palóc, mint én.”
Vörösből, mély narancsba
A rendszerváltás utáni politikatörténetét színekben leírva 2010 után a megye vörösről narancsra váltott, bár egy kis ideig némi Jobbikos zöld is feltűnt. Még régebben Hevesben volt megyei MSZMP-s tanácselnök Fekete-Győr Endre, a Momentum korábbi elnökének nagyapja.
1994-ben már az SZDSZ színeiben Gyöngyösön szerzett egyéni mandátumot a helyi születésű Fodor Gábor. Ezt a bravúrt a szintén gyöngyösi születésű Vona Gábornak már nem sikerült megugrania, de több szélsőjobbos félkatonai múltú vezető jobbikos politikus (Sneider Tamás, Zagyva György Gyula) is a megye szülötte. Közülük a legtöbbre az eleve mérsékeltebb Mirkóczki Ádám vitte, aki egy cikluson (2019-2024) keresztül botrányoktól övezve ugyan, de vezette Egert.
A Jobbik átmeneti sikerét a 2002 után romló gazdasági és közbiztonsági helyzet mellett a magyar-cigány együttélési nehézségek is előidézték. Utóbbi következménye a 2011-es gyöngyöspatai ügy volt, ahol a Jobbikhoz kötődő, később feloszlatott Szebb Jövő Polgárőr Egyesület és a náluk szélsőségesebb Véderő félkatonai egységei is feltűntek, némi extra etnikai feszültséget hagyva maguk után.
A nagyobb városok közül Egert 2006-ban, Hatvant pedig 2010-ben bukta el a balos polgármestere. Mindenesetre az érdekes, hogy Gyöngyöst 2019-ig az MSZP-s Hiesz György vezette.
„Egerben a kő is mesél, ha van, aki meghallgassa.”
A magyar történelem talán legtöbbet megénekelt sikeres eseménye, Eger 1552-es várvédelme, amikor Dobó István vezetésével a védők sikeresen visszaverték a török túlerőt. A kortárs Tinódi Lantos Sebestyén dalban, Székely Bertalan festményen (Egri nők), Gárdonyi Géza pedig regényben (Egri csillagok) tette halhatatlanná az eseményt. A török hódoltság idején a térség jelentős károkat szenvedett el, cserébe maradt egy minaret a városban, de a város végig megőrizte egyházi és kulturális fontosságát. Napjainkban gazdasági jelentőség helyett inkább a turisztikai vonzereje kiemelkedő az viszont a vidék viszonylatában mindenképpen megsüvegelendő. Csak 2024-ben 608 698 vendégéjszakát regisztráltak Egerben, és ez a szám 2025-ben egészen biztosan növekszik majd.
Mandátumbecslés: 01. OEVK (székhely: Eger)
A választókerület a megyei jogú városok körében a kisebb, 50 ezer fő alatti lakosságúak körébe tartozó vármegyeszékhelyt Egert, a Hevesben ötödik legnépesebb járásközpontot Füzesabonyt, és további 25 községet foglal magában. Például Egerszalókot a híres sóhegyével, Novajt a híres népszokásaival, Maklár a csokival és Noszvaj a falusi turizmusával, valamint az ország Csernus Imréjével. Aki negyedik feleségével Noszvajra tette át székhelyét, és Csendülő néven nyitott egy falusi vendéglőt. Az Egerben lévő étterem-kávéháza, a szintén kreatív nevű Depresszó viszont sajnos tavaly ősszel bezárt.
A körzet a kevésbé urbánus megyeszékhely központú egyéni választókerületek közé tartozik, hasonlóan például a Tolna 1. szekszárdi választókerülethez, de kevésbé falusias, mint például a Nógrád 1. salgótarjáni központú egyéni körzet.
A lakosság közel fele aktív foglalkoztatott, több mint 84%-uknak van internet elérhetősége. A népesség 20%-a diplomás, 29%-uk leérettségizett, és 17%-uknak van legalább szakmunkás képzettsége. Ahhoz képest, hogy Egerben két egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Egri Hittudományi Főiskola) is található, meglepő lehet, hogy a lakosság 14%-a csak az általános iskolát tudta befejezni. Igaz ez a statisztika a 18 évesnél fiatalabb gyerekeket is tartalmazza.
Az érsekség egyházmegyei központ Egerben és környékén nem meglepő módon a legnagyobb felekezeti csoportot a római katolikusok teszik ki (31%), utánuk következnek a vallási felekezet nélküliek (11%), de az evangélikusok száma (5,5%) is az országos átlag felett van. A nemzetiségek közül a cigányság és a németek vannak jelen nagyobb számban.
Pajtók Gábor vs. Bódis Péter
Egert 1998-2006 között a szocialista Nagy Imre, utána 2019-ig a KDNP-s Habis László, 2019-2024 között az egykori Jobbik szóvivő Mirkóczki Ádám, majd 2024-től a fideszes Vágner Ákos irányítja. Eger így klasszikus billegő városnak számít, melynek politikai vezetését az országos események is befolyásolják. Az ellenzék 2024-es bukását azonban annak megosztottsága mellett a Mirkóczki expolgármester körüli folyamatos botrányok (pl. kiszivárgott hangfelvételeken becsmérelt helyi ismert embereket) is előidézték.
Nyitrai Zsolt 2014-ben csak azért tudott egyéniben győzni (38,94%-kal), mert az ellenzéki szavazatok megoszlottak az akkor még Jobbikos Mirkóczki Ádám és baloldali ellenfele között.
A Fidesz-KDNP jelöltje áprilisban ismét Pajtók Gábor ügyvéd és korábbi kormánymegbízott (korszerűen: főispán), aki Nyitrai Zsolt 2018-as eredményét (46,44%) felülmúlva már a leadott érvényes szavazatok abszolút többségét (52,19%) is megszerezte. Ami a leírtak fényében igen nagy teljesítmény.
A TISZA jelöltje végül a 40 éves, helyi kötődésű ügyvéd, egyetemi tanár Bódis Péter lett. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 44,6%-ot, a Tisza 32,1%-ot kapott.
Heves 01. országgyűlési választókerületében várható az egyik legkiélezettebb csata országosan. A korábbi eredmények alapján azonban a TISZA jelöltje, Bódis Péter lehet inkább kis többséggel a befutó, de egy kormánypárti győzelem esetén Pajtók Gábor címvédése sem kizárható. (2026.01. havi becslés)
Mandátumbecslés: 02. OEVK (székhely: Gyöngyös)
Gyöngyös a lakótelepei miatt a Mátra iparvárosaként él a köztudatban, de Heves második legnagyobb településén az ipari park mellett a bortermelés is meghatározó. Ezen felül a kifejezetten kisvárosi járásközpont Bélapátfalva és Pétervására, továbbá a még náluk is apróbb Gyöngyöspata, valamint 52 község tartozik az OEVK-ba. Kevesen tudják, de itt található Bükkszentmárton után pár percre a Balaton. Mármint az ezerfős falu. Talán a kedvező mátrai klímának és a szép tájnak is köszönhetően a névválasztás. Hiszen a közeli Parádsasváron a Károlyiak, Szilvásváradon pedig az Erdődy-Pallavicini család emelt kastélyt. Parádon a kristálygyár ugyan már bezárt, de még él néhány üvegfúvó a környéken, és egy állami tüdőszanatórium is található, ami Ybl Miklós terve alapján készült. A parádi gyógyvíz köré pedig elegáns parkhotelt is építettek a boldog békeidők korában.
A választókerület lakosságának közel fele itt is aktív foglalkoztatott, az itt élők nagy részének érettségije, vagy csak általános iskolai végzettség van. A nemzetiségek közül a cigányság mellett még a németek száma jelentős, felekezetileg a római katolikusok vannak legtöbben.
Horváth László vs. Kiss János vs. Vona Gábor
A gyöngyösi születésű Vona Gábor, még a Jobbik elnökeként zsinórban (2010-2018 között) három alkalommal próbálta megverni egyéniben Horváth Lászlót. Az egyéni képviselőséghez Vona a legközelebb 2014-ben jutott, amikor Horváth Lászlónak mindössze 639 szavazatnyi különbséggel (36.97 % vs. 35,78 %) jött össze a címvédés. A negyedik alkalom pedig most annak ellenére marad el, hogy Vona, Gyöngyös városát rendre megnyerte. Január 17-én ugyanis a negyedik Vona vs. Horváth meccset a Második Reformkor Párt (2RK) elnöke hosszas civódás után elnapolta.
A kormánypártok 2026-ban ismét Horváth László drogügyi kormánybiztost fogják indítani. Horváth, pl. Németh Szilárdhoz hasonlóan a politikai pályafutását még az SZDSZ-ben kezdte – országgyűlési képviselőként –, de már 1992-ben átlépett a Fideszbe. Azóta a szabályszerűség szerint, akkor országgyűlési képviselő, vagyis akkor nyert egyéniben, amikor a Fidesz győzött országosan – tehát ’98-02, ’10-26)
Néha úgy tűnik, hogy drogügyi kormánybiztosként a fő ellenfelének a fiatal szegedi rappert Szirmai Marcellt (aka Pogányinduló) tartja, ám mégsem ő lett a TISZA párt jelöltje, hanem a politikában újonc Kiss János. Pedig kettejük rap csatája valószínűleg bejárta volna az egész világot. Mindenesetre Kiss Jánossal a Tisza a Gajdos Lászlói útra lépett Hevesben, hiszen idegenforgalmi közgazdászként, a Tisza-tavi Ökocentrum korábbi igazgatója volt. Ugyanakkor a 2024-es EP-választáson a Fidesz 47,2%-ot, a Tisza pedig csak 27,6%-ot kapott.
Heves 02. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási számok alapján inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, Horváth lesz a befutó. (2026.01. havi becslés)
Mandátumbecslés: 03. OEVK (székhely: Hatvan)
Hatvan a nevét a fővárostól való távolsága után kapta. Itt található egy vadászati múzeum, a Grassalkovich-kastély, az ipari parkjában pedig nagy német és hongkongi elektrotechnikai cégek hazai leányvállalatai székelnek. Ennek ellenére a választókerület székhelye 20 ezer alatti lélekszámú, de ide tartozik 37 további település is, köztük a megyei névadó Heves városka is.
Ugyan a gyöngyösi OEVK-nál valamivel városiasabb körzet a hatvani, de azért urbanizált térségnek sem neveznénk. A választókerület lakossága a megye többi részéhez képest kevésbé számít tanultnak. Az itt élők 20%-a csak az általános iskola 8 osztályát tudta elvégezni, velük szemben 10,4% diplomás, 25,6% érettségizett, és 22,7%-uk rendelkezik szakmunkás végzettséggel, az utóbbi adat Hatvan erős iparos hagyományainak is a bizonyítékául szolgálhat.
A nemzetiségek közül jelentős a cigányság, a legnagyobb vallási felekezetet (34%) a római katolikusok alkotják, a protestánsok közül az evangélikusok vannak inkább jelen.
Szabó Zsolt vs. Juhász Áron
A választókerület Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője Szabó Zsolt mérlegképes könyvelő és vadgazdálkodási szakmérnök lesz, aki egy cikluson át Hatvan polgármestere (2010-2014) is volt. Később a harmadik Orbán-kormányban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkáraként (2014-2018) dolgozott. 2014 óta minden választást megnyert a választókerületben egyre nagyobb többséggel. 2014-ben még csak 41,18%-ot szerzett, 2018-ban már 50% felett végzett, 2022-ben pedig már 59%-ot kapott. Ráadásul az OEVK nagyobb településeit 2010 óta többnyire kormánypárti polgármesterek vezetik.
A TISZA párt jelöltje dr. Juhász Áron gyöngyösi születésű hevesi patikus, aki gyógyszerészként jóval rutinosabb, mintsem politikusként. Ráadásul a 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 49,8%-ot kapott, a Tisza pedig az országos eredménye alatt csupán 26,5%-ot.
Heves 03. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények alapján biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje, Szabó Zsolt lesz a befutó. (2026.01. havi becslés)
Figyelem! A cikksorozat az Index és a KözTér közös együttműködésében mutatja be a 2026-os parlamenti választásokra hangolódva a 106 egyéni országgyűlési körzetet. Ha pedig egyben szeretnétek megnézni az összes tippünket, itt tehetitek meg a legkönnyebben. Ne maradjatok le a hétről-hétre frissülő 106 lépés című közéleti-elemző műsorról sem!
