A szlovák parlamentnek az a decemberi döntése volt a KözBeszéd élő adásának témája, melyben kimondták, hogy a Beneš-dekrétumok tagadása akár fél éves börtönbüntetéssel sújtható . Az 1945-ben elfogadott és azóta is hatályos törvénycsomag kapcsán Bartók Csaba felvidéki televíziós újságíró, filmrendező és Tárnok Balázs felvidéki jogász, a Rákóczi Szövetség alelnöke a felvidéki magyarság helyzetét is értékelte.
A két vendég részletesen kitért a Beneš-dekrétumok máig ható következményeire, a nemzetpolitikai mozgástérre. Felmerült az a kérdés, hogy a kollektív bűnösséget kimondó jogszabály hogyan egyeztethető össze az Európai Unió kissebségi és emberi jogi politikájával és elveivel. Bartók Csaba személyes történetekkel világított rá arra, hogy, soha senki nem kapott semmilyen kárpótlást, sem a sok éves szenvedéséért, sem az elkobzott vagyonáért.
Tárnok Balázs kifejtette:
Nem árt tudatosítani, hogy az a rendkívül jó bilaterális viszony, amit most bevallottan a politikai részről Szlovákia és Magyarország között van - ugye az hangzott el, hogy minden idők legjobb kétoldalú viszonya van - ennek azért volt ára. Nincsen ingyen ebéd soha. Az ára pedig az volt, hogy a kényes ügyeket otthagyjuk a szőnyeg alatt.
A vendégek álláspontja szerint a Beneš-dekrétumok kritikájának kriminalizálása önmagában politikai eszköz.
A nemzetpolitika kapcsán a résztvevők arról beszéltek, hogy a felvidéki magyarság az elmúlt másfél évtizedben politikailag meggyengült, parlamenti érdekképviselet hiányában pedig a szlovák politikai elit nem tekinti tényezőnek. Ugyanakkor elhangzott az is, hogy ez a helyzet csak összefogással és közösségi fellépéssel változtatható meg.
