A France 24 beszámolója szerint Magyarország és Szlovákia éles kritikával illette Ukrajnát, miután Kijev leállította az orosz Lukoil vállalattól származó kőolaj tranzitját. A magyar kormány „zsarolásnak” minősítette az intézkedést, és válaszul az Ukrajnának szánt uniós kifizetések blokkolásával fenyegetett.
A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy Ukrajna döntése elfogadhatatlan és érthetetlen, különösen egy olyan ország részéről, amely az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. A miniszter hangsúlyozta, hogy a szállítások leállítása komoly veszélyt jelent Magyarország és Szlovákia energiabiztonságára. Kijelentette, hogy amíg a tranzit kérdése nem rendeződik, Magyarország nem fogja jóváhagyni az Európai Békekeretből (EPF) Ukrajnának szánt 6,5 milliárd eurós kifizetést, amely a tagállamok fegyverszállításainak kompenzálására szolgálna.
A vita előzménye, hogy Ukrajna a múlt hónapban kiterjesztette az orosz Lukoil elleni szankcióit, ami gyakorlatilag megtiltotta a vállalat nyersolajának áthaladását a területén lévő Barátság vezetéken keresztül. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban rámutatott, hogy a Lukoil a magyar kőolajimport mintegy harmadát biztosítja, Szlovákia esetében pedig az ellátás közel 45 százalékáért felel.
Noha az Európai Unió 2022-ben tilalmat vezetett be az orosz nyersolajra, a tengerparttal nem rendelkező Magyarország, Szlovákia és Csehország mentességet kapott a vezetékes szállításokra, hogy legyen idejük az átállásra. Budapest és Pozsony most az Európai Bizottság közbenjárását kéri, arra hivatkozva, hogy Kijev megsértette az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodást.
Bár az Európai Bizottság vizsgálja az ügyet, Valdis Dombrovskis uniós biztos jelezte, hogy további bizonyítékokra van szükség a helyzet pontos értékeléséhez. Szakértők figyelmeztetnek: ha nem születik gyors megoldás, augusztus végére üzemanyaghiány léphet fel az érintett országokban. A magyar kormány szerint a helyzet rávilágít arra, hogy Kijev az energiaellátást politikai nyomásgyakorlásra használja fel a régióban.
