Az Euronews csütörtöki hírlevele szerint Theo Francken belga védelmi miniszter kijelentette: az Irán elleni amerikai–izraeli légicsapások a nemzetközi jog szempontjából „problémásak” lehetnek, ám a céljukat tekintve „igazságosak”. A miniszter a háború hatodik napján adott interjút a csatornának, miközben az uniós diplomaták az eszkaláció megfékezésén fáradoznak. A teljes angol nyelvű cikk itt olvasható.
Francken Lauren Walkernek nyilatkozva kifejtette, hogy bár a nemzetközi jog utóbbi évtizedekben kialakult értelmezése alapján a támadások jogi alapja vitatható, az mulasztás lenne, ha nem próbálnák meg „lefejezni az ajatollah-rezsimet”. A miniszter szerint a cél szentesíti az eszközt, és Belgium – bár közvetlenül nem vesz részt a harci cselekményekben – védelmi és humanitárius támogatást nyújt a közel-keleti partnereinek. Hangsúlyozta: Belgium nem áll hadban, de nem is támogathatja a teheráni rezsimet.
A hírlevél kitér az Irán elleni offenzíva súlyos következményeire is: Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben több ezer európai turista rekedt a járattörlések és a repülőtereket ért dróntámadások miatt. Donald Trump amerikai elnök eközben az ellenállást hirdető Spanyolországot is szankciókkal fenyegette meg.
Magyar vonatkozások: Szijjártó Moszkvában, kampányüzemmód Budapesten A nemzetközi feszültség közepette Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A találkozó egyik kiemelt eredményeként az orosz elnök két magyar hadifoglyot adott át a miniszternek. A látogatás és a gesztus különös súlyt kap az április 12-i parlamenti választások kampányában, ahol a kormányzó Fidesz az „energiabiztonság megőrzését” és a „békepártiságot” helyezi a középpontba.
Ezzel párhuzamosan a belföldi kampány is újabb szakaszához ért: a Tisza Párt bemutatta gazdasági és energetikai szakértőjét, Kapitány Istvánt, a Shell korábbi globális alelnökét. Az Euronews emlékeztet, hogy a magyar választási harc az energiaellátás – különösen a Barátság vezeték leállása és az ukrán–szlovák–magyar olajvita – körül kristályosodik ki, miközben az Európai Bizottság továbbra is a horvátországi Adria-vezeték használatát sürgeti Budapest számára.
