Az Európai Bizottság (EB) új jogi eljárással fenyegeti Budapestet, amiért engedélyezte a hazai olajipari vállalatnak, a MOL-nak, hogy a vitatott Energia Charta Egyezményt (ECE) felhasználva pereljen be egy másik uniós tagállamot – ez az EB szerint az Európai Bíróság (EUB) korábbi ítéletének kirívó megsértése. Az Euractiv szerint a Bizottság csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indított, amelyben két hónapot adott Magyarországnak aggályainak orvoslására, különben további jogi lépésekkel, akár jelentős pénzbírságokkal járó eljárással nézhet szembe az Európai Unió Bíróságán.
A cikk teljes szövege angol nyelven ITT
Az ECE-t az 1990-es években dolgozták ki azzal a céllal, hogy védje a befektetéseket az instabil posztkommunista államokban. Az egyezményt azonban leginkább arra használták, hogy európai kormányokat pereljenek be az elmaradt bevételek miatt, amelyek a jogszabályi változások – különösen a kibocsátáscsökkentő intézkedések – következtében merültek fel.
Az EUB 2021-es, mérföldkőnek számító „Komstroy” ítéletében kimondta, hogy a kormányok perelésének joga az ECE alapján nem vonatkozik azokra a befektetésekre, amelyeket egy hazai vállalat egy másik uniós tagállamban valósított meg. Az ítéletet Magyarország kivételével az összes uniós kormány elfogadta, elismerve, hogy a befektető és állam közötti vitarendezési (ISDS) záradék soha nem volt alkalmazható az EU-n belül.
Budapest azonban azzal érvelt, hogy ez az értelmezés csak a jövőbeli befektetésekre vonatkozhat, nem a korábbiakra. Ezt az egyedi álláspontot a Bizottság már az év elején bíróság elé vitte. A most indított új eljárásban az EB azt kifogásolja, hogy Magyarország nem akadályozta meg a MOL-t abban, hogy egy harmadik országban lévő bírósághoz forduljon, hogy érvényesítsen egy választottbírósági határozatot egy „uniós ország” ellen.
Az EU formálisan júniusban visszalépett az Energia Charta Egyezménytől, de az ECE egy 20 éves „naplementi klauzulát” tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy 2045-ig továbbra is be lehet nyújtani választottbírósági kérelmeket nem uniós országokból származó befektetők részéről, és – egyelőre – Magyarországról is.
