Az Euractiv beszámolója szerint feszült hangulatban zajlott Várhelyi Olivér európai biztos meghallgatása az Európai Parlament költségvetési vitáján. A képviselők nemcsak a civil szervezetek támogatásának megvágása miatt vonták kérdőre a magyar politikust, hanem a közelmúltban kirobban, Magyarországhoz köthető brüsszeli kémbotrány kapcsán is magyarázatot követeltek. A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
A január 12-i meghallgatáson, amelynek eredeti célja az uniós egészségügyi költségvetés (EU4Health) megvitatása volt, az EP-képviselők élesen bírálták a Bizottság terveit, amelyek forráselvonással sújtanák az egészségügyi területen működő civil szervezeteket (NGO-kat). A szakpolitikai vita azonban hamar politikai síkra terelődött, amikor több képviselő is szembesítette Várhelyit azokkal a súlyos hírszerzési vádakkal, amelyek az elmúlt hónapokban láttak napvilágot.
Magyar vonatkozások és a kémügy A botrány középpontjában oknyomozó újságírók leleplezése áll, mely szerint a magyar titkosszolgálat évekig kémhálózatot működtetett Brüsszelben, méghozzá Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének épületéből. A jelentések szerint a művelet éppen abban az időszakban (2015–2019) zajlott, amikor a képviseletet Várhelyi Olivér vezette nagykövetként. A vádak szerint a magyar hírszerzők uniós tisztviselőket próbáltak beszervezni, hogy bizalmas információkhoz jussanak.
A meghallgatáson a biztos elhárította a válaszadást, arra hivatkozva, hogy ezek a kérdések „nem kapcsolódnak a mai napirendhez”. A kitérő válasz azonban nem csillapította a kedélyeket; a képviselők aggályosnak tartják, hogy egy olyan biztos felel az uniós forrásokért és egészségügyért, akinek korábbi vezetése alatt ilyen tevékenység folyhatott egy uniós tagállam diplomáciai képviseletén. Az eset tovább mélyíti a bizalmatlanságot az Európai Parlament és a magyar kormány delegáltja között.
