„Ahol patak folyt, ott malom is volt, és ahol malom volt, ott élet is volt.” Ezzel a költői gondolattal veszi kezdetét a KözTér legújabb dokumentumfilm-sorozatának, az Elveszett szakmák nyomában-nak az első epizódja, A molnár dala. A film egy olyan világba röpít vissza minket, ahol az őrlés nem csupán gépi folyamat, hanem egy egész közösséget összetartó mesterség volt.
A főszereplő, a ráckevei Viski József, aki szinte egy malomban született, beavat minket a molnár lét mélységeibe. Mesél arról a különleges kapcsolatról, ami a molnárt a malomhoz fűzi. Megtudjuk, hogy a molnárnak nemcsak a buzához kell értenie, hanem hallania is kell a malom minden rezdülését: „a molnárnak a fülének olyannak kell lenni, mint a kard, olyan élesnek”. Egy eltérő zajból azonnal tudja, ha leállt egy henger, vagy ha nem kap őrölnivalót a gép.
A videó végigvezet minket a búza útján is. Láthatjuk a hagyományos hajómalmok működését, megismerjük a garatot, a felvonókat, a szitákat, és azt is, hogyan válik szét az őrlemény darává, lisztté és korpává. De József bácsi elbeszéléséből felsejlik a molnárság emberi oldala is: az egykori közösségi élet, amikor a gabonát hozó gazdák beszélgettek, esetleg megittak egy pohár bort, míg elkészült a friss liszt.
Ma már kevés igazi, működő malom maradt az országban, és a molnárság, mint hagyományos szakma is kiveszőfélben van. A film azonban mégsem pesszimista. Felhívja a figyelmet arra, hogy amíg kenyeret eszünk, addig lisztre – és így molnárokra – is szükség lesz. Ha érdekli a múlt, a hagyományok, és szeretne bepillantani egy olyan mesterségbe, amely nélkül nem lenne ünnepünk és kenyerünk, ez az epizód Önnek szól.
