A magyar Országgyűlés szerdán elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely jelentősen megnehezíti a köztársasági elnök hivatalából való elmozdítását. A jogszabályt a kormányzó Fidesz-KDNP pártszövetség képviselői támogatták, akik kétharmados többséggel rendelkeznek a parlamentben. A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
A törvény elfogadására mindössze négy hónappal a jövő áprilisban esedékes, sorsdöntőnek ígérkező országgyűlési választások előtt került sor. A szavazáson 134 képviselő voksolt igennel, 49-en ellenezték a javaslatot, ketten pedig tartózkodtak.
A módosítás értelmében szigorodnak az államfő menesztésének feltételei. Míg korábban az Országgyűlés egyszerű többséggel is dönthetett arról, hogy az elnök képtelen ellátni feladatait, az új szabályozás bevonja a folyamatba az Alkotmánybíróságot is. A testületnek mostantól felül kell vizsgálnia az elmozdítás jogszerűségét, és jogkört kapott arra, hogy elutasítsa az intézkedést, amennyiben azt nem találja megalapozottnak. Továbbá a jogszabály bármilyen jövőbeli módosításához is kétharmados parlamenti többségre lesz szükség.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter indoklása szerint a változtatásra azért volt szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök jelezte: jogállásában olyan hiányosságot észlelt, amely visszaélésekre adhatna okot. A kormány ezt az észrevételt elfogadva nyújtotta be a javaslatot. Sulyok Tamás, aki Orbán Viktor szövetségesének számít, jelenlegi mandátuma 2030-ig szól.
Az ellenzéki Tisza Párt, amelyet Magyar Péter vezet, élesen bírálta a döntést. A párt szerint a törvény elfogadása újabb bizonyítéka annak, hogy a kormány tart a hatalom elvesztésétől a közelgő választásokon. A közvélemény-kutatások szerint a Tisza Párt jelenleg kétszámjegyű előnnyel vezet a biztos pártválasztók körében, és Magyar Péter ígéretet tett arra, hogy győzelme esetén visszafordítja a hatalomkoncentrációt. Magyarországon a köztársasági elnök szerepe elsősorban ceremoniális, bár vétójoggal rendelkezik a törvényekkel kapcsolatban.
