A japán kormánykoalíció elveszítette többségét a hétvégi előrehozott választásokon, ami az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb politikai bizonytalanságát idézte elő az országban. Bár a politikai helyzet kaotikus, a pénzpiacok sajátos módon reagáltak: a jen gyengülése mellett a tokiói tőzsde indexe, a Nikkei jelentősen emelkedett.
Elveszített többség, bizonytalan jövő
Isiba Sigeru miniszterelnök szerencsejátéka nem jött be. Az alig egy hónapja hivatalba lépett kormányfő azért írt ki előrehozott választásokat, hogy megerősítse legitimációját, ám a választók megbüntették a kormányzó Liberális Demokrata Pártot (LDP) a megélhetési költségek emelkedése és a pártot övező korrupciós botrányok miatt. Az LDP és koalíciós partnere, a Komeito elveszítette abszolút többségét az alsóházban, ami 2009 óta nem fordult elő.
Ez a helyzet kényszerű koalíciós tárgyalásokhoz, vagy egy instabil kisebbségi kormányzáshoz vezethet, ami jelentősen megnehezíti a gazdaságpolitikai döntéshozatalt.
Miért örül a tőzsde a politikai válságnak?
Bár a politikai instabilitás általában ijeszti a befektetőket, Tokióban mégis emelkedtek az árfolyamok. A Nikkei 225 index közel 2%-os pluszban zárt a választások utáni első kereskedési napon. Ennek elsődleges oka a japán jen hirtelen gyengülése.
A devizapiacon a jen háromhavi mélypontra zuhant a dollárral szemben. A befektetők ugyanis úgy kalkulálnak, hogy a politikai patthelyzet miatt a japán jegybank kénytelen lesz elhalasztani a kamatemelési terveit. A bizonytalan politikai környezetben a jegybank nem mer kockáztatni egy hirtelen szigorítást, a tartósan alacsony kamatok pedig gyengítik a nemzeti valutát.
A gyenge jen kifejezetten kedvező a hatalmas japán exportőröknek (mint a Toyota vagy a Sony), hiszen külföldi bevételeik hazai pénznemre átszámítva többet érnek, ami felhajtja a részvényárfolyamokat.
A növekvő államadósság
A választási eredmények hosszú távú kockázatokat is hordoznak. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy bármilyen koalíció is jön létre, a politikai túlélés érdekében a kormány valószínűleg nagyszabású jóléti kiadásokra és populista gazdasági intézkedésekre kényszerül.
Ez tovább növelheti Japán amúgy is gigantikus államadósságát, amely már most is a GDP több mint 250%-át teszi ki – ez a legmagasabb arány a fejlett ipari országok körében. Ha a piacok elkezdenek aggódni a költségvetési fegyelem lazulása miatt, az a japán államkötvények hozamának emelkedéséhez és további piaci volatilitáshoz vezethet.
