Frank Furedi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója a Politico hasábjain megjelent elemzésében arra figyelmeztet, hogy a felemelkedőben lévő jobboldali populista mozgalmak legnagyobb fenyegetése nem a liberális fősodor, hanem saját belső gyengeségeik. A szerző szerint a mozgalmak gyakran képtelenek túllépni a taktikai politizáláson és a puszta tiltakozáson.
A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
Furedi érvelése szerint a nemzeti konzervatív erők Európa-szerte – a Patriótáktól az ECR-ig – hajlamosak a belső rivalizálásra és a kicsinyes nemzeti sérelmek dédelgetésére, ami megakadályozza egy egységes, civilizációs szintű fellépés kialakítását. A cikk rámutat: miközben a választók egyre nagyobb számban fordulnak a szuverenista pártok felé, ezek a formációk gyakran "félnek a sikertől", és megelégednek a reaktív politizálással, ahelyett, hogy koherens kulturális és szellemi alternatívát nyújtanának a brüsszeli bürokráciával szemben.
A magyar vonatkozások tekintetében Furedi a "Budapest-modellt" állítja példaként. Kifejti, hogy Magyarország sikere nem csupán a választási győzelmekben rejlik, hanem abban a tudatos intézményépítésben, amelynek az MCC (Mathias Corvinus Collegium) is része. A szerző szerint a jobboldalnak meg kell tanulnia, hogy a hatalom megtartásához szellemi infrastruktúra és hosszú távú oktatási stratégia szükséges. Magyarországot olyan bástyaként írja le, amely képes volt intellektuális mélységet adni a populista lázadásnak, megtörve ezzel a liberális elit véleménymonopóliumát.
Az elemzés konklúziója, hogy ha a jobboldal nem képes felszámolni belső megosztottságát és nem fektet energiát a saját értékeinek artikulálásába, akkor a jelenlegi politikai lendület elvész. Furedi szerint a populistáknak abba kell hagyniuk a magyarázkodást és a védekezést, és a magyar példát követve saját kulturális teret kell építeniük, ha valódi változást akarnak elérni Európában.
