2026. szeptember 1-én, kedden az Axióma Központ és a Mindenki Születésnapja Alapítvány szervezésében megrendezésre került a „Legyen mindenkinek születésnapja” életvédő est. Az eseménynek a Scruton V.P. adott helyet. A program apropója kettős volt: egyrészt az Axióma Központ nemrég megjelent kutatását volt hivatott promotálni, mely a szívhangrendelet néven ismertté vált jogszabály félreértett mivoltát taglalja, másrészt a szeptember 12-én megrendezésre kerülő Mindenki Születésnapja sétára hívta fel a figyelmet.
Az esemény kezdéseként köszöntőt mondott dr. Giró-Szász Áron, az Axioma Központ elnöke, felvázolva az abortuszkérdés jelenlegi helyzetét Magyarországon, kitérve a szívhangrendeletre is. Beszédében hangsúlyozta, protestáns létére mennyire hálás Dr. Székely János szombathelyi püspöknek az életvédő munkájáért.
A tanulmány
A köszöntő után Dr. Szilvay Gergely, az Axioma Központ kutatási vezetője mutatta be röviden Wael Tajti A szívhangrendelet: egy félreértett rendelkezés etikája című kutatását. Tajti kutatásának kiváltóoka, hogy a Tisza-kormány felvetette a szívhangrendelet kivezetését, holott szerinte a rendelet súlya és célja nem olyan jelentős, mint ahogy azt annak ellenzői állítják, ezzel szemben adott esetben – például egy, az abortuszban bizonytalan anyánál – életet menthet. Tajti álláspontja, hogy a szívhangrendelet a tájékozott beleegyezést teszi lehetővé, mivel kimondja, hogy az orvosnak egyértelműen be kell mutatni a várandós nőnek, hogy a gyermeke él (akár szívhanggal, akár más életjellel). A tájékozott beleegyezés, vagyis informed consent egyébként az Ovideói Egyezmény egyik alapvetése, mely szerint a páciensnek tisztában kell lennie a beavatkozás jellegével, céljával, következményeivel és esetleges kockázataival. Ellenkező esetben a beavatkozás nem hajtható végre. Ennek értelmében a szívhangrendelet nem kötelez semmire – sem a magzat abortálására, sem annak megtartására –, legfeljebb a nudge- (vagyis ösztönző) politika egy eszközének tekinthető. Tajti konklúziója, hogy a szívhangrendelet egy visszafogott és félreértett szabályozás, mely életet is menthet, így nem javasolja a kormány számára az eltörlést. Az érdeklődők itt olvashatják el a teljes tanulmányt.
Egyházi személyek beszélgetése
A tanulmánybemutató után két kerekasztal-beszélgetésre került sor. Az első A keresztény emberek szerepe az életvédelemben – társadalmi felelősségvállalás a legkisebbek védelmében címet kapta, résztvevői Dr. Székely János szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita és Molnár Ambrus, a Balassagyarmati Református Egyházközség lelkipásztora voltak, a beszélgetést dr. Giró-Szász Áron, az Axioma Központ elnöke moderálta.
A beszélgetés elején a legfontosabb alapvetés került tisztázásra, vagyis, hogy hogyan vélekedjen egy keresztény ember az abortusz kérdéséről, van-e egy fix vélemény, amit osztani kell vagy lehetnek-e eltérések. Kocsis Fülöp mindenekelőtt hangsúlyozta a keresztény tanítás lényegét, ami a szeretet, így a keresztény embernek szeretettel kell fordulnia ehhez a kérdéshez. Szerinte az édesanya élete ugyanolyan fontos, mint a magzaté, ugyanakkor nem jó magatartás, ha gyilkosnak nevezzük a nőt, aki abortálta a gyerekét – hiszen az nem a szeretet megnyilvánulásának jele – de törekednünk kell arra, hogy ne az abortusz legyen a végkimenetel. Molnár Ambrus a Bibliához vezette vissza a kérdést, rámutatva, hogy az egy teljesen más világban íródott. Akkor sokkal nagyobb volt a halálozás, szinte természetes volt, hogy valaki meghal, most viszont egy olyan közegben vagyunk, ahol az élet a természetes, és az a furcsa vagy szokatlan, ha valaki meghal. A Biblia korában az élet ajándék volt egy törött világban, ez azonban nem változtat azon, hogy az élet most is Isten ajándéka – zárta rövidre a kérdést a lelkipásztor. Dr. Székely János inkább az abortuszpártiak néhány kritikáját megcáfolva válaszolt. Hangsúlyozta, hogy az élet védelmét nem a keresztények találták ki, hiszen például a hippokratészi esküben is benne van, illetve, hogy a magzat nem az anya testének része, hanem egy önálló emberi élet – ennek kapcsán később az orvosok beszélgetése során is egyetértés alakult ki.
A beszélgetés további részében szó volt többek között a szívhangrendelet kritikájáról, például, hogy az teher és nyomás az anya számára. Kocsis Fülöp erre röviden csupán annyival reagált, hogy az abortusznak is vannak lelki következményei. Molnár Ambrus szerint az egész helyzetet rossz irányból közelíti meg ez a kritika, mert azt feltételezi, hogy a szenvedéstől mentes élet kívánatos. A szenvedéssel teli élet pedig megint csak nem keresztény találmány. Szó esett továbbá az abortusztablettáról, mely nagyban liberalizálta az abortuszt, az egyházi vezetők azonban egyetértettek, hogy ez rosszabb, mint a kórházi körülmények között végzett abortusz, hiszen a nő ilyenkor egyedül marad a folyamat borzalmaival. Kiemelték továbbá, hogy az abortusz kapcsán a nő nagyon gyakran nem „elkövető”, hanem „áldozat”, hiszen sokszor a körülmények hajszolják és kényszerítik ebbe a helyzetbe, mint például a nem megfelelő támogatás a párjától vagy a családjától.
Orvosok beszélgetése
A második kerekasztal-beszélgetést Keresztes Ilona, az Együtt az Életért Egyesület elnöke moderálta, résztvevői pedig Dr. Bálint Balázs szülész-nőgyógyász, a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság elnöke, Dr. Gulyás Ádám, a Keresztény Orvosok Magyarországi Társaságának főtitkára és Dr. Taller Borbála szülész-nőgyógyász voltak. A beszélgetés címe a Mikortól ember az ember? – a fogantatástól a természetes halálig volt, melyről az elején meg is állapították, hogy tulajdonképpen megválaszolja az önmaga által feltett kérdést. Az orvosok között egyetértés volt, hogy biológiai szempontból nem is lehet kérdés, mikor kezdődik az élet, ami pedig a fogantatás, vagy kevésbé pátoszos kifejezéssel a megtermékenyítés. Hangsúlyozták, hogy a fogantatás az egyetlen olyan állapot, ami előtt pár másodperccel nagyon más állapotot látunk, mint utána. Ezután azonban egy folyamatos fejlődés veszi kezdetét, ahol nem lehet éles határvonalat húzni két állapot között. Ledöntöttek olyan mítoszokat is, melyeket gyakran használnak érvként az abortusz mellett. Ilyen például, hogy a magzat parazita lenne. Dr. Gulyás Ádám kijelentette, azonos faj két egyede esetén soha nem beszélhetünk parazitizmusról, ráadásul ez a biológiai folyamat a reprodukció része; vannak fajok, ahol így működik, más fajoknál máshogy működik, de egy faj utóda soha nem élősködik saját fajtársain. A főtitkár szerint egy másik téves szemlélet, hogy a magzat az anya része: mivel más a két DNS, így két külön lényről beszélhetünk. Szerinte, ha valaki anatómiavizsgán azt állítaná, hogy a kettő egy, vagy a magzat az anya része, rögtön megbukna. Elismeri, hogy a terhesség az anya szervezetére nagy hatással van, de a két vélekedés nem ugyanaz, és fontos a biológiai valósággal tisztában lenni.
A szívhangrendelettel kapcsolatban ugyanakkor szóba került, hogy gyakorlati orvosi szempontból nem a legtökéletesebb. Az orvostanhallgatóknak egyetemi éveik során minden vizsgára hatalmas, vaskos könyvek anyagát kell megtanulniuk, így az orvosetika sajnos sokaknak csak tölteléktantárgy. Ennek következtében a legtöbb egészségügyi szakembernek nincsen megfelelő képesítése, hogy kellő empátiával hajtsa végre a szívhangrendeletet. Dr. Bálint Balázs szerint gyakran az is megesik, hogy egyszerűen nem is tesznek ennek eleget – ezt ellenőrizni pedig nem lehet – hiszen kellemetlen a szakembernek is és a várandós nőnek is. Ezzel együtt egyik orvos sem támogatta a rendelet eltörlését, hiszen az anyának így is, úgy is tudnia kell, hogy a magzata életben van-e. Ahogy Dr. Bálint Balázs fogalmazott, kegyetlen valóság az, hogy miután az egészségügyi szakember meggyőződött a terhesség tényéről és arról, hogy a magzat él, meg kell kérdeznie az anyát, hogy megtartja-e.
Az estét Szemkeő Gábor, a Mindenki Születésnapja alapítója zárta, hívva a jelenlevőket és mindenki mást a Mindenki Születésnapja sétára, melyet idén harmadik alkalommal rendeznek majd meg szeptember 12-én 10 órától az MTA épülete elől indulva. Szemkeő Gábor kiemelte, ez nem egy tüntetés, és nem ítélik el azokat, akik máshogy gondolkodnak, inkább az életet szeretnék ünnepelni.
Ez az írás mit sem ér olvasóink nélkül. Ha fontos neked, hogy maradjon kritikus jobboldali hang is a nyilvánosságban, támogass minket Patreon-on, Donably-n, vagy a KözTér alapítványán! Köszönjük!